Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

1. szám - Az 1966. évi téli–tavaszi belvízvédekezés az Alsó-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén

32 Hidrológiai Közlöny 1967. 1. sz. Az 1966. évi belvízvédekezés folyó vizek tározására alkalmasak, de nem képesek azoknak elvezetésére és különösen pedig azoknak gyors elvezetésére nem alkalmasak. Az útárkok vízrendezési felhasználása lényeges volna, azonban ezeket magassági és keresztmetszet! vonalvezetésükben e célra alkalmassá kell tenni és őket a legközelebbi belvízhálózatba is be kell kötni. A Területi Bizottság erre vonatkozó állásfoglalása lényeges segítséget jelentett a belvízvédekezés végrehajtásában és meggyorsításában. Az 1966. évi belvízvédekezés eseményeit és legfontosabb műszaki intézkedéseit az alábbiakban körvonalazhatjuk: A gyors olvadás megindulásakor, február 8-án belvízvédelmi készültség elrendelésére került sor a Dongéri tájegység vízrendszereiben, a Kurcai, a Tisza-Maroszugi, a Maros-balparti, a Gyálai és az Algyői vízrendszerekben. Szeged mj. város tanácsának figyelmét ugyanakkor III. fokú készültség elrendelésére kellett felhívni a Petőfi-telepen létrejött elöntések miatt. Február 10-én valamennyi vízrendszerben el kellett rendelni a III. fokú belvízvédelmi készültséget. A védekezés súlypontjaiként az alábbi területek említhetők: a Kurcai vízrendszer, elsősorban Mindszent és Szentes körzetében; Orosháza város és környéke-, Hódmezővásárhely város és környéke, beleértve Puszta, Székkutas, Békéssámson és Csomorkány helységek körzetét; Battonya község és a Szárazér körzete; a Felső főcsatorna vízgyűjtője, így Csongrád város környéke; Kecskemét város környéke; Szeged város egyes kerületei (Petőfi-telep, Baktó); a Percsorai vízrendszer, elsősorban Dóc körzetében; az Algyői vízrendszer, és végül a Szarvas alatti Holt-Körös vízrendszer. A Kurca vízrendszerében a legnagyobb gondot a meglevő két gőzüzemű szivattyútelepnek, a Szentesinek és a Mindszentinek korszerűtlensége és elégtelen kapacitása okozta. E miatt kellett mindkét helyen kisegítő szivattyúkat felállítani. Mindszenten 15, Szentesen pedig 9 ideiglenes gépegységet állítottunk munkába 5 m

3/s illetve 3 m

3/s vízszállítóképességgel. Ezeknek az ideiglenes szivattyútelepeknek a megépítése az 1966. évi belvízvédekezés legnehezebb és egyúttal a legszebb feladata volt. Megnehezítette a helyzetet, hogy a Kurca vízrendszer főcsatornáit — alkalmas műtárgy hiányában— földelzárásokkal kellett az alsóbb területek védelme céljából áttöltenünk. Orosháza belsőségében az elöntés okát elsősorban a városi csapadékvíz csatornák elhanyagolt állapotában, vagy hiányában kell keresnünk. A városra kelet felől ráfolyó csapadék és olvadékvizek elvezetése nem volt biztosítva. E miatt lokalizáló gátat és övcsatornát kellett építeni és hordozható szivattyúkat felállítani. Nagy kiterjedésű elöntések alakultak ki Orosházától keletre, Pusztaföldvár és Medgyesbodzás határában is, ahol a befogadó belvízcsatorna kotrógépes mélyítése és bővítése vált szükségessé. Hódmezővásárhely belsőségében is voltak elöntések. A városnak sok a mélyfekvésű területe és megfelelő kapacitású szivattyúegységekkel nem rendelkezett. Hódmezővásárhelytől keletre a Székkutas és Békéssámson községek határában fekvő pusztai terület jelentős hányadát csaknem minden évben időszakosan víz borítja. Szükségessé vált a Pusztai szivattyútelep teljesítményének növelése, illetve az Orosháza és Székkutas felől érkező vizek egy részének a Mátyáshalmi csatorna felé való átterelése. Több helyen esésnövelő szivattyúkat kellett üzembeállítani. A Szárazér vízrendszerében Királyhegyes község határában a Királyhegyesi főcsatorna alsó szakaszán a szűk nyílású műtárgyak súlyosan megrongálódtak, és közülük hármat robbantással kellett eltávolítani. A csatorna medrének védelmére az ÁKSZ osztag beavatkozására is szükség volt. Battonya térségében román területről érkező víz okozott elöntéseket. Részleges mederelzárásra volt szükség a Szárazéren, amelyet a győri AKSZ osztag végzett el. Csongrád városától délre az ún. Kilencesi mélyártéri területen a Felső főcsatorna vízgyűjtőjén keletkeztek nagyobb elöntések. A Vidreéri szivattyútelep korszerűtlennek és elégtelen kapacitásúnak bizonyult, e miatt mentesítő csatorna építésére és ideiglenes szivattyúk felállítására került sor. Kecskemét város környékén a már más vízügyi igazgatósághoz tartozó Lajosmizse község felől lefolyó vizek elvezetése okozott gondot. Kotrógépes földmunkával kellett bővíteni az Alpár-Nyárlőrinci csatorna felső szakaszát és egy mellékcsatornáját. Szeged város határában a Petőfi-telepen bekövetkezett, a belsőségi csatornahálózat elhanyagoltságával indokolható elöntéseken kívül a SzillérBaktói csatorna öblözetében gyűlt össze a legtöbb víz. A lakóépületek védelmére a csatornát a SzegedHódmezővásárhely vasútvonalnál el kellett zárni, a mélyebb területekről a vizet szivattyúkkal átemelni és a Petőfi-telep védelmére kotrógéppel övcsatornát építeni. A Percsorai öblözetben a főcsatorna kiépítetlensége, valamint a szivattyútelep üzemzavarai miatt tartott hosszabb ideig a védekezés. Kisegítő szivattyú gépegységek beállításával lehetett a helyzetet enyhíteni. Az Algyői vízrendszerben a főcsatorna torkolatához alkalmazott állandó és kiegészítő szivatytyúk több mint 8,0 m

3/s összes vízhozama is elégtelennek bizonyult a védekezés csúcsidőszakában, ezért a vízvisszatartásokon kívül a Maty-Fehértói árapasztó csatorna zsilipjét is meg kellett nyitni és a víz egy részét a gyálai Holt-Tiszába átterelni. A vízrendszer Dorozsma-Majsai öblözetében is a csatorna kiépítetlensége miatt alakult ki súlyosabb helyzet, ezért a legszűkebb szelvényeket kotrógéppel kellett kibővítenünk és a szűk átereszeket elbontanunk. A Szarvas alatti Holt-Körös vízrendszerében, bár a békésszentandrási holtmeder vízszintjét a téli előkészületi időszakban sikerült három ízben is gravitációsan apasztani, a februári védekezés időszakában mégis szükséges volt hat db szivattyú telepítésére ideiglenes szivattyúállást létesíteni. A kisegítő szivattyúk működése ellenére főleg a Dögös-Kákafoki főcsatorna felső szakaszán és mellékcsatornáin visszazárásokat kellett végezni az alsóbb szakaszok mentesítésére.