Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

6. szám - Dr. Erdélyi Mihály: A Duna–Tisza közének vízföldtana

Erdélyi M.: A Duna—Tisza köze Hidrológiai Közlöny 1967. 6. sz. 333 A Duna a felső-pliocén második felében jelent meg a Visegrádi-szoros területén. Széles völgyületben folyt a még akkor ki nem emelkedett területen át. A pliocén-pleisztocén határán megélénkülő szerkezeti mozgásokkal a Középhegység kiemelkedése meggyorsult, egyidejűleg az Alföld süllyedése is megerősödött. Ekkor vágta be az Osduna medrét az egymást keresztező törésvonalakba. így alakult ki a Visegrádi áttörés, melyben a felső-pliocén óta a változó erősségű mozgások során egyre mélyebbre vágódott a folyam. A Duna visegrádi átfolyása után az Alföld mélyében levő rögök mozgása, a mozgások időbeli változása hozta létre az üledékek anyagában, vastagságában. azok területi és egymásfölötti elhelyezkedésében azokat a határozott különbségeket, amelyek lehetővé teszik a terület kisebb vízföldtani tájakra való tagolását. A következőkben lássuk tehát részletesen, hogyan alakultak ki e tájegységek. VÍZFÖLDTANI TÁJEGYSÉGEK l. Jászság és Zagyvatorok Valószínű, hogy az Ősd una előtt a Visegrádi-szoros helyén már más folyó is haladt át az Alföld legészakibb nagyobb siillyedéke, a Jászság felé (3. ábra). Lehet, hogy a Garam ós az Ipoly őse volt ez a folyó. Talán a mai Galga ós Tápió irányát meghatározó törésvonalak valamelyikén folyt az északalföldi süllyedókbe. E Süllyedókbe folyhatott a Zagyva és Tarna Őse is. Valószínűleg hoszszabbak voltak, nagyobb volt vízgyűjtőjük is, mint ma. Az ősi folyók hordalékát a karottázs szelvények is jelzik a durvább dunai eredetű üledéksor feküjében. A Visegrádi-szoros Dunája valószínűleg ugyancsak a Galga, majd a Tápió törésvonalát követte (3. ábra). Homokja a felszínen van Gödöllő vidékén. Ez a durvább és homokosabb vastag üledéksor a mélyfúrások karottázs szelvényén is jól elkülöníthető a feküjében levő finomabb szemű összlettől. A karottázs szelvények Szerrint ennek az összletnek alsó része főleg homok, mely viszonylag gyorsan vegyes, de főleg finomszemű iiledék3. ábra. A dunai folyásirányok változása a pleisztocénben .Jelmagyarázat: 1. homokbucka sorok iránya; s2. felső-pliocén dunai folyásirányok: :i. <5- és közép-pleisztocén dunai folyásirányok; 4. a dunai folyásirányok a felső pleisztocén elején: 5. fűrás ^pleisztocén vörös agyaggal; 8. felső pannon feltárásban: 7. vörös agyait feltárásban a felső pannon fedőjében: 8. süllyedékek; 9. terület dunai üledék nélkül; 10. a Duna-völgy biztos határa: 11. a Duna-Völgy bizonytalan határa: 12. alluvium határa; 13. országhatár Fig. 3. Changes in the course of the Danube in the Pleistocene era Key: 1. Direction of sand dunes; 2. Courses of the Danube in the Upper-Pliocene 3. Courses of the Danube in the Pleistocene 4. Courses of the Danube Kiver at the beginning of the Upper Pleistocene; 5. Borehole with early Pleistocene red clay; 6. Upper Pannonian outcrop; 7. Outcrop of red clay underlain by Upp: r Pannonian formation: 8. Depressions; !). Areas without Danube deposits; 10. Well defined boundary of the Uanube Valley: 11. Vaguel.v defined boundary of the Danube Valley; 12. Flood plain (Tisza Valley) and edge of Upper Pleistocene Danube terrace towards the flood plain; 13. Boundary of the country JELMAGYARAZAT4 •- 5 • X). ' 11 6 + 7 * ' 12 - :::::::. 13