Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

1. szám - Egyesületi és műszaki hírek

44 Hidrológiai Közlöny 1967. 1. sz. Weiszfeiler Gy.—Tóth I.—Bíró Gy.: Egysejtű algák ABTOpaMH 6bi.no onpeaeneHO cneflyioiuee : 1. Ebijia BbinejieHa TepMo(J>njii>Hafl KyjibTypa Chlorella pyrenoidosa xopoiiio pa3MHo>KaK)mníícH npH TeivinepaType 37°C. 2. AxibrH Chlorella pyrenoidosa JVs 9 192 B NPHCYCTBHH öaKTepHií E. alkaligenes H Micrococcus nptiroflHbi K MaccoBOMy npoii3Bo.ncTBy npH TeMnepaType 37°C. Combined Culíure of Unicellular Algac and Bacteria By Weiszfeiler, Gy., Tóth, I. and Biró, Gy. I. Continuous cultivation of chlorella pyrenoidosa in sewage. Experiments by the authors have led to the following conclusions: 1. A strain of Chlorella pyrenoidosa cultivated frorn sewage multiplied intensively in domestie sewage together with somé species of bacteria, sucli as E. alkaligenes, Neisseria and Micrococcus. 2. Both the organic content and the coli count of sewage decreased during the process of multiplication, which contributed thus to the biological purificatim process of sewage. 3. The installation of an experimentál sewage treatment plánt is considered possible, in whieh the strains of algae and bacteria cultivated by the authors would ensure the continuous mass production of algae for the proeessing of animal feed proteins. II. By continuous cultivation of a strain of Thermophil Chlorella pyrenoidosa on a synthctic médium the following results have been achieved: 1. A strain of thermophile Chlorella pyrenoidosa propagating well at 37 °C haB been cultivated from a thermal spring. 2. The strain No. 9192 of Chlorella pyrenoidosa proved suitable for mass propagation at 37 Centigrades — in the presence of bacteria belonging to the E. alcaligenes and Micrococcus species. (Folytatás a 40. oldalról.) A Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Csoportja 1966. szept. 26-i előadóülésén Kerekes Imre az ár- és belvízi műveken végezhető talajstabilizációs munkákról adott elő. V. I. A Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály és a Limnológiai Szakosztály 1966. szeptember 25 és 28. között „Szervesanyag meghatározási problémák édesvizekben" címmel Tihanyban szimpoziont rendezett. A résztvevők között hazai és külföldi szakemberek egyaránt megjelentek. A szimpozion — hasonlóan az 1963. évben Slapy-ban (Csehszlovákia) rendezett szimpozionhoz — kémiai, biológiai és biokémiai meghatározási módszerek kérdéseivel, kutatási eredményeivel foglalkozott. Tudományos témái három ülésszakon kerültek megvitatásra: az I. ülésszakon a kémiai meghatározási módszerek, a II. ülésszakon a biokémiai és mikrobiológiai meghatározási módszerek, míg a III. ülésszakon a biológiai meghatározási módszerek szerepeltek napirenden. Az ülésszakok befejezése után a résztvevők tanulmányút keretében megtekintették a Balaton-környéki fontosabb vízi létesítményeket. A Hidranlikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály 1966. októbr 12-i előadóülésén Hallóssy Ferenc „Vasbeton függőleges építőelemek (szádpallók, cölöpök, héjelemek) öblítéses süllyesztéséhez használandó folyadéksugár méretezése" c. előadása hangzott el. Az Építéstudományi Intézet 1954—55-ben előfeszített vasbeton szádpallóknak veréssel és vízöblítéssel való süllyesztésére, 1959-ben pedig a talajban haladó függőleges vízsugárra vonatkozóan modellkísérleteket végeztetett. Az előadás az itt nyert tapasztalatok és kísérleti eredmények felhasználásával és ellenőrzésével kialakított méretezési eljárást ismertette. Az ismertetett eljárás az előregyártott építési elemeknek folyadéksugárral való öblítéses süllyesztését móretezhetővé, ennélfogva gazdaságossá teheti. A Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Csoportja 1966. okt. 19-i előadó ülésén Harmati István, a Duna— Tisza közének vízgazdálkodási kérdéseit elsősorban a mezőgazdaság szempontjából tárgyalta. V. I. A Nyíregyházai Csoport 1966. július 1-én tartott előadóülésén Demcsák József „Ivóvíztisztítási kérdések a törpevízműveknél, különös tekintettel a vastalanításra" c. előadása hangzott el. Az előadó, mint a Felsőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság csoportvezető főmérnöke, az igazgatósága területén tapasztalható vízminőségi sajátosságokkal, a gazdaságosság ott felmerülő problémáival külön is foglalkozott. Egyúttal általános szempontok figyelembevételével szólott a vas- és mangántalanítás elvéről, a tervezés és a kivitelezés kérdéseiről. A hozzászólók azokra a népgazdasági károkra mutati.dk rá, amelyeket a vas- ós mangántalanítás elmaradása, vagy hiányos működése okozhat. A Magyar higiénikusak Társasága Észak-Dunántúli ós fővárosi hidrológusok tevékeny közreműködésével 1966. augusztus 25 és 27-e között Győrben vándorgyűlést rendezett. A vándorgyűléssel egyidejűleg tartotta meg a Magyar Higiénikusak Társasága alakuló és vezetőségválasztó közgyűlését is. Az új társaság — feladatkörét tekintve -— a hidrológus szakemberekkel szorosan együtt szándékozik dolgozni, hiszen a vizek védelme, a vizek tisztaságának megőrzése ma már minden oldalról sürgető szükségesség. A győri vándorgyűlés tudományos programja kiterjedt tárgyköröket ölelt fel és számos előadó munkáját vette igénybe. A főreferátumot dr. Bakács Tibor profeszszor tartotta a hazai vízellátás higiénés problémáiról, különös tekintettel a nemzetközi tapasztalatokra. Ezt követte Illés Györgynek, az Orsz. Vízügyi Főigazgatóság főosztályvezetőjének előadása a hazai vízellátás fejlesztésének tervezési és gazdasági problémáiról és dr. Salamin Pál professzornak előadása a hazai vízellátás fejlesztésének műszaki kérdéseiről. A továbbiakban hazánk és a környező államok különböző, ivóvízellátással, csatornázással és szennyvízkezeléssel kapcsolatos higiéniai problémáinak megvitatására került sor. A vándorgyűlés eredményeit dr. Páter János professzor foglalta össze. V. I. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület és az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Szegedi Csoportjai 1966'. október 28-án Szegeden a vízügyi szakemberek érdeklődésére is számot tartó előadóülést rendeztek. Az ülésen dr. Dank Viktor iparági főgeológus „Szénhidrogénkutatás a Délalföldön" címmel tartott előadást. A délalföldi kőolaj kitermelés és feldolgozás jövőben várható perspektívái mellett különös jelentőségre emelkedik a keletkező szennyvizek kezelése és élővizeink tisztaságának megőrzése, s e kérdések megoldása már a létesítmények tervezésének időszakában kívánatos. V. I. (Folytatás a 47. oldalon.)