Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

9. szám - Fekete József: Öntözővíz- és talajvízvizsgálatok a Hajdúszoboszlói Állami Gazdaságban

406 Hidrológiai Közlöny 1967. 9. sz. Fekete J.: öntözővíz- és talajvízvizsgálatok összegezve elmondhatjuk, hogy a vizsgált területen a talajvizek a másodlagos sófelhalmozódás szempontjából kedvezőtlen összetételnek, nagy a szikesedési hányadosuk. Nagy térbeli és időbeli változásokat mutatnak. A nagy sótartalmú talajvíz megemelkedése révén fellépő másodlagos szikesedés veszélye fennáll, amelyet kisebb öntözőnormák alkalmazásával, a talajvíz szintjének süllyesztésével, illetve további emelkedésének megakadályozásával lehet csökkenteni. A talajvíz szintjét mély bevágású levezető csatornák létesítésével lehetne mélyebbre szállítani. Összefoglalás A felszíni- és talajvizek vizsgálatát a Hajdúszoboszlói Állami Gazdaság öntözött területén végeztük. Vizsgálatainkkal az öntözéses gazdálkodás eredményesebbé tételét tűztük ki célul. Tanulmányoztuk a talajvízállás dinamikáját, megvizsgáltuk a talajvizek, öntözővizek, a területen összefolyt vizek kémiai összetételét. A vizsgált terület talaja a magasabb részeken réti csernozjom, a kissé mélyebb fekvésű helyeken mélyben szolonyeces réti csernozjom, a legmélyebb részeken szolonyec. A talajképző kőzet infúziós lösz. A területen a talajvíz szintje jelenleg 1—2 m között ingadozik, míg az öntözés bevezetése előtt 2—3 m-re helyezkedett el a felszíntől. A talajvízkutak egy éven belüli vízjárására az jellemző, hogy a tavaszi-nyári időszakban emelkedő, az őszi- téli időszakban pedig süllyedő tendenciát mutat. Egyes területeken a talajvíz a nyári-őszi hónapokban süllyed, a téli-tavaszi időszakban pedig emelkedik. Ezen belül is figyelhetők meg kisebb ciklusok, emelkedések, süllyedések, amelyek az öntözésekkel, ill. az öntözőcsatornák feltöltésével kapcsolatosak. Megvizsgáltuk a Keleti Főcsatorna, a Korpádér csatorna és a Kösüly holtág vizének kémiai összetételét. A Keleti Főcsatorna vize kiváló minőségű, öntözésre mindig alkalmas. A Kösüly vize öntözésre felhasználható, ha felhígítják a Keleti Főcsatornából. Az öntözőcsatornákban szállított víz összetétele a csatorna talajával érintkezésbe kerülve nem változik meg lényegesen, öntözés szempontjából mindig jó minőségű. A mélyebb részeken esőzések után összefolyt belvizek és csurgalékvizek kedvezőtlen összetételűek, mert a mélyebb területeken rendszerint szikes foltok helyezkednek el, amely sótartalmát a víz kioldja. Ebből következik, hogy nagy gondot kell fordítani a csurgalék- és belvizek elvezetésére. A talajvizek összetétele térbelileg és időbelileg nagy változatosságot mutat. A szilárd maradék a szikes talajok alatt elhelyezkedő talajvíz kivételével 1000—3000 mg/l között váltakozik, a szikes foltok alatt pedig eléri a 10 000—12 000 mg/l-t is. A talajvizek általában hidrokarbonátosak és nátriumosak. A szikes foltok alatt magasabb vízállás mellett, a réti csernozjom területeken nagy általánosságban alacsonyabb vízállás mellett nagyobb a sótartalom. Az összetételben mutatkozó változások a talaj és vízállás viszonyokkal vannak összefüggésben. A vizsgált területen fennáll a másodlagos sófelhalmozódás veszélye. A kedvezőtlen összetételű, magas nátriumtartalmú talajvíz az öntözési idényben jelentősen megemelkedik. A kapilláris víz párolgás útján betöményedik, a talaj sótartalma növekszik. A másodlagos sófelhalmozódás ellen kisebb öntözőnormák alkalmazásával, a talajvízszint sülylyesztésével lehet védekezni. Ez utóbbi mély bevágású levezetőcsatornák létesítésével érhető el. IRODALOM [1] Antipov—Karatajev, K. N.—Káder, G. M.: Szodovüje szolonci i szpaszoviih melioracii. — Agrohimija, No 1. 53—62. 1964. [2] Arany S.: Adatok az alföldi kütvizek chemiai összetételének ismeretéhez. — Mg.-i Kutatdsok. 10, 107—118., 1937. [3] Arany S.