Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)
9. szám - Árvai József–Galambosi István: A geotermikus energia felhasználása során szerzett tapasztalatok Szegeden
410 Hidrológiai Közlöny 1967. 9. sz. Árvái J.—Galambosi I.: A geotermikus energia GflZKIVALASZTQ ES ÚIEPITÖ M EDENCE M.0V0D Al SlANAD! OVERM EK emnctos VEZETEK TÚLFOLYÓ VEZETÉK TÖLTŐ VEZETEK MEGLEVŐ ÉPÜLETEK TERVEZETT EPÜLETEK 2. ábra. Odessza lakótelep Puc. 2. TlocejioK Odecca Abb. 2. Die Wohnsiedlung Odessa Táblázatunk összeállításánál nem vettük figyelembe az eszközlekötést és az amortizációt, mely utóbbinak képzése 1966. január 1-től — részben — kötelező a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben. Egyébként az állóeszköznyilvántartás adatai szerint a Haladás tsz-nél 157 000 Ft, a Felszabadulás tsznél 128 000 Ft amortizációt akkumulálnak évenként a szóbanlevő állóeszközök után. A fajlagos — különösen a bruttó — mutatóknál tapasztalható jelentős eltérés a hajtatott növénykultúrákból ered. A Felszabadulás termelőszövetkezet ugyanis primőr zöldséget, a Haladás tsz viszont az üvegházakban vágott virágot termel. A zöldséghajtatásnál aránylag kevesebb az anyagi jellegű ráfordítás, szemben a dísznövénytermesztés ilyen irányú magasabb szükségletével. Meglepően Jó a két hajtatótelep üzemi eredménymutatója és a két hajtatótelep szinte azonos — Haladás tsz 39,3% Felszabadulás tsz 39,6%-os — eszközlekötés és amortizáció nélkül számított jövedelmezősége. A ténylegesen elért eredmények alapján kapott mutatók igazolják — az alacsony hőhasznosítás ellenére is —, hogy a hévizes hajtatótelepek létesítése és üzemeltetése sokkal gazdaságosabb az országosan kialakult elképzeléseknél. 4. A szegedi kísérleti geotermikus energiafelhasználás A hévíz feltárás gyakorlati eredményeinek hatására, továbbá a város kedvező földrajzi és hidrogeológiai adottságaira a Városi Tanács 1961-ben saját erőforrásból hévízkút lemélyítését határozta el. A geotermikus energia kommunális célokra történő felhasználásának kezdete városunkban tulajdonképpen az újszegedi Népligetben telepített hévízkút megnyitásával kezdődött meg. A kút feltárása után a Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága a hévíz kísérleti felhasználását illetően kéréssel fordult az OMFB-hez. Az OMFB a hévízkút közelében építés alatt álló Odessza lakótelepen határozta el a geotermikus energia kísérleti felhasználását. Az Odessza lakótelep építése 1960-ban kezdődött meg. Eredetileg a 886 db lakás hőszükségletót két db tömbfűtóses kazánházzal terveztük ellátni. Az építési ütem szerinti első 224 db lakás széntüzeléses, míg a II.—IV. ütem — 196 db, 228 db és 238 db — összesen 662 lakása koksztüzelésű tömbkazánházból nyert volna ellátást. A lakótelep városszerkezeten belüli elhelyezkedését az 1. ábra szemlélteti.
