Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

1. szám - Weiszfeiler Gyula–Tóth István–Bíró György: Egysejtű algák és baktériumok együttes szaporítása

Weiszfeiler Gy.—Tóth 1.—Bíró Gy.: Egysejtű algák Hidrológiai Közlöny 1967. 1. sz. 43 Chlorella vulgáris törzset 39—41°C közötti szaporodáshoz. A thermophil algatörzsek bioszintézise intenzivebb és Japánban ezeket tömegtenyésztésre alkalmazzák (Nakamura), különösen nyári magas hőmérsékletek mellett. Ujabban Blasco (1965), Vela és Guerra (1966) tanulmányozták a TX 71105 thermophil Chl. pyrenoidosa törzs baktériumokkal való együttes szaporodásának dynamikáját. Magyarországon a thermophil algatörzseknek tömegtenyésztése esetén a számos, magas hőmérsékletű hőforrás lehetővé tenné, hogy egész éven át optimális szaporodási viszonyokat létesítsünk. Egy debreceni hőforrásból tenyésztettük ki a 9192 jelzésű Chlorella pyrenoidosa törzset, amely + 37°C-on intenziven szaporodott. Ennek a törzsnek tenyésztési feltételeit tanulmányoztuk EneboJohnson táptalajon, különböző hőmérsékleteknél és különböző megvilágítás mellett. Ezenkívül vizsgáltuk a bakteriális kísérő flórát is, tekintve, hogy ez az algatörzs mindig együtt növekedett baktériumokkal. Berendezés A 9192 számú Chlorella törzset szaporítottuk szobahőmérsékleten +24°C-nál Erlenmeyer lombikban, az ablak mellett üveglapon, amelyet alulról megvilágítottunk 3 db 40 W-os Tungsram F 7-es fénycsővel, összesen 3000 Lux fény-intenzitással. A szuszpenzió keverését keverőmotorral biztosítottuk és 2% széndioxiddal dúsított levegőt vezettünk be. A 3,7°C melletti szaporodást fénythermosztátban biztosítottuk, amelyben a fényforrást 2 X 20 W-os F 7 fénycső szolgáltatta, összesen 1000 Lux intenzitással. Keverő motort itt nem alkalmaztunk. Eredmények A szobahőmérsékleten és thermosztátban való szaporítás intenzitását összehasonlítani nem áll módunkban, mert a fényintenzitás szobahőmérsékleten való tenyésztésnél jelentősen magasabb, volt, mind a napfény által, amely a thermosztátba természetesen nem hatolt be, mind a mesterséges megvilágítás intenzitásának különbözősége folytán. 24°C-nál intenzív szaporodást figyeltünk meg, ami lehetővé tette, hogy 2—3 napos időközben a tenyészet felét friss táptalajjal helyettesítsük. Az algasejt mennyisége ez alatt az idő alatt 3—4 szeresére növekedett, 75—115 millió/ml-ig. 37°C-nál ez a törzs szintén jól szaporodott — 5 nap alatt az eredeti sejtszám 5—6-szorosára — és elérte a 40—100 millió/ml koncentrációt. Ez a törzs 39°C-on is kedvező szaporodást mutatott. A bakteriális vizsgálatok azt mutatták, hogy szobahőn és thermosztáton való szaporodásnál kb. egyenlő baktériummennyiség volt kimutatható, az összbaktérium szám: 100 000 és 400 000 között ingadozott. Ezekben a tenyészetekben dominált egy E. alkaligenes és egy Micrococcus genusba tartozó törzs. Tekintve, hogy szintétikus táptalajt használtunk, amelyben csak a karbamid szerepelt mint szerves anyag, úgy tekinthetjük, bogy ezeknek a mikroorganizmusoknak a szaporodását elsősorban a Chlorellával való symbiotikus életközösség biztosította. 