Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

1. szám - Az 1966. évi téli–tavaszi belvízvédekezés az Alsó-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén

Az 1966. évi belvízvédekezés Hidrológiai Közlöny 1967. 1. sz. 33 A közerő, a tanácsok, a társulatok szerepe a védekezésben A belvízvédekezés csúcsidőszakában kereken 1700 fő volt a védekező létszám. Ehhez közerőt is igénybe kellett venni, mert az Igazgatóság ilyen létszámot saját erejéből már nem biztosíthatott. Az árvíz és belvíz egyidejű jelentkezése miatt a külső védekezést irányító műszakiak száma is kevésnek bizonyult, ezért az Igazgatóság védekezési feladatainak ellátásába helyenként vízgazdálkodási társulati dolgozókat is bevontunk. A társulatok egyébként az Igazgatóság irányítása mellett elsősorban a III. kategóriájú műveken vettek részt a védekezésben. Jó volt az együttműködés az árvíz- és belvízvédelmi összekötőkön keresztül a honvédséggel, a rendőrséggel, a postával, a tanácsokkal és egyéb hivatalos szervekkel is. A tanácsok a közerő biztosításával nyújtottak nagy segítséget a védekezéshez. Bár a belsőségi védekezés terén egyes községeknél némi fejlődóst tapasztalhattunk, kellő felkészülés, felszerelés és szakemberek hiányában a tanácsok ilyen irányú tevékenysége ós az üzemi védekezés még sok kívánnivalót hagyott maga után. A belvízvédelmi munkák összefogó jellemzése Az 1966. évi téli-tavaszi belvízvédekezés alatt a veszélyeztetett terület mentesítésének meggyorsítására gépesített földmunkavégzéssel Igazgatóságunk kereken 42 km összhosszúságú csatornát épített vagy bővített ki, mintegy 130 000 m

3 földmunkával. Közút átvágására 5 helyen, dűlőút átvágására pedig 40 helyen került sor. Az állandó szivattyútelepeken kívül összesen 45 helyen kellett hordozható szivattyút Igazgatóságunknak üzembe állítania. Ezen túlmenően a tanácsok és a termelőszövetkezetek, valamint egyéb üzemek még kb. 20 helyen folytattak szivattyús üzemet. A szivattyúk összes vízhozama a védekezés tetőpontján megközelítette a 100 m

3/s-t. 1966. februárjának első napjaiban az Igazgatóságnál az Árvízvédelmi Osztag szervezetéhez hasonlóan Belvízvédelmi Osztag szervezésére került sor, amely február 12-én összesen 24 fős létszámmal készültségbe állhatott. Munkagépei között 1 darab járműves légkompresszor 65 kg-os szádfalverő kalapáccsal, 2 db 5 kW-os villamos agregát a tartozékaival, 3 db ,,Pajtás" szivattyús agregát szívó és nyomócsövekkel, 1 db FKT-100 szivatytyús agregát szívó és nyomócsövekkel, 2 db KF-3 és KF-39 típusú lápkotró, 3 db DT-54-es földgyalu (szkréper), 2 db I)T-54-es földtológép (dózer), 1 db gépszállításra szolgáló trailer, valamint 7 db tehergépkocsi említhető, a szükséges tartozékokon és üzemanyagon kívül. A Belvízvédelmi Osztag február 13 és 15 között a Békésszentandrási szivattyútelep melletti Holt-Körös ágon a 6 gépegységes szivattyúállás cölöpözési munkájában vett részt, majd szerelési munkát végzett a kósdi zsilipnél, a csipkési, a pusztai, a bócsai, az erzsébeti, a levelényi és az orosházai szivattyúállásoknál. Ezen kívül kb. 30 esetben az osztag hárította el az ideiglenes kihelyezett hordozható szivattyúk üzembeni meghibásodásait. A belvízvédekezés során beépítésre került mintegy 3000 fm acélcső, felhasználásra került 40001 szén, 370 t gázolaj, 411 benzin, 50 t olaj, 20 t kőolaj, valamint 60 m

3 faanyag. A belvízvédekezési munkálatok terhére április 20-ig összesen 16,5 millió Ft kiadás merült fel, amelyből 5 millió munkabér, 2 millió a szállítás és kb. 6 millió az anyagköltség. A beérkezett jelentések szerint az Igazgatóság területén belvíz elöntés következtében 3603 épület rongálódott meg, amelyek közül 498 dőlt össze. Tanulságok és tapasztalatok Az 1966. évi téli-tavaszi belvízvédekezés tanulságait, tapasztalatait, valamint az ezek alapján tett javastalainkat az alábbiakban foglaljuk össze: 1. A korszerűtlen, főleg a gőzüzemű, szivatytyútelepeket gyorsabb ütemben kell korszerűsíteni és kapacitásukat növelni. Szükséges a szivattyútelepi kapacitásoknak a hozzájuk tartozó csatornák kapacitásával való összhangba hozatala. 2. A társulati és az üzemen belüli csatornahálózat sűrűségét a mai 0,3 kmjkm

2 fajlagos értékről 0,7—0,8 km/km

2 értékre kívánatos felemelni. 3. A belvízkormányzás megkönnyítése érdekében alkalmas helyeken könnyen kezelhető zsilipeket, vastáblás tiltókat kell beépíteni. 4. A határt átszelő csatornákra az egyezményben rögzített vízhozamok mérésére és szabályozására zsilipeket célszerű építeni. 5. Felül kell vizsgálni a hordozható szivattyúegységeket, és ki kell azokat egészíteni nagyobb teljesítményű, könnyen telepíthető típusokkal. 6. Az Igazgatóságnál létrehozott Belvízvédelmi Osztag személyi állományát ki kell egészíteni és az Árvízvédelmi Osztaghoz hasonlóan korszerű gépekkel felszerelni. 7. Szükséges a rendkívüli védekezésnél igénybeveendő tározási területeket ismételten kijelölni és a vizek visszatartására további terveket készíteni. 8. Felül kell vizsgálni és az 1966. évi megfigyelések alapján tovább kell finomítani az egyes vízrendszerekre korábban megállapított és a fejlesztés szempontjából előirányzott fajlagos vízhozamok értékeit. 9. A társulati vízrendezési feladatok maradéktalanul továbbra is összehangolandók az igazgatósági feladatokkal. 10. A megyei tanácsok Építési-Közlekedési- és Vízügyi Osztályainak célszerű vizsgálatot végezni az egyes tanácsok védelmi szervezetének fejlesztése és az ütőképes védelmi szervezet kialakítása érdekében megteendő műszaki és szervezési intézkedések megtétele céljából. 11. A megyei tanácsok ÉKV osztályai a vízügyi igazgatóságokkal egyetértésben vizsgálják felül 1964. évi, a belsőségi vízrendezés végrehajtására meghatározott fejlesztési programjukat az 1966. évi tapasztalatok alapján, hogy megfelelő hitelkoncentráció és feladatátütemezés útján a legsürgősebb feladatok kerülhessenek megoldásra. 12. Kialakítandó a mezőgazdasági üzemen belüli védekezés védelmi szervezete a legalkalmasabb védelemvezetők kiválasztásával. A megyei tanácsok mezőgazgasági osztályai dolgozzák ki a szabályzatot és határozzák meg az üzemen belüli védelem vezetés hatáskörét és személyi állományát, valamint anyagi és gépi eszközeit.