Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)
9. szám - Dr. Hankó Zoltán: A nagymarosi vízlépcső kismintakísérlete. II. Az építési körülzárás vizsgálata
386 Hidrológiai Közlöny 1967. 9. sz. Hankó Z.: A nagymarosi vízlépcső a, var/ans d, variáns 2Építés előtt NNN N Építés alatt V///// A Megépült 2. ábra. Az a jelű variáns építési körülzárásának helyszínrajza az építés különböző ütemeiben Abb. 2. Lageplan der Baugrubenumschliessung der Variante a in den verschiedenen Bauphasen Fig. 2. Layout in different stages of eonstruction of the pit enelosure alternative a I I Építés előtt KW N Építés alatt V///// A Megépült 3. ábra. A d jelű variáns építési körülzárásának helyszínrajza az építés különböző ütemeiben Abb. 3. Lageplan der Baugrubenumschliessung der Variante d in den verschiedenen Bauphasen Fig. 3. Layout in different stages of construction of the pit enelosure alternative d r ül vett munkateret az elöntéstől mentesíti. A két körülzárás között, a természetes állapotú folyómeder sodorvonala közelében, 230 m szabadnyílás áll rendelkezésre. A VÍZITERV a 10% valószínűségű árvízre vonatkozó számítások alapján a körülzárás magasságát 106,8 m A.f. szintben állapította meg a felvízi oldalon. Az alvízi oldal koronája 50 cm-rel alacsonyabb. A körülzárás 10—15 m átmérőjű, kaviccsal és kővel kitöltött sejtfalas cellákból áll, mely azonban a 96—97 m A.f.-i andezit szinttől csak a 105 m A.f.-i szintig ér. A cellák fölött a tervezett szintig elbontható kőtöltés van. A II. ütemben a körülzárás magassága 108,30, ill. 106,80 m A.f., mert az I. ütemben megépített négy jobbparti turbina energiát termel és ezért a felvízen már 108,0 m A.f.-i duzzasztás van. Ebből következik, hogy az I. ütem a veszélyesebb, ezt vizsgáltuk felül modellkísérlettel. Későbbi szovjet konzultáció alapján felmerült az a javaslat, hogy az építést gazdaságosabb lenne négy ütemre bontani és az I. ütem két partra támaszkodó, két munkatere helyett egy nagyobb, a balpartra támaszkodó körülzárásban megkezdeni az építést. Erre a második esetre a VÍZITERV több variánst dolgozott ki, melyek közül az a (2. ábra) és a d jelűt (3. ábra) kellett modellkísérlettel felülvizsgálnunk. E variánsok I. és II. ütemében a lefolyási viszonyok csak a mederszűkítés miatt módosulnak, mint az előbbi eset I. ütemében. A III. és IV. ütem analóg az előbbi II. ütemével. Az a variáns esetében az I. ütem a veszélyes, mert az elméleti szabadnyílás csak 200 m. A d variáns esetében a II. ütemben kisebb a szabadnyílás, mint az I. ütemben. Tehát az a variáns I. ütemét és a d variáns II. ütemét vizsgáltuk felül modellkísérlettel. A VÍZITERV a különböző variánsokra tervet készített. A tervek vizsgálata és a megbeszélések során látszott, hogy ugyanazon variáns mértékadó ütemével kapcsolatosan több változatot kell megvizsgálni, míg eljutunk egy olyan kialakításhoz, mellyel a kívánt feltótelek kielégíthetők. Ezért a kérdéses variáns mértékadó ütemével kapcsolatos változatokat csak a 10% valószínűségű árvízzel végzett minőségi vizsgálatok alapján hasonlítottuk össze és a költséges ós időtrabló részletes vizsgálatokat csak a minőségi vizsgálatok tapasztalatai alapján kialakított — javasolt —- változattal végeztük el. 2. Minőségi vizsgálatok A minőségi vizsgálatok célja az volt, hogy a tervezett o, a és d jelű variánsok kisebb-nagyobb módosításaiból származó különböző változatokat összehasonlítsuk a vízszint alakulása, az áramlási kép, a sebességek alakulása, valamint a hordalékmozgás szempontjából. A költségek és a vizsgálati időszükséglet csökkentése céljából a vizsgálatokat csak a kb. 7000 m 3/s-os vízhozammal végeztük el (vízállás a Nagymarosi Vízmércén: 105,86 m A.f.),
