Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

8. szám - Dr. Hortobágyi Tibor: Magyarország halastavainak mikrovegetációja. IV. Újabb algák a buzsáki halastavakból

346 Hidrológiai Közlöny 1967. 8. sz. Hortobágyi T.: Magyarország halastavainak mikrovegetáciöja 62. Polyedriopsis spinulosa Schmidle (84. ábra) Az ötsarku sejtek egy-egy oldalának hossza 17— 18,5 fi. A tüskék hossza 34—37 p, egyenesek, merevek, tűhegyesek. 63. Quadricoccus verrúcosus Fott (85. ábra) A megnyúlt cvlindricus sejtek hossza 10—11 fi, szélessége 6—6,5 fi. A pólusokon néhány nagyobb dudor alakul, míg a membrana többi részét kisebb kiemelke­dések fedik. Két parietalis chloroplastisukban egy-egy pvrenoid van. 64. Tetraédron raudátum (Corda) Hansg. var. punctatum Lagerh. (86. ábra) Közöltem Buzsákról (1962, p. 39—40, Fig. 657— 658) s megemlítettem, hogy a finoman pontozott membranájú sejteken a tüskék tűhegyeseknek tűnnek, míg a durvábban pontozott membranúak tüskéi tom­pák. A most közölt ábrán ilyen tompatüskéjű példány látható, bár a membrana apró pontokkal borított. Úgy látszik, nincs egyértelmű összefüggés a membrana ki­sebb-nagyobb pontjai és a tüskék hegyes vagy tompa csúcsa között. Az újabb megfigyelések alapján a sejt­test mérete 7—14x7—13 fi. A tüskék hossza 3,7— 6 fi. 65. Tetraédron caudatum (Corda) Ralfs var. punctatum Lagerh. f. flexocaudatum Hortob. n f. (87—88. ábra) A sejttest mérete 8,5—10,4x9,2—10 fi. Membrana apró kiemelkedésekkel borított. A tüskék változatosan hajlottak, tompahegyűek, hosszuk 3—4 fi, hasisuknál kissé szélesednek. A var. punctatum Lagerh.-től rövidebb és erősen hajlott, tompahegyű tüskéivel különbözik. Alkata tel­jesen megegyezik a T. caudatum var. incisum Lagerh. f. flexocaudatum Hortob. algával, csupán a most ismerte­tett alak membranája pontozott. A 88. ábra abnormis példányt tüntet fel, mivel a felső rész középső tüskéje helyett 2 nagy dudor alakult. 66. Tetraédron enorme (Ralfs) Hansg. var. obtusum Hortob. n. var. (89. ábra) A sejttestből több vastag kar nyúlik ki, melyek kétszeresen elágaznak, a végső nyúlványok tompák, újszerűek, hajlottak. Sejtátmórő 28—30 /«. A fajtól tompa nyúlványaival különbözik. 67. Tetraédron liastatum (Rabh.) Hansg. (90. ábra) Buzsákról már leírtam (1962, p. 40, Fig. 662), de megemlítettem, hogy valamivel nagyobbak, mint a Pascher sorozatban firúnnthaler adatai. A nyárvégi — őszeleji planktonban most kisebb példányokat találtam. Ezek figyelembe vételével egy olilal hossza 23,4—39 /t. 68. Tetraédron hastatum (Rabh.) Hansg. var. palatinum (Schmidle) Lemm. (91. ábra) Egy oldal hossza 37—39 fi. A nyúlványok végei kétfelé ágaznak, tompán végződnek. Buzsákról az V. sz. halastó vízvirágzásából már ismert (1954, p. 173, Fig. 13). A két megfigyelés alapján a sejttest átmérője 13,2—15 fi, egy oldal hossza 27—­39 fi. 69. Tetraédron pusillum (Wallich) W. et W. var. angolense W. et W. (92—96. ábra) A tetraedrikus sejtek egy oldalának hossza a nyúl­ványokkal együtt 23,5—37 fi. A nyúlványok nagyok, tompák, hajlottak. 70. Tetraédron regulare Kütz. var. coronatum Hortob. n. var. (97—98. ábra) A sejtalak teljesen azonos a tőalakkal; egy oldal hossza 22—23,5 /i. A sarkokon vastagabbak a nyúlvá­nyok ós 3—4 rövid tüskében végződnek. A sejtekben pvrenoid van. A fajtól vastagabb s elágazó nyúlványaival tér el. 71. Tetraédron verrucosum G. M. Smith. f. minus Hortob. n.f. (99. ábra) A tetraedrikus sejtek egy oldalának hossza 23,5— 28 fi. Membrana színtelen, felületét még a nyúlványo­kon is dudorok borítják. A nyúlványok hossza '2— 2,5 fi, egyenesek vagy alig hajlottak, tompahegyűek. A fajtól jóval kisebb méretével különbözik. Smith fajának mérete 65—80 fi; a nyúlványok 13—18 fi hosszúak. 