9192 számú Ch. pyrenoidosa törzsünk tehát 37°C-on való szaporodási képessége mellett az őt kísérő baktériumokkal együtt igen kedvezően szaporodik karbamidnak, mint egyetlen szerves anyagnak a jelenlétében- Ez lehetővé teszi, hogy ezt a törzset algatömegtenyésztésre, elsősorban hazai hőforrásaink felhasználásával félüzemi berendelésekben tanulmányozzák. IRODALOM [1] Galdwell, D. H., Sewage Works J.: 18, 433. (1946). [2] Myers, J.: Public Works, 79, 25. (1948). [3] Burlew, J. S.: Algal culture from laboratory to pilot plánt. Carnegie Inst. Washington (1953). [4] Oswald, H. B., Gotaas, C. G., Golueke, W. J., Kellen, W. R.: Sew. and Ind. Wasts 29, No. 4. (1957.) [5] Lewin, R. A.: Phvsiology and biochemistry of algáé. New York (1962). [6] Meffert, M. E.: Forsch. Ber. Wirtsch. Verkehrsmin. Nordrein-Westfalen. Nr. 514. (1957). [7] Tamiya: Proced. World. Symp. appí. Solar Energv. 1956. p. 236. [8] Nakamura, H.: Chlorella feed for animal husbandry. Tokyo (1964). [9] Winberg, G. G., Sivko, T. N., Sokolova, T. A.: Összövetségi konferencia egysejtű algák tenyésztéséről, Leningrád. 1961. [10] Nakamura, H.: Reports from the Microalgae Research Institute of Japan. 1961. [11] Cooper, R. C.: Am. J. of Public Health 52. No. 2. p. 252. (1962). [12] Jui-Min-Tsuan, Cia-U-Chen, IA-Shan-Hao, AnHan-San: Kínai Tud. Akad. Hidrobiológiái Intézete közleménye, (1964). [13] Wladimirova és Bazaitova: Mikrobiologija (USSSR) 30. p. 593. (1961). [14] Maximova és Fedenko: Mikrobiologija (USSSR) 34. p. 344. (1965). [15] tforoKn, C., Myers, J.: Science 117. 3. (1953). [16] Sorokin, C.: Nature. 184. 613. (1959). [17] Rubencsik, Kordjum, Lazurevics: Összövetségi Konferencia egysejtő algák tenyésztéséről. Leningrád. 1961. [18] Mayer, A. M., Zűri, TJ., Shain, YGinzburg, //.: Bioteehn. Bioengin. 6.173. (1964). [19] Krauss, R. W,: Am. J. Bot. 49. 425. (1962). [20] Brown, L. R., Kennedy, M. V., Tischer, R. G.: Devs. ind. Microbiol. 5. 245. (1964). [21] Blasco, R. J,: Appl. Microbiol. 13. 473. (1965). [22] Vela. G. R., Guerra, O. N.: J. gen. Microbiol. 42. 123. (1966). COBMECTHOE PA3MHO>KEHME O^HOKJlErOMOHblX AJlbr M BAKTEPMH Beuccpeujiep, JJ.—Tom, H.—Bupo, JJ. I. Henpepuenoe pa3MnoyKenue Chlorella pyrenoidosa e cmouHbix eodax. ABTopaMH öbuio onpeaejieHO cjieflyromee : 1. Kyjib-rypa Chlorella pyrenoidosa bw/iejieHaa H3 CTOMHblX BOfl HHTeHCHBHO pa3MH0>Kai0TC51 B SblTOBblX CTOHHWX BOÍIAX COBMECTHO c CJIEFLYIOMHMH BH^AIVM 6ai<Tepuft : E. alkaligenes, Neisseria, Micrococcus. 2. CoflepwaHHe oprammecKoro MaTepwaJia B CTOWHOÜ BOfle H THTP B. coli nocreneHHO yMeHbuiaeTCH B xojie pa3MHO>KeHHH h TaKHM 0öpa30M cnocoöcTByeT 3TOT npouecc npoueccy SnojiorHiecKoíí OHHCTKH. 3. CIHTAEM B03M0>KHbiM co3aaHrte oribTmoil OHMCTHTejibHoö CTamiHH, rne MO>KHO öbiJio' ocyiuecTBJiHTb npii IIOMOmM HCn0JIb30BaHHbIX HaMH ÖaKTepHÍI H ajjbr MaCCOBOe npoH3BoacTBo ajibr. II. HenpepbieHoepa3MHOxceHue Thermophil Chlorella pyrenoidosa Ha cunmemmecKOM numameAbHoü cpede.