Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

1. szám - Az 1966. évi téli–tavaszi belvízvédekezés az Alsó-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén

Az 1966. évi belvízvédekezés Hidrológiai Közlöny 1967. 1. sz. 39 belvízvédekezésnél a darabos csőkötésekkel szemben elsősorban a spirálhegesztésű, egy darabba hegesztett csövek voltak használatosak. A jó műszaki előkészítésnek volt az eredménye az is, hogy nemcsak gyorsan tudtunk dolgozni, hanem a lehetőség szerinti legmegfelelőbb szivattyúegységekkel vonulhattunk fel a helyszínre. A jövőben célszerű a csővezetékeknek azt a formáját kiterjedten alkalmazni, amellyel a szivornyás üzem is biztosítható. Esetleg automatikusan légtelenítő szivattyú alkalmazása is megfontolandó lehet. A közeljövő fejlesztésében a CSK—800-as szivattyúk előkelő helyet foglalnak el. Kérdés azonban, hogy a most sorozatban gyártott ilyen szivattyúk a jövőben is képesek lesznek a tőlük elvárt teljesítményre. A vásárlásra kerülő CSK—800-as szivattyúk közül kívánatos volna néhányat ellenőrzésül beméretni. A közeljövő műszaki fejlesztésében számos gyakorlati tapasztalatot is figyelembe kell venni. Meg kell vizsgálni a szívómagasság, vízhozam, hőmérséklet, víz és levegőállapot gyakorlati összefüggéseit. Ha a helyszínen adódó különleges sajátosságokra is figyelemmel lehetünk, szivattyúink teljesítménye közelebb lesz az elméleileg várható telj esítményhez. Najmányi László: Az elhangzott előadások reflektorként világítottak rá néhány olyan fontos kérdésre, amellyel részletesebben is foglalkoznunk kell. Rendkívül érdekes az 1966. évi belvízképződéssel kapcsolatosan kialakult tapasztalat, amely szerint az ez évi belvíz megcáfolta a klasszikus belvízképződési feltételeket: nem dominált az elmúlt évi őszi csapadék, viszont dominált az elmúlt egész évi csapadék. Nem mondhatjuk, hogy az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság területén a belvízképződés alapvető oka a talajfagy vagy a nagytömegű hó lett volna. Orlóci István hozzászólásában említett jelenség tulajdonképpen az Alföldön ,,talajvízár", ,,földárja" néven ismert kérdés felvetése. A tapasztalatok szerint a talajban van egy olyan vízréteg, amelynek mozgása a belvízvédekezés szempontjából fontos. Erre van példa jelenleg is a bajai Vízügyi Igazgatóság területén. Ennek a gondolatnak a felvetése a tudományos kutatás szempontjából is fontos. Sokan vizsgálták, hogy az idei belvizeket kiváltó körülmények mennyiben közelítették meg a 40-es évek belvizeit előidéző körülményeket és a hatások tekintetében igen nagy hasonlóságot állapítanak meg. Eddig — a védekezés gyakorlati oldalát tekintve — általában akkor beszéltünk belvízvédekezésről, ha elöntés keletkezett. Ez így nem volt egészen helyes. A tudományos vizsgálatokat megelőzve, gyakorlati megfontolások alapján előzetes intézkedésekre került sor 1965. október 15-én, a szegedi megbeszélés alkalmából. Ez a megbeszélés a gyakorlatban élő emberek szemléletét tükrözte, amikor annak a nézetének adott kifejezést, hogy 1966. tavaszán nagymennyiségű belvízre lehet számítani. Ennek alapján az illetékes szervek egész sor intézkedést tettek a belvízkárok megelőzésére. Többek között pl. az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság leürítette egy nagy belvíztározónak, a Fehértói-Halastónak egy részét. Ezenkívül a konkrét eseményeknek a jelentkezését be nem várva folytatott céltudatos megelőző tevékenységét. A gyakorlati tapasztalatok alapján tehát még a belvizek megjelenése előtt határozott intézkedések történtek már a károk elhárítása érdekében. Vágás István előadásában említette a műszaki beavatkozások fontosságát a védekezésnél, valamint azt, hogy a belvizet kiváltó okok nagyságrendje az 1940-es évekéhez hasonló. Az 1940-es évekhez képest műszakilag kétségtelenül sokat fejlődtünk és ma sokkal nagyobb a belvízi művek kiépítettsége. A szivattyútelepek vízszállító képessége azóta kb. két és félszeresére növekedett országosan. A csatornák hossza 18 000 km-ről 30 000 km-re nőtt. A jelen műszaki fejlettsége azonban még korántsem elégséges. A Területi Vízgazdálkodási Keretterv szerint a meglevők többszörösére kell kiépíteni a csatornák hosszát és az üzemen belüli csatornák létrehozására is nagy gondot kell fordítani. Kardos Imre előadásával egyetértve az 1965. október 15-i értekezlet azon intézkedése helyes volt, hogy a termelő üzemek végezzék el a vízeresztési munkákat. A mezőgazdasági üzemek vízelvezetési tevékenysége kétségtelenül még sok kívánni valót hagy maga után. Az Igazgatóságnak nagyobb mértékben kellene beavatkoznia Orosháza területén és környékén. A jövőben a tudományos kutatásnak és a műszaki tervezésnek az aktív védekezés technológiáját kell kidolgoznia. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság az 1966. évi téli-tavaszi belvízvédekezésben jól megállta a helyét, és a védekezési időszakban kiemelkedően jó munkát végzett. A káros vizeket viszonylag rövid idő alatt le tudta vezetni területéről. A védekező fiatal gárda munkája során könynyebbséget jelentett, hogy elődeik, az idősebb kartársak jó belvízi műveket létesítettek. Kérjük idősebb kartársainkat, hogy továbbra is támogassák a belvízvédekezés sikerét hasznos tapasztalataikkal. * Az értekezleten elhangzott előadások kiegészítéseként levetítésre került az Álsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóságon Fajica László és Szépfalusi József felvételeivel és szerkesztésében készült ,,Belvíz, 1966." c. szakmai film is. Az előadások és hozzászólások elhangzása után a belvízvédekezéssel kapcsolatos teendőkre vonatkozó feladatokat tartalmazó javaslatait az értekezlet „Emlékeztető" -ben foglalta össze, és azt az érdekelt szerveknek megküldte. Az értekezlet Dévény István rövid zárszavával ért véget. Polderwasserschutzmassnahmen im Winter und Friihjahr 15)66 auf (lom Gebiet der Wassenvirtschaftsdirektion für das unt ere Tisza-Tal lm Február und Márz 1966 hatte der ungarische wasserwirtschaftliche Dienst im Gebiet zwischen Donau und Tisza, sowie östlich der Tisza seit einem ViertelJahrhundert beispiellos stehende Polderwásser zu bekámpfen. Zur Auswertung der Erfahrungen bei der