Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

8. szám - Csanády Mihály: Szennyvíziszap aerob lebontásának vizsgálata (Hozzászól: Benedek Pál)

,Csanády M.: Szennyvíziszap aerob lebontása Hidrológiai Közlöny 1967. 8. sz. 375 2. táblázat Folyamatos üzemű aerob iszaplebontási kísérlet Angyalföld, 1964. TaöMiifa 2. Onbim no aspoöHOMy pacnady UAÜ, npu nocmoHHHOM 3KcnAyamaifuu Tabelle 2. Aerober Schlammabbau-Versuch mit fortlaufendem Betrieb Kezelendő friss fölösKezelt iszap Csökkenés /o iszap Szárazanyagtartalom, % Iszaptérfogati index, [ml/g] . . Szervesanyagtartalom, % Permanganáttal mért oxigénfogyasztás, [g 0„/g] 6,1 81 71,2 0,32 5,0 65 67,1 0,35 20 5,8 0 eredmények szerint nincs lényeges különbség a kezeletlen és a kezelt [iszap között. Mindkét iszap elég jól ülepíthető volt, ami azonban — tekintettel a kis szárazanyagtartalomra — a száríthatóság szempontjából nem sokat mond. Az ülepedés közben iszapfelúszást nem észleltünk. Bűzös rothadásra egyik iszap sem volt hajlamos. Pécs Az 1963 évi kísérletektől eltérően, folyamatos működésű modellekben történt az iszaplebontás. A ,,B" modellben a levegőztetési idő 3 nap volt. Az utóülepítő (a ,,zsebtelep"-eknél szokásos módon) egybeépült a levegőztető térrel. A „D28" modellben a levegőztető térre számított tartózkodási idő 1 nap volt. A betápláltnál nagyobb iszapkoncentráció, valamint a meglehetősen nagy méretű dortmundi utóülepítőben levő iszapmennyisóg miatt az iszapkor ennél lényegesen nagyobb volt. Az utóülepítőben (amely nem ehhez a kísérlethez készült) való túl hosszú tartózkodási idő kiküszöbölésére állandó áramban tiszta víz folyt keresztül a rendszeren. A kezelésre kerülő iszap 2 órás átfolyású, előülepítő nélküli eleveniszapos (INKA) modell fölösiszapja volt. Ebből naponta egy alkalommal, 1,5—3 óra alatt, mért mennyiséget adagoltak az iszaplebontó modellekbe. Ugyanekkor történt a kezelt iszap lebocsátása is. Az iszap levegőztetése Kessener-kefével történt. Az iszaplebontók tehát — a tervezett üzemi technológiának megfelelően — külön-külön, mint önálló eleveniszapos rendszer, működtek. A szárazanyagtartalom a levegőztető térben a B modellnél 20—21, a Z)2S-nál 12—15 g/l volt. A kezelésre kerülő fölösiszapból ós a B modellben kezelt iszapból naponta 20—20 litert engedtek kis iszapágyakra, ós mérték a 24 óra alatt leadott vizet. 10 liter kezelt iszap ülepíthetőségét, illetve sűríthetőségót is vizsgálták. . A bedolgozási időszak után, ill. a stacioner állapot beállása után a kísérleti berendezésekből 3 alkalommal, összesen 18 iszapmintát vettünk kémiai és bakteriológiai, 2 alkalommal 3—3 mintát parazitológiai vizsgálatra. Az egyes vizsgálatok eredménye elég jól egyezett, így a kísérletek értékelésére elég adatot kaptunk. összehasonlítás céljából ismételten megvizsgáltuk a pécsi városi szennyvíztelep anaerob rothasztójának nyers és kirothasztott iszapját is. (A rothasztó egyfokozatú, fűtött, keverés nélkül. A rothasztási idő kb. 50 nap.) Az összehasonlítást bizonyos mértékig torzítja, hogy a városi telep rothasztójába primer szennyvíziszap, sőt annak is a durvább része (ami az első 20 pereben kiülepszik) kerül, az aerob lebontóba viszont a — primer szennyvíziszapot is tartalmazó — fölös eleveniszap. Jobb összehasonlítási lehetőség azonban nem volt. A vizsgálatok összesített eredményét a 3. táblázat mutatja be. A paraméterek abszolút értékén kívül az iszapkezelés által elért csökkenés százalékos értékét is feltüntettük. A városi ülepítők nyers primer iszapja és a kezelésre kerülő fölös eleveniszap szervesanyagtartalom és bakteriológiai tulajdonságok szempontjából lényegében azonos. Eltérés a víztartalom és ülepíthetőség (iszapindex) értékeiben mutatkozik, ami az eleveniszap pelyhes jellege miatt természetes. Az aerob lebontás során az iszap szervesanyagtartalma csak kismértékben: 16—17%-kal csökkent. Az iszap jellemzőit összevetve az anaerob úton kirothadt iszap jellemzőivel, megállapítható, hogy a különbség nagy. A kezelés százalékos hatásfokát bemutató számokban szintén nagy a különbség az anaerob rendszer javára. Szennyvíziszap aerob és anaerob lebontásának összehasonlítása 3. táblázat Pécs, 1964 (OKI mérések) TaőAuya 3. Cpaenenue aspoónoeo u anaspoöHoeo pacnada um cmonHbtx eod Tabelle 3. Vergleicjiung des aeroben und anaerobeti Abbaus von Abwasserschlamm VITUKI aerob iszaplebontási kísérlet Városi anaerob rothasztó kezelendő friss fölösiszap B modell levegőztetett iszap D28 modell levegőztetett iszap kezelendő i ,, rothasztott nyers • • iszap iszap 1 Szárazanyagtartalom, % 1,48 1,82 1,34 8,2 19,5 Iszaptérfogati index ml/g csökkenés, % 41 30 27 34 17 11 5,3 50 Szervesanyagtartalom, % csökkenés, % 44,1 36,4 17,5 36,9 16,3 45,3 26,6 41 Permanganáttal mórt oxigénfogvasztás gcyg csökkenés, °/

0 0,20 0,16 20 0,18 10 _ 0,15 0,075 50