Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

7. szám - Egyesületi és műszaki hírek

334 Hidrológiai Közlöny 1967. 6. sz. Erdélyi M.: A Duna—Tisza köze sorrá változott. Arra mutat ez, hogy a kezdeti gyors süllyedést durvább szemű üledékkel való rövid idejű feltöltés egyenlítette ki. A plioeén Duna kezdeti durvább, a süllyedek felőli lejtőn lerakott ós a Jászság fokozatosan dél felé tolódó, egyre fiatalabb süllyedési centrumait gyorsan feltöltő üledéksorait. jelezhetik az alábbi méh fúrások Szelvényében levő homokos összletek: Gödöllőn 250—360 in, Túrán 100—130 m, Jászberényben 240—340 m, Cegléden 370—540 m közben, Szolnokon a mólv rögök feletti fúrásokban 500 m alatt [33], A jászsági süllyedék Zagyva-menti fúrásaiban ez az alsó homokos összlet sokkal finomabb szemcséjű és kevésbé homokos, mint a rész-süllvedékek lejtőin és Ny-i szegélyén [33]. A mindenkori Duna helyét a kéregdarabok, rögök különböző mértékű, nem egyenletes süllyedése határozta meg. Mai ismereteink szerint nagyjából párhuzamos, nagy törésekkel határolt rögpászták vannak. Ezek közül az egyikben a rögök többsége erősebben süllyed, mint a másikban. A jobban süllyedő pászták legmélyebbre került, megbillent rögei határozták meg mindig a Duna medreinek irányát. A Duna legtöbbször a mélyre süllyedt rögök feletti síi ll vedékeken átfolyva haladt az alföldi medence legmélyebb, délalföldi nagv süllvedékébe mindaddig, míg kialakult a mai É-D-i Duna. 2. Duna—Tisza közi hátság A Duna bizonyíthatóan a negyedkor eleje óta folyik a pesti kapun át az Alföldre [51, 56, 63]. A Magyar-medence egyik legfontosabb törése Dorog—Pilisvörösvár—Vecsés—Ceglédbercei —Cegléd—Jászkarajenő—Tiszaföldvár—Szarvas irányában halad [60]. E törés mentén, a tőle délkeletre levő sávban levő rögök igen gyors pleisztocéneleji megsüllyedésével keletkezett az a mély árok, mely a Dunát arra kényszerítette, hogy a párhuzamos Tápió-vonalat elhagyja. Az árok mélységét, a hirtelen levetést mutatja az, hogy Ceglédbercelen a plioeén agyag a felszínen van, tőle DNy-ra viszont már igen vastag a negyedkori feltöltés (2. ábra). Nincs olyan adatunk, miszerint a Duna valaha is a Monor—Irsa-i hát területén folyt volna. A negyedkori dunai hordalék jellege más, mint a felső pliocénbelié, mert: a) A pliocén-pleisztocón határon a Magyar-meilence hegységkerete hirtelen megemelkedett, ugyanakkor a medencében rövid idő alatt mély siillyedékek keletkeztek. Főleg a délalföldi süllyedék mélyült. Ennek következménye lett a folyók munkaképességének hirtelen í negnö vekedése. b) A hegységkeret, főleg a K-i Alpok, hirtelen magashegységgé való kiemelkedése a negyedkori általános lehűléssel egyidejűleg történt. Ez egészen megváltoztatta az üledékképződési azzal, hogy a magas hegységek eljegesedésével sok durva üledék jutotta folyók hegyvidéki vízgyűjtőjére. A gyors esésváltozással megnövekedett a folyók energiája, s ígv elszállíthatták az eddigieknél jóval durvább szemű törmeléket is. Ez az oka annak, hogy olyan éles a határ a negyedkori kőzetek és fekiijük között. A durva hordalékkal kezdődik a pleisztocén üledékciklus. A pesti kapu pleisztocén Dunája hirtelen, nagy eséssel, igen sok durva törmelékkel szakadt a Vecsés-Cegléd vonal előtti mély árokba. A Duna legdurvább törmelékét a pesti kapuban rakta le. Ez a felszínen van Pestlőrinc, Ferihegy környékén, a felszínhez közel van Vecsésen, Üllőn, Gyálon. Innen e hordalék, anyagában finomodva a tiszai mélvvonalig követhető. Ennek az első negyedkori sülylyedő pásztának valószínűleg legmélyebb része kezdetben Cegléd—Abony—Szolnok vonalában volt. A süllyedés centruma csak később tevődhetett át Cegléd és Nagykőrös közé (2,3. ábra). Fontos vízföldtani következménye lett annak, hogy a pleisztocén Duna durva hordalékát elsősorban a pesti kapuban és az árokban, főleg annak Ny-i felében, rakta le. A Cegléd—Szolnok—Tiszavárkonv háromszögbe ezzel jóval kevesebb durvább homok jutott, sőt a süllyedés lassú délfelé való tolódásával itt egyre finomabb lett a hordalék is. Itt is ugyanúgy, mint a felső-pliocénben, a negyedkori összlet hirtelen durvább törmelékkel kezdődik, mely gyors süllyedést és rövid idő alatti feltöltést jelez. Az előbbi háromszögben nehéz a karottázs szelvényeken a negyedkori üledék alsó határának megállapítása. Az itteni fúrások szelvénye általában kétféle. A részletes szénhidrogén kutatás szerint itt az alaphegység felszíne igen változatos [86, 88]. Sok kicsiny, mély süllyedék is van, különösen Szolnok körül és a Tisza vonalában. Ezt a negyed4. ábra. A negyedkori összletben a vízadó üledékek százalékos részesedése fúrásszelvényekben Jelmagyarázat: 1. kút elektromos szelvénnyel; 2. a középső és alsó pleisztocénből a felszín fölé szökő víz területe; :(. országhatár Fig. 4. Percentage share of aquifers in Quaternary formation based on well logs Key : 1. Geophysical well IOR: 2. Area offlowing wells from Middle aud f.ower Pleistocene layers: 3. Boundary of the country