Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

6. szám - Prof. David G. Frey: Mi a paleolimnológia?

312 Hidrológiai Közlöny 1967. 6. sz. P A paleolimnológusokat érdeklő néhány kérdés A paleolimnológusokat érdeklő nagyobb problémák között vannak a következők, melyek, saját érdeklődésemnek megfelelően erősen hajlanak a limnológia biológiai oldala felé. 1. Milyen volt a kiírná a múltban és a klímaváltozásra hogyan reagáltak a vízi és szárazföldi bioták ? 2. Milyen volt a vízháztartás a múltban? A tavak szintje alacsonyabb vagy magasabb volt-e és milyen okból? Mi volt ennek a biológiai és limnológiai következménye? Az üledékből nyert információkból és a meder geomorfológiájából hogyan lehet következtetni a tó hajdani szintjeire? 3. Milyen volt a táplálékháztartás a múltban ellátás és ciklusosság szerint? 4. Hogyan alakult a tó termelékenysége és ez milyen tényezőktől függött? Különböző tavakban mi a „normális" mértéke a termelékenység változásának, és az üledékekből milyen bizonyítékokat lehet nyerni arra nézve, hogv ez a mérték emberi behatársa felgyorsult? 5. Egv tó „eutrofiájának" fokozódása egyirányúan iránvított-e vagy pedig a trofikus „törekvés" fordított is lehet, a tápanyag-háztartás elszegényedésével (érett talajprofilok kifejlődése, tápanyagok kimosása) vagy pedig ásványi anyagokban gazdagabb talaj alakulásával? 6. A tó általános ekonomiájában milyen aYelatív jelentősége a parti termelés és a nyíltvízi termelés viszonyának? 7. Milyen viszony van a szervezetek faji különbözősége és a termelékenység között vagy más oly tényezőket illetően, melyek a tó egyedi története folyamán progresszíven változnak? IRODALOM Coope, O. /(.: 1962. A Pleistocene coleopterous fauna with arctic affinities from Fladbury, Worcestshire. Quart../. geol. Soc. Lond., 118: 103—123. Cowgill, Ursula M. and O. E. 11utchinson: 1903. El Bajo de Santa Fé. Trans. Amer. Phil. Soc.. N. S., 53 (7): 1—51. Davis, Margaret B. and E. S. Deevey, Jr.: 1964. Pollen accumulation rates: estimates from late-glacial sediment of Rogers l.ake. Science. 145: 1293—1295. Deevey, E. S. Jr.: 1942. Studies on Connecticut laké sediments. III. The biostratonomy of Linsley Pond. Amer. .1. Sri., 240:233— 264, 313—324. Deevey, E. S. Jr.: 1955. The obliteration of the hypolimnion. Mem. Ist. Ital. Idrobiol., suppl. 8: 9—38. Deevey, E. S. Jr.. Minze Stuiver and Xoboynki Nakai: 1964. Isotopes of carbon and sulfur as tracers of laké metabolism. Ferii. Internat. Vérein. Limnol., 15: 284—288. Firbas. Franz: 1949. Spat- und nacheiszeitliche Waldgeschichte Mitteleuropas nőrdiich der Aipen. Erster Band: AUgemeine Waldgeschichte. Fischer: Jena. viii. 480 p. Flint, 11. F. and IC. A. Gale: 1958. Stratigraphy and radiocarbon dates at Searles l.ake, California. Amer. J. Sci.. 256: 689—714. Florin. Maj-Britt: 1946. Clypeusfioran i postglaciala fornsjölagerföljder i östra Meliansverige. Geol. Fören. Förhandl., 68: 429—458. Frey, D. O.: 1955. Langsee: a history of meromixis. Mem. Ist. Ital. Idrobiol., suppl. 8: 141—164. Frey, D. G.: 1962. Cladocera from the Eemian Interglacial of Denmark. J. Paleontol., 36: 1133—1154. Frey, D. G.: 1964. Bemains of aniinais in Quaternary laké and bog sediments and their interpretation. Arrh. Hydrobiol., suppl. Ergebnisse der Limnologie, 2: 1—116. Goulden, C. E.: 1964. The history of the cladoceran fauna of Esthwaite Water (England) and its limnologicai significance. Arch. Hydrobiol., 60: 1—52. Grospietsch, Theodor: 1933. Rhizopodenanalytische Untersuchungen an Mooren Ostholsteins. Arch. Hydrobiol., 47:321—452. Hough, J. I,.: 1955. Laké Chippewa, a lo» stage of l.ake Michigan indicated by bottom sediments. Bull. Geol. Soc. Amer.. 66: 957—968. Jones. J. D. and J. R. Vallentyne. 1960. Biogeochemistry of organic matter —• 1. Polypeptides and aminő acids in fossils and sediments in reiation to geothermometrv. Geochim. Cosmochin. Acta, 21: 1—34. Kleerkoper, Hermán: 1957. Une étude litnnologique de la chimie des sediments de fond des lacs de l'Ontario mérldional, Canada. Théses présentées a la Faculté des Sciences l'Université de Paris. Ser. A., No 3006, No d'Ordre 3878. 