72. Tetrastrum asymmetricum Hortob. (100—102. ábra) A sejtek asymmetrieus háromszögalakúak, sarkaik szélesen legömbölvödöttek, a sejtek aránylag nem nagy felülettel érintkeznek s így a coenobiumból kiállanak. A sejtek kifelétekintő fala domború, egyenes vagy közép­tájon kissé bemélyedt lehet. A kifelétekintő két, sejtsarok közül az egyik, a tüskét hordozó mindig erősebben kiáll. Sejtméret 3,5—7,7 fi. A telep átmérője 11—15,7 fi. A sejtek érintkezésénél mindig kis négyzetalakú vagy téglalapalakú-hézag van. Az asymmetrieus állású erő­teljes, tűhegyes, egyenes tüskék hossza 6,5—13 p, mindig az erősebben kiálló sarkakon találhatók. Py­renoid jól látszik. A Tetrastrum heteracanthum (Nordst.) Chod. ós a T. elegáns Plavf. között áll. Az előbbivel közvetlen származási kapcsolatban van. Olyan T. heteracanthum ­nak fogható fel, ahol örökletesen redukálódott a rövid tüske. A buzsáki halastavakból már közöltem olyan T. heteracanthumokat, amelyeken csupán egy sejten alakult ki a heteraeanthumokra jellegzetes rövid és hosszú tüske, míg a több 3 sejten már csupán a hosszú tüske alakult ki (1962, p. 47, Fig. 722). Az ilyen abnor­mitások nagyon világosan mutatják a származási kap­csolatokat. Ilyen alakokról Ahlstrom és Tiffany is meg­emlékeznek. Rajzaikon (Fig. 30—31), mint a régebbi buzsáki példányokon is, az asymmetrieus sejtalkat nem látszik; rendszertanilag nem különítik el. Buzsákon egy biotopban figyelhetők meg a typicus heteracanthum példányok, az abnormitások: ahol már egy vagy több sejten felelhető a tüskereductio és a jelleg­zetes, asymmetrieus sejtalkotású T. asymmetricumok. Az abnormitásokkal Szemben jellemző, hogy a T. asym­metricum coenobiumok sejtjeinek egyik pólusa mindig kiáll és csupán itt jelenik meg a hosszú tüske. Számos példányt figyeltem meg, ezek száma jóval meghaladta az abnormitásokét; a Sejtalak mindig asym­metrieus, a tüskék csupán a kiálló sejtpóluson jelennek meg, azért tartom fajilag elkülönítendőnek. A Tetrastrum genusban igen gyakoriak az abnormis tüskealakulások. Ha a most leírt taxont csupán abnor­mitásnak fognánk fel, úgy szinte az egész nemzetséget összevonhatnánk egy fajba, ami teljesen tudományta­lan volna. 73. Tetrastrum Péterfii Hortob. (103—104. ábra) A sejtek átmérője 3,4—5 fi, háromszögalakúak, külső faluk boltozatos. A négysejtű coenobiumok át­mérője 7—11 fi. Sejtenként rendesen 2 vagy 3 hajszál­vékony, egyenes tüske található, melyek hossza 8— 25 fi. Ha két tüske alakul, úgy azok a sejtek sarkai köz­zelében állanak, ha — abnormitásként — egy, akkor az is az egyik, vagy másik saroknál figyelhető meg. Ha 3 tüske alakul, akkor egy tüske a coenobium tengelyében helyezkedik el. Chloroplastis egy, a sejtet csaknem ki­tölti, parietalis állású. Pyrenoid jól látszik. Vékonytüskójű Tetrastrumot egyet ismerünk, a Tetrastrum hastiferum (Arnoldi) Korschik. algát (Kor­schikow, 1953, p. 367, Fig. 348); ehhez áll legközelebb, de ennek csupán egy hajszálvékony tüskéje van, s ez a sejtek közepén látható. A T. hastiferum a T. elegáns Playf. vékony tüskójű megfelelője. Ide tartozik a Buzsákról Micractinium quadrisetum (Lemm.) G. M. Smith néven közölt alga (Hortobágvi, 1962, p. 32, Fig. 538). 74. Tetrastrum pulloideum Teiling (10ő. ábra) A sejtek felágaskodó fókákhoz hasonlítanak, a coe­nobium közepén nagy hézagot alkotnak; kifelétekintő sarkaikon egy-egy dudor van. Sejtméret 7,3—8x3—

Next

/
Thumbnails
Contents