Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

7. szám - Egyesületi és műszaki hírek

Szilágyi M.: A Főváros és csatornaműve Hidrológiai Közlöny 1967. 6. sz. 315 N / X / JEL MABYARA2AT: Vízgyűjtőterület hatara Főváros határa Szivattyútelepek ® meglévő tervezett Főgyűjtők * Gyújtok — ~ r ^. SZIVATTYÚTELEPEK: (?) Angyalföldi @ Ferencvárosi Q) FHatorigáti © Óbudai Q) Batthyányi téri © Angyalföldi 4. ábra. Az 1945 előtt készitett utolsó általános csatornázási tervezetét a Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1927-ben hagyta jóvá Puc. 4. nodaomoeMHHbiü nocAednuM neped 1945 e. npoetcm KaHaAU3aquu 6UA ymeepyicdeH CoeemoM Oöufux Paöom CmoAUifbt e 1927 z. noKa3aHHan Kapra 6(.i-'ia npHJioweHHeM npeff io>KeiiMH öyprMeíicTepa ropofla B 1938 r. Abb. 4. Der vor 1945 ausgearbeitete letzte Generalplan der Kanalisation wurde vom Rat für Öffentliche Arbeiten in 1927 genehmigt magasabb szinten érkezik a közös főgyűjtő ( + 0,80 m), a magasan fekvő főgyűjtő kitorkolását is mintegy (ÍO centiméterrel megemelte. A csatornák hidraulikai méretezésénél a csapadékvíz mennyiségén kívül a szárazidei szennyvizet is számításba vette. A beépítés céljára kijelölt 2970 ha területen a csapadékvizet zárt csatornák vezetik el. Egyéb terűtekről nyílt árokrendszer hivatott a csapadékvizet összegyűjteni és továbbítani. A vízgyűjtőterületet % hüvelyk magasságban, egyenletesen elborító vízmennyiség 24 óra alatti lefolyása adta a mértékadó csapadókvízmennyiséget. A szárazidei szennyvizet fejenként és naponként 100 liter fajlagos értékkel számította. A város csatornázandó részéről származó mértékadó lefolyás kereken 3,5 m

3/sec. A hálózat és szivattyútelep tehermentesítésére a csapadékvizek a Duna partján tervezett főgyűjtőből négy automatikusan működő vószkiömlőn távozhatnak. A szivattyútelep csak a szárazidei szennyvizet továbbítja nyomócsövön keresztül a Duna medrébe. A csapadékvíz a telep megkerülésével a Gubacsi zárógátig építendő záporcsatornán az elzárt Soroksári Dunába jut. Ennek vízszintje maximálisan + 2,2 m Duna-vízállásig emelkedhet, így a csapadékvíz gravitációs lefolyása biztosított. Ennek a megoldásnak előnyeit bővebben nem kell kifejteni, ha meggondoljuk azt, hogy a szivattyúkat akkoriban gőzgépek hajtották meg. Buda lakosszáma ez idő tájt 70 000 fő volt, a száz év alatti emelkedést 30 000 főre becsülte. A vízgyűjtő terület kereken 12 500 ha. A vízgyűjtő területről G völgyön keresztül zúdul le a csapadékvíz. Természetesnek tartotta, hogy a csapa dékvizet közvetlenül a Dunába kell vezetni és csak a szárazidei szennyvizeket szabad összegyűjteni. A csapadékvizeknek a Dunába való továbbítására 14 kiömlőt tervezett. A szennyvízcsatorna kitorkollását a mai Petőfi híd környékére helyezte, a kitorkolás fenékszintje a Duna 0 pontja felett 2,2 m. A főgyűjtő részben közvetlenül a Duna partján, részben attól kb. 200 m távolságban vezet és a Flórián téren végződik. A főgyűjtő folyamatos öblítésére a Rádl-forrás vizének egy részét kívánta felhasználni. Az Ördögárok völgye önálló rendszert alkot, beboltozási munkálatai folyamatban voltak. A Reitter-féle terv részben módosította a Bazalgette tervezte pesti három főgyűjtőt. Ezek elhelyezésében a későbbiek során változtatás már nem törtónt. A Szivattyúteleptől a Gubacsi gátig tervezett záporcsatornH helyett a Kvassay-zsilip mögé torkolló fővészkiömlő létesült.