Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

8. szám - Dr. Hortobágyi Tibor: Magyarország halastavainak mikrovegetációja. IV. Újabb algák a buzsáki halastavakból

Hortobágyi T.: Magyarország halastavainak mikrovegetációja Hidrológiai Közlöny 1967. 8. sz. 347 3.7 /-t; kifelétekintő faluk közepén beöblösödik, míg befelétekintő faluk egyenes. Pyrenoid jól látszik. A négvsejtű telep mérete 12,5x10,4 /i. Emlékeztet aT.rayiew£Gríttí»(Lemm.)Schmidle fajra, de ennél a sejtek kifelétekintő fala egyenes vagy domború, egy dudoruk van, s a közti üreg jóval kisebb. 75. Tetrastrum staurogeniaeforme (Sehroed.) Lemm. var. longispinum G. M. Smith (106. ábra) A sejtek csaknem gömbalakúak, átmérőjük 5,5— 6,5 /-i. Sejtenként 4—5 egyenes, tűhegyes, 30—32 hosszú tüske található. Pyrenoid aránylag nagy, jól látszik. Annyira elüt a typicus T. staurogeniaeforme alakoktól, hogy faji megkülönböztetése jogosnak tűnik. 76. Tetrastrum staurogeniaeforme (Sehroed.) Lemm. f. obtusum Hortob. (107—108. ábra) A négysejtű coenobiumok mérete a tüskék nélkül 7—8,4x5,7—7 fi. A sejtek kifelétekintő fala enyhén domborodó, méretük 3—4,7 x 2,3—4 /(. A tüskék száma Sejtenként 3—5, egyenesek, egyforma vastag tompa botok, bázisukon valamivel szélesebbek lehetnek; méretük 0,4—2,3 fi. Pyrenoidok jól látszanak. A sejtek találkozásánál kis hézag látszik. A tőalaktól botalakú tüskéivel különbözik. Közel áll hozzá a gödöllői halastavakból közölt T. staurogeniaeforme f. crassispinosus Hörtob. et Németh (1963, p. 319, Fig. 33), de annál sejtenként 5—8 tompa tüske borítja a sejteket, melyek 1—2 p. hosszúak s eredésüknél 0,5 fi szólesek. Ulothricháles 77. Oloeotila contorta Chod. A trichomák spirálisan csavartak, szélességük 1,3— 1.8 fi. A sejtek hossza 3,5—8 fi. A csavarulatok tágassága 11,7—15,6 fi, távolsága („hullámhossz") 7—13 p. Conju gatophyceae 78. Closterium acutum Bréb. A sejtek egyenesek vagy alig hajlottak, végeik legömbölyödöttek. Méretük 83—178x4—8 p. Pyrenoid Sejtfelenként 1—5, gvpskrystály 1. Membrana sima és Színtelen. 79. Closterium subulatum (Kütz.) Bréb. A Sejtek kissé hajlottak, középtájon kiöblösödnek, végeik legömbölyödöttek. Méretük 158—182x 12— 12,5 fi. Pyrenoid sejtfelenként 4—5. Gvpskrystály egy, nagy. Membrana sima, színtelen. Diagnosisok Dactylococcopsis rupestris Hansg. var. planctonica Hortob. n. var. Cellulae fusoideae, 6—7 X 2—2,5 fi. Habitat in capsulis mucosis Microcvstidum et libere. A specie statura compactiore, forma perfecte fusoidea et habitatione differt. Centritractus pseudobrunneus Hortob. n. sp. Corpus cellulae 12—14X5,5—6 fi, spinae 10,4—13 fi longae, una earum forte longior, rectae vei vix curvatae. Membrana levis, hvalina. Chloroplastides 2—4, parietales. A C. brunneo Fott membrana perfecte levi atque hyalina differt. Tetraedron caudatum (Corda) Ralfs var. punctatum Lagerh. f. flexocaudatum Hortob. n. f. Corpus cellulae 8,5—10,4X9,2—10 fi. Membrana emergentiis parvis cooperta. Spinae variis módis inclinatae, obtusae, 3—4 fi longae, ad basin parum dilatatae. A varietate spinis brevioribus bene curvatis atque obtusis distinctum. Tetraedron enorme (Ralfs) Hansg. var. obtusum Hortob. n. var. Corpus cellulae 28—30 fi diám., brachia plura crassa, dupliciter ramificata emittens; rami ultimi obtusi, digitiformiter arcuati. A specie ramis ultimis obtusis differt. Tetraedron regulare Kütz. var. coronatum Hortob. n. var. Latus unum 22—23,5 ij longum. Appendices in angulis dispositae crassiores atque in spinas 3—4 breves exientes. A specie appendicibus crassioribus ramificatisve differt. Tetraedron verrucosum G. M. Smith f. minus Hortob. n. f. Latus unum 23,5—28 fi longum. Membrana hyalina, superficies non tantum ejus, sed etiam spinarum verrucis parvis cooperta. Appendices 2—2,5 fi longae, rectae vei vix inclinatae, obtusae. A specie statura multo minőre differt. [i [2 13 [4 [5 [6 [7 [8 t» [10 111 T12 [13 [14 [15 [16 [17 [18 [19 [20 [21 [22 [23 IítODALOM AhUtrom, E. H.