Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)
8. szám - Csanády Mihály: Szennyvíziszap aerob lebontásának vizsgálata (Hozzászól: Benedek Pál)
374 Hidrológiai Közlöny 1967. 8. sz. Csanády M.: Szennyvíziszap aerob lebontása 10050Iszapindex [ml/g] + + Szervesanyag [%] Kémiai oxigénfogyasztás [g0 2/W0g] ——+ —+ 0 2 4 6 8 [nap] 2. ábra „IXKA III". kísérlet. (Pécs 1963) Puc. 2. Onbim „HHKA III" Abb. 2. Versuch „ÍNKA III" (Pécs, 1963) 50Kemiai oxigénfogyasztás g0 2/100g 1 2 4 —) 1 1 1 I I I I 12 4 8 24 [ára] 3. ábra. 1. laborkísérlet Puc. 3. JIaőopamopHbiü onbim JVe 1 Abb. 3. 1. Laboratóriumsversuch A fenti kísérletekből egyértelmű következtetést levonni nem kívánunk. Annyi azonban megállapíthatónak látszik, hogy az iszap az adott légbevitel mellett (ami sajnos nem volt szabályozható) kisebb szárazanyagtartalom (7—8 g/l) esetén 2—3, nagyobb szárazanyagtartalom (15—18 g/l) esetén 5—6 napig még a szaporodási fázisban volt. A görbék ellaposodása az előző esetben ki). 5 nap után volt észlelhető; a második esetben még 8 nap után sem, (sőt inflexió sem volt eddig) vagyis a rendszer „stabil" állapotba jutásához — az adott Jégbevitel és szárazanyagtartalom mellett — még ennél is lényegesen több idő lett volna szükséges. Az is megállapítható, hogy a relatív szerves anyagtartalom a korábban feltételezettnél sokkal kisebb mértékben csökkent. Sőt az „INKA III." kísérletben a könnyen bontható szervesanyag relatív mennyisége növekedett. Kedvező tapasztalat volt viszont, hogy a kezelt iszap bűzös rothadásra nem volt hajlamos. A kezelés egyik alapvető célja, a vízteleníthetőség vizsgálatára a kísérletek nem terjedtek ki. A VITUKI 1964. évi kísérletei 1964-ben Benedek Pál vezetésével széleskörű kísérletsorozat kezdődött, a VITUKI laboratóriumában laboratóriumi, Angyalföldön és Pécsett félüzemi méretben. Labor k ísérletek A cél itt nem annyira a technológiai adatok meghatározása, hanem az aerob lebontási folyamat mechanizmusának megközelítése, főleg a bakteriológiai viszonyok tanulmányozása volt. Az iszapot az első kísérletnél a gubacsi lakótelepi szennyvízből a laborban fejlesztették ki, a másik két esetben a pestlőrinei telepről szállították be. A levegőztetés 20 l-es modellben, lógbefúvással törtónt. Az iszapmintát szennyvíz- vagy iszapadagolás nélkül, tehát önmagában levegőztették 4—8 napig. Az első kísérlet (IV. 27—V. 5.) kiindulási iszapja nagy szervesanyagtartalmú volt (80,4%). A kezdeti szárazanyagtartalom 6r S 2 = 8,6 g/l volt. A kísérlet eredménye a következőkben foglalható össze: Az összes szárazanyagtartalom csökkenése volt megfigyelhető. A csökkenés — figyelembe véve a mintavételkor kivett mennyiséget, ill. a párolgás okozta töményedést — 1 nap alatt 10%, 8 nap alatt kb. 26% volt. Az abszolút szervesanyagmennyiség hasonlóképpen csökkent, a relatív szervesanyagtartalom alig változott. A fontosabb jellemzőket a 3. ábrán tüntettük fel. Mindhárom görbe határozott maximumot mutat. A maximum a szervesanyag görbéjén kb. 10 óránál, az oxigénfogyasztás és iszapindex görbéjén kb. 1,5 illetve 2 napnál mutatkozik. (Benedek hódmezővásárhelyi kísérletében a szervesanyag maximumát a 40. percben észlelte [18]). Eszerint még a második napon is növekedett a sejtállomány. A görbék csak a 4., ill. az iszapindex görbéje csak a 6. nap után laposodott el. A 2. laborkísérletben (VII. 6—10.) az iszapindex és oxigénfogyasztás értéke az első napon növekedett, a második naptól csökkent. A szervesanyaghányad növekedése még a 4. napon is megfigyelhető volt (60,6 —> 62,5%). A szárazanyagtartalom 8-ról 6 g/l-re csökkent. A 3. laborkísérletben (VII. 13—20.) a fenti három paraméter még a 3. napon is növekedett. Az iszapindex növekedése különösen nagy volt (52—> 164 ml/g). A szárazanyagtartalom 7 nap aiatt 5,4ről 3,1 g/l-re csökkent. A levegőztetett iszap a kezelés első napjától kezdve nem volt ülepíthető, mivel az ülepítés második félórájában felúszott. Félüzemi kísérletek Angyalföld A kezelésre kerülő iszap 3,5 órás szellőztetési idejű, előülepítő nélküli lógbefuvásos (INKA) modell fölösiszapja volt. (A szokottnál kisebb hidraulikus terhelés a szennyvíz igen erős ipari — főleg gyógyszeripari — szennyezettsége miatt volt szükséges.) Az iszaplebontó modell teljesen folyamatosan működött: a 4 m 3-es (légbefúvásos) iszaplevegőztető medencébe 2,2, l/perc fölösiszap került, a kezelt iszap is folyamatosan távozott. A térfogatra számított levegőztetési idő 1,25 nap; a medence átlagos szárazanyagtartalma (12 g/l) alapján számított iszapkor 2,5 nap volt. A vizsgálati eredményeket a 2. táblázaton összefoglalva adjuk meg (átlagos értékek). A mérési