205 p. Kordé, N. V.: 1960. Blostratifikatsiya i tipoiogiva russkikh sapropeles'. Akad. Nauk SSSK. 220 p. Dávid G. Frey: Mi a paleolimnológia? Kuznezow, S. L.: 1959. Die Bolle der Mikroorganismen im Stoffkreislauf der Seen. (Translated from the Bussian by Dr. Alfréd Pochmann.) VEB Deutscher Verlag der Wissenschaften: Berlin, x, 301 p. Livingstone, D. A. and J. C. Boykin: 1962. Verticai distribution of phosphorus in Linsley Pond mud. Limnol. Oceanogr., 7: 57—62. Lvdlum, S. D.: 1967. Sedimentation in Cayuga Laké, New York. Limnol. Oceanogr. In press. Lüttiy, Gerd: 1959. Die Ostrakoden der Spatglazials von Tatzmannsdorf (Burgenland). Palaont. Z.. 33: 185—197. Mueller, W. P.: 1964. The distribution of cladoceran remains iri surficial sediments from three northern Indiana lakes. Invest. Indiana Lakes Streams, 6: 1—63. Müller, Helmut: 1962. Pollenanalytische Untersuchung eines Quartiirprofils durch die spát- und nacheiszeitlichen Ablagerungen des Schleinsees (Südwestdeutschland). Geol. Jb., 79: 493—526. .XipkoK, Fritz: 1920. Vorláufige Mitteilungen über Untersuchungen des Schlammabsatzes im Züriehsee. '/.. Hydrobiol., 1: 100—122. Parker, fi. H.: 1960. Ecology and distributionai pattern of marine macro-invertebrates, northern Gulf os Mexico, p. 302—337 in: Becent sediments, northwest Gulf of Mexico, F. P. Shepard et al., eds. Amer. Assoc. Petrol. Geol. 394 p. Perfilier, B. W.: 1929. Zur Mikrobiologie der Bodenablagerungen. Verh. Internat. Vérein. Limnol., 4: 107—143. Rákóczi, L.: 1965. Leitstoffmessungen im Bahmen der Verlandungsforschungen am Halaton-Sec. Acta Hydrophysica x/2, 65—78. Rohlich, G. A.: 1963. Origin and quantities of plánt nutrients in l.ake Mendota, p. 75—84 in: Limnology in North America, D. G. Frey ed. Univ. VVisconsin Press: Madison. xviii, 734 p. Sparks, li. W.: 1957. The non-marlne Mollusca of the interglacial deposits at Bobbitshole, Ipswich. Phil. Trans. roy. Soc. Lond., Ser. B., 241 : 33—44. Stuhl, J. B : 1959. The developinental history of the chironomid and Chaoborus faunas of Myers l.ake. Invest. Indiana Lakes Streams, 5: 47—102. Swain, F. M.: 19Ü5. Geochemistry of somé Quaternary laké sediments of North America, p. 765—781 in: The Quaternary of the United States, H. E. Wright. Jr. and D. G. Frey, eds. Prineeton Univ. Press, x, 922 p. Tippett, Roger: 1964. An investigation into the nature of the layering of deep-water sediments in two ea-stern Ontario lakes. Canadian ./. Bot., 42 : 1693—1709. Tutin, Winifred: 1955. Preliminary observations on a yeax's cycle of sedimentation in Winderraere, England. Mem. Ist. Ital. Idrobiol., suppl. 8: 467—484. Vallentyne, J. It.: 1957. The molecular nature of organic matter in lakes and oceans, witli lesser reference to sewage and terrestrial soils../ Fish. Res. Bd. Canada, 14: 33—82. Vullentyne, J. It.: 1960. Fossli pigments, p. 83—105 in : Comparative biocheraistry of photoreactive systems, M. B. Allén, ed. Academic Press: New York. xii, 437 p. Vallentyne, J. R. and Yvonne S. Swabey: 1955. A reinvestigation of tlie history of lower Linsley Pond, Connecticut. Amer. J. Sci., 253: 313—340. Welch, P. S.: 1952. Limnology, 2nd ed. McGraw-Hill: New York. xi. 538 p. IVelten, Max: 1944. Pollenanalytische, stratigraphische und geochronologische Untersuchungen aus dem Faulenseemoos bei Spiez. Veröff. geobot. Inst. Bübel, 21: 1—201. IVesenberg-Lnnd, C.: 1902. Studier oer sokaik, bonneinalm sog ogytje. Medd. dansk geol. Foren., 7: 1—180. Wilson, I. T.: 1944. Somé post-glacial time determinations from laminations in sediment. Bull. Geol. Soc. Amer., 55: 1486. Züllig, Hans: 1961. Die Bestimmung von Myxoxanthophyll in Bohrprofilen zum Nachweis vergangener Blaualgenfaltungen. Verh. Internat. Verein. Limnol., 14 : 263—270. The rationale of palcolimnology Prof. Dávid G. Frey A laké is sensitively responsive to régiónál changes in cliinate and to changes in its watershed, whether öceurring slowly by natural means or at an accelerated rate through the intervention of man. The sediments that accumiüate in a laké basin represent an integration of materials im[)orted from outside the laké and materials elaborate<l within the laké, all of which are subject to differential transport by currents and turbulence and capable of being modified by biological and chemical activities. Sometimes the sediment accumulates as discrete temporal laminae or strata, whereas more commonly the primary sedimentation is blurred by retransport and secondary deposition. The information in sediments is extremely diverse and only barely appreciated in its grosseSt features. All aspects of strncture and fine struoture, mineralogy, organie and inorganic chemistry, and morphological remains of organisms will eventually enable detailed interpretations of past climates, watershed conditions, water budgets, nutrient budgets, produetivity, and course of eutrophieation. Moreover, the remains of organisms provide a rich reSource for the study of global distributions and evolution of Species, and the development and responses of aquatic eommunities. Many questions asked by paleolimnologists cannot be answered by our present understanding of limnology, which will have the benefieial consequerice of stiinulating more incisive studies of linmologieal proeesses.