Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

7. szám - Könyvismertetés

Erdélyi M.: A Duna—Tisza köze Hidrológiai Közlöny 1967. 6. sz. 335 kori összlet vastagsága is jelzi (2. ábra). Ezek a süllyedékek vonzották a mindenkori Dunát, tehát itt tartott a legtovább a felső-plioeén dunai horda­lék leülepedése. Ugyanakkor a Törtei, de főleg a Vezseny—Tószeg közötti magas rögre a pliocén vé­gén durvább hordalék már nem jutott. A hirtelen pleisztocén süllyedés folytán viszont durvább ne­gyedkori hordalék került mindenüvé, így e magas rögökre is. Ez az oka, hogy e rögök fúrásainak ka­rottázs szelvényében éles a pliocén-pleisztocén határ. A kisebb süllvedékekben egyrészt jóval to­vább tartott a pliocénvégi hordalék felhalmozó­dása, másrészt a pesti kaputól való távolságuk és a fő gyűjtő árokhoz képest peremi helyzetük miatt még a pleisztocén elején is a felső-pliocén homok­hoz hasonló szemcséjű üledék jutott beléjük. A szemcsenagyság nagyjából azonos volta miatt a határ sem éles. Itt csak az segít, ha a karottázs szelvények jellegét vizsgáljuk. A legmagasabb rögök és a süllyedékek közötti terület fúrásainak karottázs szelvényeiben jellegben fokozatos az átmenet a rögök ós süllyedékek felé. A pliocén szelvény­ben jóval kevesebb a homok, az ellenállás és porozitás görbe kitérései kisebbek. Felfelé haladva a homokszin­tek vastagodása ós sűrűsödése már negyedkori üledéket jelez, ami ha nem is durvább szemcsézettségben, de több és vastagabb homok rétegben jelentkezik. Nagyon tanulságos, ha összehasonlítjuk a ne­gyedkori összletben a homok-kavics rétegek százalé­kos részesedését a fúrások szelvényeiben. Legna­gyobb ez a nagy töréstől D Ny-ra levő süllyedékben (4. ábra), kevesebb és megosztottabb a Cegléd— Szolnok—Tiszavárkony háromszög kis siillvedékei­ben és legkevesebb a magasabb rögök feletti fúrá­sokban (4. ábra). A pleisztocén dunai folyásirányok változása A Duna fő folyásirányának változásában ha­tározott törvényszerűség van attól kezdve, hogy a Visegrádi-kapun át az Alföld felé folyik. Mint lát­tuk, már a felső pliocénben is fokozatosan mindig délebbre helyezte át fő medrét annak következté­ben, hogy a Jászsági süllvedék nyugati részén a fiókmedencék dél felé haladva egyre később kelet­keztek. A szabályszerűség tehát az, hogy a főmed­ret vonzó süllyedékek közül napjainkig mindig a keleti az idősebb. A mindenkori Duna a gyorsan keletkező süly­lvedéket nagy munkaképessége miatt durva horda­lékával hamarosan feltöltötte. A következő nvuga­i i i I ! I i I I 100­700A 300 A W\ 5001 600­700­Í00­5 ^ Hódme?imirhelij t 1 <— 5 5 jt | ^ e- s 5. e os I ! I I I I I I I I I I II 1 1 I I I I I ! I I _ I l| I | I 1 f I I ÍS § | $5 1 I I » I te 'I I I I I Kecskemét 1001 — B 200- £ I I H ¥ & 11 I s í I I ő. ábra. K útszelvények Jelinairj/arázat: I. geofizikailag nem szelvényezett szakasz: 2. geofizikáikig szelvényezett szakasz: :t. vízadó réteg: 4. pliocén Fig. 5. Well logs Key: 1. Section not logged geophysicaliy; 2. Cieophysical well logs: 3. Aquifer; 4. l'liocene

Next

/
Thumbnails
Contents