Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

7. szám - Egyesületi és műszaki hírek

314 Hidrológiai Közlöny 1967. 6. sz. Szilágyi M.: A Főváros és csatornaműve 2. ábru. Pest csatornázásának terve 1869-ből, melyet •/. II*. Bazalgette készített Puc. 2. n.iaH KaHaAU3aquu e. íleuim c 1869 z., nodzomoejieHHbiü ti. B. Ea3aAeemm Abb. 2. Kanalisationsplan von Pest aus 1869, angefertigt von J. W. Bazalgette merülő vitákban a belügyminiszter illetékes döntést hozni. 1872-ben Pest, Buda ós Ó-buda városát Budapest néven, az ország fővárosává egyesítik. A Fővárosi Közmunkák Tanácsának vezetésével elkészül az egész főváros szabályozási terve. Ekkor határozzák meg — a csatornázási szempontból oly fontos — körutak vonalvezetését ós a Duna partjának szabályozását. A végrehajtás során, 15 óv alatt, több mint 100 millió forintot használtak fel. (Az összeg nagyságának érzékeltetésére megemlítjük, hogy az adott időszak alatt a Margithíd 5, az összekötő vasúti híd 1,7 millió) forint költséggel épült.) Csatornázás terén csak a mellékhálózatot fejlesztették. A főváros egész területére kiterjedő, jóváhagyott általános csatornázási terv hiányában a főgyűjtők építését nem kezdhették meg. Az általános tervet a Közmunkák Tanácsának műszaki osztálya készítette. Az irányító Beitter Ferenc igazgató volt. A tervet 1873-ban megküldték a főváros hatóságának azzal, hogy azt vizsgálja, vagy vizsgáltassa meg, majd jóváhagyás után készíttesse el a kiviteli terveket. Beitter elöljáróban Bazalgette tervét véleményezi. Megállapította, hogy Bazalgette volt az, aki „legelőször derítette ki világosan Pest városa csatornázási rendszerének helytelen voltát." Ő javasolta először a párhuzamos főgyűjtőket és egy külön főgyűjtőt a magasabb fekvésű terület részére. Az időközben elkészült városrendezési és Duna-szabályozási tervek miatt azonban Bazalgette csatornázási tervét át kellett dolgoznia ós a részletekkel behatóbban kellett foglalkoznia. Beitter előterjesztésében nemcsak Pest, hanem Buda általános csatornázására is javaslatot tesz. Tervének újszerűsége, hogy a városrendezési meghatározásokat figyegyelembe veszi és a város egy évszázados fejlődését kielégítő csatornázást kíván létrehozni (3. ábra). Pest akkori területe 8500 ha, ehhez a szomszédos településekre átnyúló vízgyűjtőterületeket is hozzászámítva, a teljes vízgyűjtőterület kex'eken 11 500 ha. A beépített terület — Kőbányát is beleértve — 1310 ha kiterjedésű. A terv távlati időtartamát a csatornák várható elévülési idejéből vezette le, s így jutott arra az eredményre, hogy a város 100 éves fejlődésót kell alapul vennie. Az 1791-től feldolgozott statisztikai adatok alapján a pesti városrész 1970 körüli lakosszámát 500 000 főre becsülte. A Bazalgette-féle három főgyűjtő vízszintes vonalvezetését — az új Szabályozás és egyéb célszerűségi okok miatt — némileg módosította. A szivattyútelepre — melyet a mai ferencvárosi telep területén jelöl ki — 3. ábra. Beitter Ferenc csatornázásának terve 1873-ból A mélyebb tónusú felület a város akkori beépített részét tünteti fel A világosabb tónusú felület — a tervezet szerint — az elkövetkező száz év fejlődési igényét elégíti ki Puc. 3. riAan KaHüAU3anuu c 1873 e. 06o3HaqeHHbie, öojiee TCMHUMH KpacnaMu, MecTa 03Hanai0T 3acrpoeHHyro MacTb ropo^a. Bo.nee CBeTjian qacTb— no npoeKTam — o-becne^HBaeT noTpeöHocTH paaBHTMH cjieflyioinHX COT jieT .46/). 3. Kanalisationsplan von Beitter Ferenc aus 1873 Die dünkler gehaltenen Flachen stellen den damals bebauten Teil der Stadt dar, die heller getönten Gebiete bezeiebnen die im Plan vorgesehene Entwieklung für die folgenrlen bundert Jahre