Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

9. szám - Fekete József: Öntözővíz- és talajvízvizsgálatok a Hajdúszoboszlói Állami Gazdaságban

Fekete J.: Öntözővíz- és talajvízvizsgálatok Hidrológiai Közlöny 1967. 9. sz. 405 F 19 65 he-éft] A B C 0 40 0 40 40 0 40 170 80 40 0 40 80 120 40 0 4040 0 40 160 120 SO 40 0 40 80 120 160 I „ ,. L, • I I ... 1., „ I —I 1—. I J, A. L , . Ij „ I I IV.2. 132 7 1379 1530 U fö 1446 85,32 1706 82,93 1621 92,23 2085 88,77 1717 93,09 93,76 97,40 3822 10079 4558 0 95,11 3781 97,81 99,13 97,51 2010 2212 1928 96,14 2187 92,38 2435 94,40 2082 93,60 2206 94,63 1948 93,06 83,45 95,37 93,97 10339 12682 2471 5180 95,54 99,04 m 97,67 98,67 13. ábra. Talajvizek kémiai összetétele. A—fí—C—D—E—F jelű kutak, 1965. Puc. 13. XuMmecKuü cocmae zpyHmoeux eod. Konodifbi A—B—C—D—E—F, 1965 Abb. 13. Chemische Zusammensetzung der Grundwásser. Brunnen A—B—C—D—E—F, 1965 [mge-é/lj 30 Sí,51 VI. 12. X.3. 196b 1965 A vizsgálati eredmények a só mennyiségében, összetételében, változásaik irányában, mértékében bizonyos párhuzamosságot mutatnak az A, B— D, E és a C—F kutak között. A legtöbb esetben hidrokarbonátosak és nátriumosak. A másodlagos szikesedés szempontjából veszélyes a talajvizek nagy szikesedési hányadosa, amely 80—90%-os értékeket mutat. A C és F szikes foltokon levő kutak sótartalma nagy, szilárd maradéka eléri a 10 000— 12 000 mg/l-t is. E talajvizek nemcsak a nagy sótartalomban, hanem azok összetételében is különböznek a többitől. Jelentős fenolftalein lúgosságot és viszonylag nagy szulfáttartalmat mutatnak. Anion szerinti típusok általában hidrokarbonátos, de nagy sótartalom esetén hidrokatbonát-szulfátos. A C és F kutak vize összetételének dinamikájára jellemző, hogy általában a magas talaj vízállással jár együtt a nagy sótartalom. A G, H, J, K talajvíz kutak vizeinek összetételében beállt változásokat a 14. ábrán láthatjuk. E területek talajvizeinek összetétele hasonlít az I—II—III kutakéhoz, mivel a talajviszonyok is hasonlóak. A legtöbb esetben ezek is hidrokarbonátos és nátriumos jellegűek. A G és H kutak karbonát, szulfát és magnézium tartalma általában nagyobb. A szikesedési hányados ezeknél is kedvezőtlenül magas értékeket mutat. A vizek sótartalmát a talaj vízállások görbéivel összevetve megállapíthatjuk, hogy magas vízállással kisebb sótartalom, alacsony vízállással nagyobb sótartalom jár együtt. 14. ábra. Talajvizek kémiai összetétele. G—H—J-—K jelű kutak Puc. 14. XuMmecKuü cocmae epyumoebix eod. KoAodtfu G-H—J-K Abb. 14, Chemische Zusammensetzung der Grundwásser. Brunnen G—H—J—K