Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

1. szám - Az 1966. évi téli–tavaszi belvízvédekezés az Alsó-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén

34 Hidrológiai Közlöny 1967. 1. sz. Az 1966. évi belvízvédekezés 13. Fokozni kell az üzemi vízrendezési feladatokat a 3004 számú rendelet adta lehetőségek figyelemvebételével is. 14. Az üzemen belüli utak, illetve úthálózat kialakításánál az útmenti árkok az üzemi vízmentesítés szempontjaira való tekintettel képzendők ki. 15. Meg kell határozni a meglevő közutak útárkainak a káros vizek levezetésére való igénybevételi lehetőségeit és gondoskodni kell azoknak állandó vízvezetőképes állapotban való fenntartásáról . Befejezésül leszögezhetjük, hogy az 1966. évi védekezési időszakban az üzemközi, az üzemen belüli és a helyi vízkárelhárítással a termelő üzemek, tanácsok és a területileg illetékes vízgazdálkodási támlátok sokkal többet foglalkoztak, mint az előző években. Szolgáljon az 1966. év téli-tavaszi belvíz védekezési tapasztalata tanulságul a jövőre vonatkozóan is, hogy valamennyi érdekelt szerv vagy üzem a közös cél érdekében egymást segítve munkálkodhassék. A belvíz elvezetésének gépi leltételei MÉLYKÚTI LÁSZLÓ A belvízvédekezés időszakában az Igazgatóság gépi berendezései teljes kapacitással állottak a védekezés szolgálatában. A védekezés tapasztalatai egyértelműen rámutattak, hogy az e célra rendelkezésre álló gépi berendezések további fejlesztésre szorulnak, ós egyúttal azt is megmutatták, hogy ennek a fejlesztésnek mi legyen a legcélszerűbb iránya. A szükséges fejlesztés feltételei két csoportba oszthatók. Az egyik csoport kérdései az Igazgatóság adottságai alapján megoldhatók, míg a másik csoport kérdései az Igazgatóság távlati fejlesztési programjával függnek össze. A saját erőből megoldható kérdéseknek mintegy fele szervezési és karbantartási problémákat foglal össze, míg a másik fele a saját erőből végrehajtható, műszaki fejlesztéssel kapcsolatos. Jelen ismertetésünk csupán a legfontosabb témákkal kíván foglalkozni. Az 1966. évi belvízvédekezésnél Igazgatóságunk területén 32 telepítési helyen összesen 76 állandó szivattyú gépegységgel Q = 68,7 m

3/s vízhozam átemelését oldhattuk meg. Ezek mellett a meglevő 224 agregátból 164 hordozható szivattyú agregát volt üzemben, összesen 31 m

3\s vízhozammal. Az állandó és az ideiglenes (hordozható) szivattyúegységek által átemelt vízhozam így megközelítette a 100 m

3/s értéket. Az állandó jellegű szivattyúzási helyeken biztosított kapacitás energiahordozók alapján az alábbi megoszlást mutatta: Elektromos üzemű szivattyú 17 db, l'Q = 18,3 m

3/s Diesel üzemű szivattyú 37 db, ZQ = 26,6 m

3/s Benzin üzemű szivattyú 2 db, l'Q = 0,4 m

3/s Petróleum üzemű szivattyú ... 5 db, 2'Q = 1,9 m

3/s Fagáz üzemű szivattyú 2 db, SQ= 3,4 m

3/s Gőz üzemű szivattyú 13 db, SQ= 18,1 m

3/S Összesen 76 db, i.Q-68,7 m*/s Az elektromos hajtás igényli rendszerint a legnagyobb létesítési költséget. Amortizáció szempontjából és a karbantartás költségeit figyelembevéve azonban mégis a legkedvezőbb eredményt ez az üzem biztosíthatja. Megállapíthattuk, hogy elektromos telepeinknél nincs elegendő vizsgázott szakmunkásunk, és jelenleg az utánpótlás sincs rendezve. Az elektromos szivattyútelepek általában üzembiztosak. Ezeket a telepeinket korszerű, CSV 800—1000 típusú szivattyúkkal láttuk el, és tartalék alkatrész tekintetében ez ideig hiányunk nem volt. A Diesel-üzemű telepeknél a régebbi gyártmányú motorokhoz tartalékalkatrészek nincsenek, és csak igen kis mennyiségben szerezhetők be. Szakképzett gépkezelőkben itt különösebb hiány nem volt. A motorok és a szivattyúk — különösen •JHHBI 7. kép. A szentesi gőzüzemű szivattyútelepet kisegítő ideiglenes szivattyú gépegységek nyomócsöveinek közúti keresztezése Bild 7. Strassenkreuzung der Druckrohre für die das Dampfpum,pwerk Szentes aushilfenden provisorischen Pumpen kép. Csőszerelés a szentesi ideiglenes szivattyútelepen Bild 8. Rohrmontage am provisorischen Pumpwerk bei Szentes