Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)
7. szám - Könyvismertetés
Erdélyi M.: A Duna—Tisza köze Hidrológiai Közlöny 1967. 6. sz. 335 kori összlet vastagsága is jelzi (2. ábra). Ezek a süllyedékek vonzották a mindenkori Dunát, tehát itt tartott a legtovább a felső-plioeén dunai hordalék leülepedése. Ugyanakkor a Törtei, de főleg a Vezseny—Tószeg közötti magas rögre a pliocén végén durvább hordalék már nem jutott. A hirtelen pleisztocén süllyedés folytán viszont durvább negyedkori hordalék került mindenüvé, így e magas rögökre is. Ez az oka, hogy e rögök fúrásainak karottázs szelvényében éles a pliocén-pleisztocén határ. A kisebb süllvedékekben egyrészt jóval tovább tartott a pliocénvégi hordalék felhalmozódása, másrészt a pesti kaputól való távolságuk és a fő gyűjtő árokhoz képest peremi helyzetük miatt még a pleisztocén elején is a felső-pliocén homokhoz hasonló szemcséjű üledék jutott beléjük. A szemcsenagyság nagyjából azonos volta miatt a határ sem éles. Itt csak az segít, ha a karottázs szelvények jellegét vizsgáljuk. A legmagasabb rögök és a süllyedékek közötti terület fúrásainak karottázs szelvényeiben jellegben fokozatos az átmenet a rögök ós süllyedékek felé. A pliocén szelvényben jóval kevesebb a homok, az ellenállás és porozitás görbe kitérései kisebbek. Felfelé haladva a homokszintek vastagodása ós sűrűsödése már negyedkori üledéket jelez, ami ha nem is durvább szemcsézettségben, de több és vastagabb homok rétegben jelentkezik. Nagyon tanulságos, ha összehasonlítjuk a negyedkori összletben a homok-kavics rétegek százalékos részesedését a fúrások szelvényeiben. Legnagyobb ez a nagy töréstől D Ny-ra levő süllyedékben (4. ábra), kevesebb és megosztottabb a Cegléd— Szolnok—Tiszavárkony háromszög kis siillvedékeiben és legkevesebb a magasabb rögök feletti fúrásokban (4. ábra). A pleisztocén dunai folyásirányok változása A Duna fő folyásirányának változásában határozott törvényszerűség van attól kezdve, hogy a Visegrádi-kapun át az Alföld felé folyik. Mint láttuk, már a felső pliocénben is fokozatosan mindig délebbre helyezte át fő medrét annak következtében, hogy a Jászsági süllvedék nyugati részén a fiókmedencék dél felé haladva egyre később keletkeztek. A szabályszerűség tehát az, hogy a főmedret vonzó süllyedékek közül napjainkig mindig a keleti az idősebb. A mindenkori Duna a gyorsan keletkező sülylvedéket nagy munkaképessége miatt durva hordalékával hamarosan feltöltötte. A következő nvugai i i I ! I i I I 100700A 300 A W\ 5001 600700Í005 ^ Hódme?imirhelij t 1 <— 5 5 jt | ^ e- s 5. e os I ! I I I I I I I I I I II 1 1 I I I I I ! I I _ I l| I | I 1 f I I ÍS § | $5 1 I I » I te 'I I I I I Kecskemét 1001 — B 200- £ I I H ¥ & 11 I s í I I ő. ábra. K útszelvények Jelinairj/arázat: I. geofizikailag nem szelvényezett szakasz: 2. geofizikáikig szelvényezett szakasz: :t. vízadó réteg: 4. pliocén Fig. 5. Well logs Key: 1. Section not logged geophysicaliy; 2. Cieophysical well logs: 3. Aquifer; 4. l'liocene