—Babarci J.: Az alföldi sókivirágzások és talajvizek, — Mezőgazdasági kutatások, 10, 89—96., 1937. [4] Arany S.: Öntözővizek a tiszalöki öntözőrendszerben. — Agrokémia és Talajtan, 4, No 2, 97—118., 1955. [5] Arany S.: Vízviszonyok a Keleti Főcsatorna mentén. — Időszerű öntözési kutatások, 1957. [6] Arany S.: Belvizek öntözésre való felhasználhatósága a tiszalöki öntözőrendszerben. — Vízügyi Köti., 197—241., 1956. [7] Bacsó A.: összefüggés a CaCOi eloszlása és a talajvízszint mélysége között csernozjom és réti csernozjom talajban a debreceni löszháton. — Agrártud. Egy. Mg. Kar Közi., p. 327, 1960. [8] Birjukova, Á.P.: Vlijanyije orosenyija na vodnüj i szolevoj rezsimpocsov juzsnovo zavolzsja. -— Izd. Akagyemiji Nauk. SzSzSzR, Moszkva, 1962. [9] Budanov, M. F.: Trebovanyija k kacsesztvu oroszityelnüh vod. — Vodnoje hozjajsztvo. Vüpuszk 1. Izd. „Urozsaj". 38—56. Kijev, 1965. [10] Budanov, M. F.: Osznovjuije meri preduprezsdenija i usztranenyija processza zaszolenyija pocsv i melioracia raznüh tipov szoloncov na orosajemüh zemljah ükrainüh. Vodnoje hozjajsztvo. Vüpuszk 2. Izd. „Urozsaj" 117—131, Kijev, 1965. [11] Darab K.: A másodlagos szikesedési folyamatok tanulmányozása néhány tiszántúli öntözött talajokon. — Kandid, ért., 1958. [12] Darab K.: Talajgenetikai elvek alkalmazása az Alföld öntözésénél. — OMM1 Kiadványai. 1. 4. sz. 1962. [13] Dzubay M.: A víz minősége az öntőzőtelepek földcsatornáiban. — Délalföldi Mg. Kíséri. Int. Kiadv., 4., 144—148., 19G2. [14] Fekete J.: A nedvesség vizsgálata öntözött búza alatt réti csernozjom talajon. — Hidrológiai Közlöny, 10, 472—480, 1964. [15] Filep Gy.: Öntözővizek gyors vizsgálata és minősítése. — Agrokémia és Talajtan. Tom. 7, No 1, 65—74., 1958. [16] Galgóczy M.—Filep Oy.—Tóth Oy.: Talaj- és vízviszonyok a Keleti Főcsatorna mentén, II. Vízviszonyok. — Kisérl. ügyi Közi. 521 A, 79—94.. 1959. [17] Guszev.P.G.: Szolovoj rezsim pocsv i gruntovüh vod dolinü nyizsnyevo tecsenyija r. Szalgir. Vodnoje hozjajsztvo. Vüpuszk 2. Izd. „Urozsaj" 106—116., 1965. [18] Harmati I.: öntözővíz hatása Szeged—Fertő szikes talajára rizstermesztés esetén. — Délalföldi Mg.-i Kisérl. Int. Közi., 5., 191 — 205., 1964. [19] Hartyáni L.: Az öntözés hatása a talajvízszint alakulására. — Hidrológiai Közi. 36, 5., p. 328, 1956. [20] Iranov, V. F.: VIjanyije hozjajsztvennoj gyejatyelnosztyi cseloveka na izmenyenyije nyekaturovüh szvojsztv szoloncovüh i zaszolennüh pocsov Priszivasja Krima. — Materialüh naucsnatehnicseszkoj konferencii po melioracii szoloncov i szoloncevatüh zemel. — Izd. „Krim" 20—25., 1965. [21] Jegorov, V. V.: Pocsvo obrazovanyije i uszlovija provegyenija oroszityelnüh melioracii v deltah Aralo—Kazpiszkoj nyizmennosztyi.Izd. Akagyemii Nauk. SzSzSzIl, Moszkva, 1959. [22] Jegorov, V. V.—Zaharina, G. V.—Kizilova, A. A.—Seljakina, 0. .4.: Processzü szolenakoplenyija na ravnyinah tarunszkoj vpadinü. Kunlunu i Tarim. Inszt. Geografii. Izd. Akad. Nauk. SzSzSzIl, 154—202, Moszkva, 1961. [23] Kovda, 11. A.—Zaharina, G. V.: Geohimicseszkije aszobennosztyi i processzü szolenakoplenyija v pocsvah Szinyczjana. Pocsvovegyenyije No 9. 1—4, 1959. [24] Mados L.: Öntözési és vízgazdálkodási tanulmányok a tiszafüredi öntözőrendszer területén. — Öntözésügyi Közi. 1., 1—64, 1939. [25] Mados L.: A Tisza, Hármas-Kőrös, Hortobágy folyó és a Hortobágyi tárolómedence vizének vizsgálata. — őntözésügyi Közi., 2.. 1—37, 1941. [26] Minasina, N. G.: Raszpredelenyije szolej v pocsvah i gruntovüh vodah na masszive drevnyevo orosenyija v centralnoj csaszti murgabszkoj deltü. — Vlljanyija orosenyija na pocsvüh oaziszov Szretnej Azii. — Izd. Akagyemii Nauk SzSzSzIl, 5—43, Moszkva. 1963. [27] Mozsejko. A. M.—Vorotnyik, T. A'.: O rezsime gruntovüh vod i szolej szuhih sztyepje Priszivasja v uszlovijah orosenyije. Ulucssenyije fizicseszkih szvojsztv i pitatyelnovo rezsima pocsv Naucsnüje trudü mon. V. Izd. Ukrainszkoj Akagyemiji Szelszkohozjajsztvennüh Nauk. Kijev, 73—120, 1951. [28] N ovikova, A. V.: Ósznovniijeaszobennoszti szoloncovüh pocsv krimszkoj oblasztyi i putyi ih Wulucsenyija. — Materialü naucsna tehnicseszkoj konferencii po melioracii szoloncov i szoloncevatüh zemely. Izd. Krim. 5—19, 1965. [29] Papp Sz.: Felszíni vizeink minősége. •— Hidrológiai Közlöny. I, 30—36, 1965. [30] Pekatorosz, L. G.: K vaproszü o napravlenyii melioracii pojm rek Pricsernomorszkoj nyizmennosztyi. Vodnoje hozjajsztvo Vüpuszk 2., Izd. „Urozsaj". 85—98, Kijev, 1965. [311 Rónai A.: Az Alföld talajvíztérképe. — Bp., 1961. [32] Szabolcs 1.: A vízrendezések és öntözések hatása a tiszántúli talajképződési folyamatokra. — Akad. Kiad. Iip., 1961.