—Tiffany, L. 11.: The algal genus Tetrastrum. — Amer. Jolim. of Bot. íi/8. Brooklyn, 1934, 499—507. Folt, 11.: Über einige neue Vertreter des Planktons eutropher Teiche: — Studia Bot. Cechica 4/2. Pragae, 1941, 03—00. Fott, B.: Taxonomical Studies on Chloroeoceales II. — Studia Bot. Ctchoslovaca 9/1. Pragae, 1948, 6—17. Fott, B.—Komárek, J.: Das Phytoplankton der Teiche in Teschner Schlesien. — Preslia 32, Praha, 1960. 113—141. Geitler, L.: Cyanophyceae — in Dr. Rabenhorst's Krvpt-Fl. 14. Leipzig, 1—1196. Hortobágyi, T.: Magyarország halastavainak mikrovegetációja I. Fleuraison des algues dans l'étang á poissons No II. Zimona. —Hidr. Közi. 30/3—4. Budapest 1950, 95—99, 156. Hortobágyi, T.: Magyarország halastavainak mikrovegetációja II. Wasserbliite auf dem Fischteich Nr. V. der Teichwirtschaft von Buzsák. — Hidr. Közi. 34/3—4. Budapest, 1954, 169—179, 191 — 192. Hortobágyi, T.: Algen aus den Fischteichen von Buzsák I—V. — Nova Hedwigia 1/1 — 2/3 + 4 — 2/1 +2 — 4/1 +2 — 6. Weinheim, 1959—1963. Hortobágyi, T.: A buzsáki halastavak algáinak kvalitatív vizsgálata. Qualitative Untersuchung der Algen der Fischteiche in Buzsák. — Hidr. Közi. 43/5. Budapest, 1963, 438—443. Hortobágyi, T.—Németh, J.: Magyarország halastavainak mikrovegetációja III. Mikrovegetation der Fischteiche Ungarns III. — Hidr. Közi. 45/2. Budapest, 1965, 78—88. Hortobágyi, T.: Űj Planctomyces fajok. Neue Planctomyces-Arten. — Bot. Közi. 52/3. Budapest, 1965. 111—115. Hortobágyi, T.: Diacanthos morfózisok. Diacanthos-Morphosen. — Bot. Közi. 52/3. Budapest, 1965, 116—119. Hortobágyi, T.—Hilliard, D. K.: Notes on the Algae from an Alaskan Oxidation Pond with the Description of a New Genus. — Acta Bot. 11/1—1. Budapest, 1965, 139—157. Hortobágyi, T.: Chodatella konvergenciák a buzsáki halastavakban. Chodatellu Convergences in the Fishponds of Buzsák. — Biol. Közi. 13/1. Budapest, 1965, 45—58. Hortobágyi, T.: On the Variability Hangé of Scenedesmus pannonicus. — Acta Bot. Hung. 12/1—2. Budapest, 1966. 41—53. Hortobágyi, T.: Lagerheiinia Convergencies in the Fishponds of Buzsák. — Acta Biol. Hung. 16/i. Budapest, 1966, 327—339. Hortobágyi, T.: Phacusok a buzsáki halastavakból. Taxa von Phacus aus den Fischteichen von Buzsák. I—II. —• Bot. Közlem. 53/1, 3. Budapest, 1966, 1—6, 149—160. Hortobágyi, T.: Tetrastrum-Arten aus den Fischteichen von Buzsák, Ungarn. Bev. Roum. Biol. Bot. 22/1. Bucarest, 1967, 41—46. Hortobágyi, T.: Űjabb adatok a hazai Scenedesmusok ismeretéhez. — Manuscriptum. Huber—Pestalozzi, G.: Chrysophyceen, Farblose Flagellaten, Hrterokonten. Das Phytoplankton des Süsswassers. Die Binnengeicasser 26/2. 1. Halfte. Stuttgart, 1941, 1—366. Huber-Pestalozzi, G.: Cryptophyceen, Cliloromonadinen, Peridineen. — Das Phytoplankton des Süsswassers. Die Binnengewdsser, 16/3. Stuttgart, 1950. 1—310. Huber-Pestalozzi, G.: üuglenophyceen. Das Phatoplankton des Süsswassers. Die Binnengewüsser 16/i. Stuttgart, 1955, 1—606. Korxchikow, 0. A.: Viznacsnik prisznovodnih vodororsztej ukrainszkoj II. Sz. R. ">. Protococcineae. — Kiev, 1953, 1—439.