Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

7. szám - Egyesületi és műszaki hírek

Scherf E.: Mikrotechnikai kapcsolatok Hidrológiai Közlöny 1967. 6. sz. 327 Adatok Kiskunfélegyháza K-i részéből Ní N ® 0 Hely Fúrás éve Mélység [m] Hőmérséklet, [°C] Nyug. VÍZSZ. [m] Vízhozam m-en [l/P] Faji. vh. [l/p/m] 11. Juszth Gy. u 1949 286 18,0 + 5 + 1 180 45 12. Rákosi és Zombori u. sarok 1938 278 16,0 + 3 + 1 130 65 13. Csongrádi u. és Bajcsy-Zsilinszky u. sarok 1937 329 18,0 ? + 1 160 ? , Csongrádi u. 777. sz. Lenin Tsz., istálló előtt 1954 225,5 20,0 + 6,7 0 360 54 (A vízadó homok 197—221 m közt; —1,5 400 49 terep: 94,73 m Adr. f.) 16. Bányászati c. gyára üzemi kút 1950 184 17 + 5 + 1 184 46 Adatok Kiskunfélegyháza Ny-i részéből 2. 6. Közkút l)ayka és Percei u. 18. sarkán (terep: 101,47 m) Adr. f. Engels és Dózsa Gy. u. sarok 1949 1910 288 269 15 14 + 1,0 + 0,5 — 1,0 —0,5 24 20 12 20 5. Móra F. tér és Alkotmány u.— Rákóczi u. összeérésén (Kalmárkút) 1896 278 12 + 0,5 0 8 16 4. Petőfi-kút az „Egészségház" előtt Iványi és Kilián Gy. u. sarok .... 1950 289 19 + 4,0 + 1,0 79 26 — Gőzfürdő 1927 528 27,0 + 3,8 + 1,0 80 29 13—14 m-el magasabb mint a Tangazdaságban. De ez nem az egyedüli ok, hanem, a törésvonaltól való fokozatos eltávolodás is szerepet játszik: Kiskunfélegyházától kezdve a kecskeméti magas rög az ÉK—DNy irányú törések mentén gyorsan kiemelkedik. Ezzel kapcsolatban a szintén felemelt helyzetű fedőrétegekben a víztartók gyorsan elszegényednek vízben. Hasonló példákat lehetne felsorolni Szarvasról is, mely a gyulai rögöt határoló törésnyalábon fekszik. A várost és közvetlen környékét a rögöt alakító három 11°— 191° irányú törés keresztezi. Ezzel függ össze, hogy Szarvason a várostól Ny-ra levő hegyes Körös- „kanyarulatot", az ún. „Bikazug"-ot a Kossuth-téren levő termálkúttal összekötő vonaltól K-re, tehát sajnos éppen abban az irányban, amelyben Szarvas most fejlődik, az artézi kutak vízhozama fogy. (Maga a Bikazug, amint a térképen jól látszik, egv 11°- 191° és egy 328°—148° csapásirányú törés találkozásán fekszik, ezért ott vízbőség van.) Még csak egy példát óhajtok itt felhozm jelentéseim anyagából, mely szekundér módon összegyűlt metángáz emelő hatását mutatja be az artézi vízre. Pusztaföldváron (kb. 8 km-re K-re Orosháza szélétől) a Piac-téren van egy artézi kút a kisvasút fejállomása közelében. 1916—17-ben fúrták 399,43 méter mélységre. Schmidt E. R. magyarázójában a tótkomlósi termeléstechnikai térképhez (1939) a 146. sorszámot kapta. A kút már 1939-ben Schmidt szerint csak csepegett. Vízhozamai akkor a következők voltak: + 2,75 m szinten 17 l/perc 29,2 °C-u víz és + 1.0 m szinten 20,7 lit/perc. A fajlagos vízhozam a két szint közé eső magasságra kb. 2,1 lit/perc/m-nek adódott. Viszont Gödri István közlése szerint 1962. május 28-án ez a kút minden külső beavatkozás nélkül kb. 150—200 lit/perc vízhozamot adott. A nyug. vízszint magasságát sajnos nem ismerjük. Ettől az értézi kúttól kb. 5 km-re DDNy-ra (191° felé) a pusztaszőllősi Lászlómajorban (LeninTSz) 6,2 km-re DK-re Orosháza keleti szélétől) ugyanakkor hasonló jelenség játszódott le. Itt 1908-ban 300 m méív artézi kutat fúrtak, mely Schmidt említett térképmagyarázójában a 9. sorszámot kapta. 30"25°C-ú vízét a 293—300 m közt harántolt fehérkvarcos homokból kapta. A vízhozam 1908-ban +1,5 m-en 177 lit/perc, —1,35 m-en pedig 300 lit/perc. A két adatból 43 lit/perc/m faji. vh. számítható. Ez azonban fokozatosan kisebbedett, úgyhogy Schmidt 1936-ban a +0,3 m szinten már csak 30 lit/perc-et mért. A faji. vh. ebben az időpontban néhány lit/p/m lehetett. Gödri észlelése szerint ez a kút 1962-ben legalább 800—1000 lit/perc vizet termelt, anélkül, hogy hozzányúltak volna. A faji. vh. ebben az időpontban kb. 150—200 lit/p/m lehetett. A pusztaföldvári és a lászlómajori artézi kutat összekötő egyenes pontosan ráesik az egyik 11°— 191° törésvonalamra, mely már régen meg volt rajzolva, mielőtt ez az érdekes eset tudomásomra jutott. Ezen a törésen még több artézi kút van, mely mind gázos. A kutak vizének megszaporodása csak időszakos volt, szekundér metángázösszegyűlemléstől származott, mely a közelben végzett olajkutatófúrásokból eredt. Sajnos nem lehet mind azt a sok érdekes adatot felsorolni, mely a térképlapon feltüntetett tö-