Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)
8. szám - Csanády Mihály: Szennyvíziszap aerob lebontásának vizsgálata (Hozzászól: Benedek Pál)
378 Hidrológiai Közlöny 1967. 8. sz. Csanády M.: Szennyvíziszap aerob lebontása energiabefektetést nem igényel, sőt hasznosítható gázt termel; az aerob lebontás energia-igénye viszont jelentős, kb. azonos magának az eleveniszapos szennyvíztisztításnak az energiaigényével. A kísérleteknek nem volt célja — és a modellméretek miatt nem is lehetett célja — a gazdaságosság kérdésének eldöntése. Hazánk energiában szegény, ez mindenesetre megfontolandóvá teszi az energiaigényes technológiák irányába történő orientálódást. A szennyvíziszap zömét ma trágyázásra, használják. A levegőztetés lényegesen csökkenti az iszap trágyaértékét. A nitrogén nagy része a levegőbe kerül, de — az egyébként is csekély — foszfor és kálium tartalom csökkenésével is számolni lehet. Közegészségügyi szempontból lényeges még, hogy a fenti vizsgálatok alkalmával elvégzett, itt nem ismertetett bakteriológiai és parazitológiai vizsgálatok szerint a levegőztetéssel kezelt iszap ilyen szempontból szennyezettebbnek minősült, mint a rothasztott [23]. Az ebből levonható következtetések tárgyalása azonban meghaladná jelen tanulmány kereteit. Összefoglalás A teljesoxidációs szennyvíztisztítás elvéből kifejlesztett különálló aerob iszaplebontó technológiájának kialakítására a VITUKI kísérleteket végzett. A kísérletek alkalmával, az eljárás közegészségügyi értékelése céljából elvégzett vizsgálatok eddigi tapasztalatai a következőkben összegezhetők : 1. Az előülepítés nélküli eleveniszapos rendszerből származó fölösiszap aerob lebontása megvalósítható. 2. Az így kezelt iszap bűzös rothadásra nem hajlamos. 3. A kezeletlen és kezelt iszap százalékos szervesanyagtartalma közötti különbség a korábban feltételezettnél lényegesen kisebb. Például Pécsett (szervesanyagban szegény kiindulási iszap) 3 nap levegőztetés esetén 17, 5% volt a különbség. Az anaerob rothasztásnak megfelelő mértékű (30— 35%} szervesanvag-lebontáshoz itt 6—8 napos levegőztetés látszik szükségesnek (20 °C-on!). Normális szervesanyagtartalmú iszap esetén még lassabb lebomlás volt észlelhető, aminek oka még nem tisztázott. 4. Nincs még adatunk a téli üzemeltetés lehetőségére. 5. Nem volt még egyértelműen megállapítható az iszaplebontóban elérhető maximális szárazanyagtartalom sem, aminek ismerete a szükséges Ipvegőztetési térfogat — mint tervezési alapérték— meghatározása szempontjából szintén alapvető fontosságú. 6. Az eddigi kísérletek az iszap vízteleníthetősége szempontjából nem adtak megnyugtató eredményt. Lehet, hogy a szikkasztóágyakon való szárítás nem lesz megoldható. 7. Az iszapsűrítőben gyakran bekövetkező iszapfelúszás a sűrítés gyakorlati megoldását nehezíti. A különálló aerob iszaplebontó rendszeres alkalmazása előtt a fenti 3—7. pontokban felsorolt kérdések tisztázandók. A kísérleti munka folytatása és kiszélesítése mellett is célszerű az új berendezések tervezésével megvárni azt, amíg az épülő ilyen rendszerű nagy telepek (Pécs, Vác, Nyíregyháza) üzemi tapasztalatokat szolgáltatnak. IRODALOM [1] Eberhardt, H., Ermer, H.: Verwendung und Beseitigung von Klárschlamm. Stádtehy giene 13, 175— 79 (1962). [2] Liebmann, H.: Zooparasiten im Abwasser. Münch. Beitrage zur Abwasser-, Fischerei- u. Flussbiologie. Heft I. München 1953. 21—64. [3] Liebmann, H.: Parasites in sewage and the possibilities of their extinction. (Tokiói szennyvízkonferencia, 1964 aug.) ref. J. Water Poll. Control Fed. 36, 304 (1964). [4] Viehl, K., Mudrack, K., Neumann, II.: Erfahrungen mit Belebiings- und Oxydatiönsgráben in Niedersachsen. Ges. Ing. 84, 260—68 (1963). [5] McCabe, B. J., Eckenfelder, W. W.: BOD removal and sludge growth in the activated sludge process. J. Water Poll. Control Fed. 33, 258 (1961). [6] McCarty, P. L., Brodersen, G. F.: Theory of extended aeration activated sludge. J. Water Poll. Control Fed. 34, 1095—1103 (1962). [7] Washington. D. R., Symons, J. M.: Volatile sludge accumulation in the activated sludge systems. J. Water Poll. Control Fed. 34, 767—90 (1962). [8] Benedek P.: Eleveniszapos szennyvíztisztítással kapcsolatos tapasztalatok és tervezési szempontok. MÉLYÉPTERV, ÁMO 16. kiadv., Budapest 1961. [9] Porges, R., Morris, G. L. et al.: Sewage traetment by extended aeration. J. Water Poll. Control Fed. 33, 1260—66 (1961). [10] Kehr, D.: Az iszap mineralizációval kombinált biológiai szennyvíztisztításról. (Benedek P. tanulmányúti beszámolójának függeléke) MÉLYÉPTERV, MFO 14. kiadv., Budapest, 1963. [11] Haseltine, T. R.: Sludge reaeration in the activated sludge process. J. Water Poll. Control Fed. 33, 946—67 (1961). [12] Weston, R. F.: Design of sludge reaeration activated sludge svstems. J. Water Poll. Control Fed v 33, 748—57 (1961). [13] Grick, E. R.: Operating experience with activated sludge reaeration. J. Water Poll. Control Fed. 33, 856—63 (1961). [14] Eckenfelder, W. IT.: Studies on the oxidation kinetics of biological sludges. Sew. and Ind. Wastes, 28, 983—89 (1956). [15] Jaworski, N., Lawton, G. W., Rohlich, G. A.: Aerobic sludge digestion. Int. J. Air and Water Poll. 4, 106—14 (1961). [16] Lawton, G. W., Norman, J. D.: Aerobic-sludge digestion studies. J. Water Poll. Control Fed. 36, 495—504 (1964). [17] Benedek P.: New developments in the activated sludge process. (Tokiói szenny vízkonferencia, 1964. aug.), ref. J. Water Poll. Control Fed. 36, 307 (1964). [18] Benedek P.: Hódmezővásárhely szennytisztító telepe. Műszaki Tervezés, 1962, 8, 8—11. [19] Csanády M., Gregács M.: Szennyvíziszap aerob lebontása Budakeszin. Egészségtudomány 9, 168—71 (1965). [20] Burley, F. H.: Chart for determining percent sludge digestion. Water & Sewage Works, 110, Ref. No, R. 329 (1963). [21] Ábrahám E.: Az aerob iszapkezelés. VITUKI Tanulmányok és Kutatási Eredmények 14. sz. Budapest, 1964. [22] McWorthei—Heukelekian: Growth and endogeneous phases in the oxidation of glucose (1962. évi I. Nemzetközi Szennyvíz Kutatói Konferencia) [23] Csanády M.: Szennyvíziszap aerob lebontása. Egészségtudomány, (közlés alatt).
