Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

1. szám - Az 1966. évi téli–tavaszi belvízvédekezés az Alsó-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén

Az 1966. évi belvízvédekezés Hidrológiai Közlöny 1967. 1. sz. 37 kőzzünk. Ha a mértékadónak tekintett helyzetet a tényleges belvízhelyzet meghaladta, vagyis a víz kilép a belvízcsatornákból, megkezdó'dik a belvízvédekezés szubjektív tényezők által meghatározott idó'szaka. A tervezés csak addig tervez, amíg mértékadó állapotokat határoz meg, de amint ezt a természet meghaladta, abban a pillanatban a belvízvédekezést teljesen szubjektív feltételektó'l teszszük függővé. Ha nagy gyakorlattal rendelkező fog védekezni, a védekezés eredményes lesz, ha tapasztalatlan egyén védekezik, akkor az nem érzi a feladatok súlyát, a szükséges intézkedések jelentőségét és védekezése bizonytalanná válik. Pl. a Szillér— Baktói-főcsatornán rendkívül gyorsan jelentkezett az idei belvízhullám, ennek következményeként Szeged-Petőfi telep lakott területét közvetlenül fenyegette az elárasztás. Itt gyorsan kellett intézkedni a főcsatorna egy szelvényében a lezárásról. Ez idejében megtörtént, és ez biztosította a beavatkozás sikerét. Ami a belvízvédekezés sikerét illeti, az Igazgatóság jelentős személyi, anyagi-műszaki erőkkel és technikai lehetőségekkel rendelkezik, viszont a védekezés irányítása emberektől és a pillanatnyi helyzet felismerésétől függ. Belvízrendszerünk fejlesztése mellett tehát a legsürgősebb feladat a belvízvédekezés technológiájának kidolgozása és a veszélyes helyzetben szükséges tevékenységek tervének összeállítása. Nehézség, hogy a veszélyes helyzetet előidéző hidrológiai folyamat szempontjából szükséges tényezőket hiánytalanul ma még nem ismerjük, és alig van olyan fizikai tényező, amelyre egyértelműen kijelenthetjük, hogy azt általánosságban figyelembe vehetjük. Ezért egy-egy belvízi időszakon belül kell adatokat gyűjteni a jelenség vázának, gerincének megismeréséhez. A belvízvédekezés fejlesztésében tehát szükséges a szemléletünk módosítása, ehhez viszont a fizikai folyamatokat tekintő, a folyamatok ellentmondásait is figyelembevevő dialektikus vizsgálat szükséges. Polgár István: A vizek kártételei ellen való eredményes és hatásos védekezés egyik előfeltétele a védekező szervek közötti helyes és megfelelő mélységű együttműködés. E kérdéshez elsősorban társulati, tanácsi, valamint üzemi viszonylatban kívánnék egy pár gondolatot hozzáfűzni. A belvízvédekezés szervezeti felépítéséből ismert kérdés, hogy a síkvidéki területeken megjelenő káros vizek levezetése a vízügyi igazgatóságok feladata. Egyértelműen következik ez abból a tényből, hogy a belvízcsatornákkal és az azokon létesített művekkel való védekezésnek műszaki módszertana van. Egyértelműen adódik, mint szervezeti kívánalom, hogy a „béke időben" egyes csatornában a vízrendezési feladatokat végrehajtó vízgazdálkodási társulatok az Igazgatóság védelmi szervezetébe bevonva működjenek a belvízvédekezés idején, és a szükséges védelmi teendőket az Igazgatóság irányítása és utasításai alapján hajtsák végre. A bevezetésben említett együttműködésnek irányítási kötelezettséggel módosított formájában gyakorolta Igazgatóságunk a vízgazdálkodási társulatoknak a belvízvédekezésbe való bevonását. A védekezés folyamán a társulatok feladatait illetően két fázist állapítottunk meg. Az első fázisban — amely időrendileg tulajdonképpen egybe esett a védekezés súlyponti időszakával — a területen végrehajtandó valamennyi védekezési teendő elvi és gyakorlati elrendezésében a társulatok műszakijai az Igazgatóság által adott utasítások alapján működtek. A második fázisban — az elöntött területeknek intenzív csökkenése következtében — a végrehajtandó feladatoknak már mechanikus módszerré való átváltozása miatt — védekezési tevékenységüket az Igazgatóság felügyelete alatt végezték. Ennek alapján rendszeresen jelentették az első fázisban körülírt feladatok elvégzésével járó állapotokat, s amennyiben az szükséges volt, e fázisban is további eligazításokat kaptak. Le kell szögezni, hogy az előbbieket csak általánosságban lehet kimondani az Igazgatóság területén működő vízgazdálkodási társulatokat illetően, tekintve, hogy az első fázis némely társulat vonatkozásában elmaradt. A két fázisban lefolytatott védekezésnek azonban ki kell emelni egy pár igen elismerésre méltó példáját. így elsősorban szólni kell a Szentesi, a Hódmezővásárhelyi, a Mezőkovácsházai, a Kiskunmajsa és környéki, valamint a Délkörösi és a Tiszakunsági Vízgazdálkodási Társulat igen lelkes és eredményes munkájáról. A védekezés folyamán együttműködőként jelentkezett a helyi vízkárelhárítás ténykedését a belsőségekben ellátó tanácsi védelmi szervezet. A belsőségi védekezésekben az Igazgatóság szakmai tanácsadóként látta el feladatait. Meg kell állapítani, hogy a tanácsi védekezés területén még igen sok a teendő. Nem tekinthetők kielégítőnek a védelmi kimutatások előírásszerű készenléti állapotai a tervszerű és eredményes védekezés biztosítékaiként. Inkább elsőrendű kívánalomként jelentkezik azok forgatókönyvszerű használhatósága, a szereplők, illetőleg a kellékek gyors behelyettesítése útján. A tanácsi védelmi szervezetnek mindenkor ismernie kell a belsőségi fő- és mellékgyűjtők összefüggéseit, azok állapotát, az eredményes és gyors vízelvezetés érdekében. Ezen ismeretből egyértelműen adódik annak szükségessége, hogy a belsőségi csatornahálózat a megfelelő karbantartás figyelem vebételé vei mindenkor a mentesítés rendelkezésére álljon. Az Orosháza belsőségében lefolyt védekezés kapcsán kell megemlíteni, mintegy sajnálatos tényként, hogy a belsőségi csatornahálózat egyes szakaszai csak nyomokban voltak fellelhetők, igen sok volt az eltömődött átereszű portabejáró, és a feliszapolódott csatornaszakasz. Természetszerűen az sem közömbös, hogy a belsőségi vizeket megfelelő esésű csatornahálózattal tudják a befogadóba vezetni. Ugyancsak Orosháza példáját szeretném megemlíteni akkor, amikor alkalmas vonalvezetéssel, megfelelő eséssel és alkalmas helyen a befogadóba való csatlakozási lehetőséggel kialakított ún. belső övcsatornák létesítését sürgetem a lakott területek védelmére, ott, ahol ezt a domborzati viszonyok megkívánják.