Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)
7. szám - Egyesületi és műszaki hírek
313 Hidrológiai Közlöny 1967. 6. sz. SZENNYVÍZTISZTÍTÁS A Főváros és Csatornaművének fejlesztése •SZIL A fi Y I M I H A I. V Az 1960-i kormányhatározat szerint 15 éven belül a lakáshiányt fel kell számolni: minden igényjogosult családot önálló lakáshoz kell juttatni. A 15 éves lakásépítési programban mintegy egv millió lakás és a települési életformáknak megfelelő járulékos és kapcsolódó létesítmény megépítését kell előirányozni. A megszabott irányelvek közül megemlítjük, hogy a közművesített lakónegyedek építésénél legalább 350 fő/ha és legfejlebb 600 fő/ha laksűrűséget kell tervezni. A főváros a jóváhagyott általános rendezési terv alapján, a második ötéves terv időszakában megkezdte a 15 éves lakásfejlesztési terv rá eső részének végrehajtását. A lakásépítések területi lehetőségeinek vizsgálata során kitűnt, hogy az általános rendezési terv revízióra szorul. Az új rendezési terv koncepciójának alapjai már kibontakoztak és mi azokkal a vonatkozásaival kívánunk foglalkozni, melyek egyrészt a meglevő szenny- és csapadékvíz elvezetési rendszert érintik, másrészt attól független, új megoldást igényelnek. A meglevő hálózat gerincét jórészt a múlt században épített csatornák alkotják. A mai csator•názással kapcsolatba hozható, legrégibb csatornák a középkorból származnak. A vár területén kerültek napvilágra: a Donáti utcában és a Hunyadi János úton (1. ábra). A csatornákat általában a legrövidebb úton építették meg a befogadóig: a Dunáig. Ennek következtében magas Duna-vízállások alkalmával a hálózatban felduzzadt víz sok kellemetlenséget idézett elő. A szennyvíz a pincékbe, kutakba jutott és járványveszélyt okozott. A sok nem megfelelő parti kitorkolás a város árvízvédelmét veszélyeztette. A város és a csatornázás fejlődésének történeti múltja 1869-ben Sir Morfon Pető, angol vállalkozó kezdeményezése arra indítja a város vezetőit, hogy átfogó terv alapján foglalkozzanak a csatornázás rendezésének kérdésével. Az angol vállalkozó l'est városának általános csatornázására •/. 11. Bazalgette-ve\, London városi főmérnökével tervet készíttet. Ezt benyújtja és ajánlatot tesz a kivitelezésre. Bazalgette a tervezés folyamán Pesten is járt és tájékozódott a városrendezési és Duna-szabályozási elgondolásokról. A csatornázást egyesített rendszer szerint tervezte. A lakosszámot 200 000 főnek vette fel, a szárazidei szennyvíz 20 m 3/perc. A főgyűjtők esését — az öntisztításhoz szükséges legalább 67 cm/sec vízsebesség biztosítása miatt — 0,66—0,76°/ 01 )-ben állapította meg. Három főgyűjtőt irányzott elő (2. ábra). A két nyugati az alacsony övezet, a keleti a magas övezet vizeit vezeti el. A főgyűjtők levezetőképessége 2 m : !/sec körüli. Az alacsony zóna főgyűjtője a Duna 0 pontja (96,6 m A. f.) alatt 30 cm mélységben érkezik a — mai I Tárnán Kató út és Mester utca kereszteződésének környezetében el* Fővárosi Csatornázási Művek, Budapest. /. ábra. Középkori, márványból készült csatorna Az I. ker. Donáti utcában tárták fel. (Foto: Dr. Simonffy) Puc. 7. KOHOA, cdenannbiü « cpeáneM eeh-e U3 upaMopa PacKpbijm Ha yjiHue /toiiaTH, B 1-OM panoHe CTOJTHUbi Abb. 1. Aus Marmor gebauter Kanal aus dem Mittelalter Ausgegraben im í. Bezirk, in der Donáti Ga.sse helyezendő — szivattyútelepre. A főgyűjtőknek ilyen mély vezetésével a meglevő csatornák legnagyobb részét fel lehet használni. A magasan fekvő főgyűjtő érkezési szintje a Duna O pontja felett 3,8 m. Ez a főgyűjtő gravitációsan üríti az érkező vizeket, átemelésre csa,k + 3,8 m feletti vízállásnál van szükség. Az előbbi két főgyűjtő vizét át kell emelni. A 4,1 m emelőmagasságú szivattyúk meghajtását gőzgép végzi, teljesítménye 100 LE. A Dunához vezető kiömlő csatorna betorkolását délre, a város alá helyezi. M. Pető a kivitelezést 250 000 font Sterlingért vállalja, feltételezve, hogy a tégla ára 28 font/1000 db. A kisajátítási és kártérítési összegek az ajánlati árban nem szerepelnek. Bazalgette tervének alapgondolatát a későbbi tervezők sem változtatták meg, pedig számos hivatalos ós tervpályázati terv készült addig, míg végre a főgyűjtőket megépítették. Ki kell emelnünk az egész elgondolásnak azt az alapvető vonását, hogy a város területén megszünteti a Dunapart elszennyezését. A dunai csatornakitorkolásokat, felszámolja és a Szennyvizet a város alatt, egyhelyen vezeti a Dunába. A részletekre vonatkozóan — a későbbi városfejlődés szempontjából — elsősorban a rendszer elégtelen vízszállítóképességét kifogásolhatjuk. Hiányolhatjuk továbbá, hogy a város fejlődésót nem vette figyelembe, hiszen Pest I 869. évi lakosszáma már csaknem 200 ezer volt. A következő évek nagy változásokat hoznak a város fejlődősében I 870-ben törvény intézkedik a Fővárosi Közmunkák Tanácsának megalakításáról, mely a főváros törvényhatóságától független közigazgatási hatóság. Feladata többek között az egész fővárosra kiterjedő szabályozási tervek elkészítése. Fontos középítkezósek terveit, költségvetését felülvizsgálja, azokkal szemben ellenvéleménnyel élhet. A közte és a főváros között fel-
