Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

1. szám - Az 1966. évi téli–tavaszi belvízvédekezés az Alsó-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén

Az 1966. évi belvízvédekezés Hidrológiai Közlöny 1967. 1. sz. 31 értekezletnek a megrendezését, amely már akkor utalt az elkövetkező hónapokban várható belvízi helyzetre ós megjelölte az érdekelt szervek — vízügyi igazgatóságok, tanácsok és termelő egységek — feladatait, és ennek jegyében minden érdekelt megtehette intézkedéseit a fokozott felkészülés érdekében. A belvízvédekezés főbb eseményei Az 1966. februárjában megkezdődött rendkívüli belvízvédekezés mintegy főpróbájának bizonyult az 1965. december 15— 1966. január 29. közötti, viszonylag kedvező körülmények között lezajló, több belvízi öblözetet érintő előzetes védekezési időszak. Február elején azután kialakultak és jórészt egyidejűleg jelentkeztek a belvízképződés előidéző tényezői közül az alábbiak : a) a talaj jóformán teljes, a magas talajvíz okozta telítettsége, b) a talajfagy, bár ennek hatása ezúttal kisebb volt, c) a hóborítás mértéke (1. ábra), d) a hőmérséklet hirtelen emelkedése, e) egyes helyeken ezeken kívül még langyos eső hatása is. E kedvezőtlen tényezők együttes hatására nőtt meg tehát február 8 és 11 között ugrásszerűen a belvízzel borított terület (2. és 5. ábra). A rendkívüli belvízjárásra Igazgatóságunk személyi állományát, felszerelését és gépparkját illetően kellőképpen felkészült ugyan, bár az is kétségtelen, hogy a kedvezőtlen helyzet kialakulását valamivel későbbre várta. Legfontosabb megelőző intézkedései a következők voltak: a) víztelenítette a bel víztározókat, b) vízmentesítette a belvízcsatornákat is, gyakran erőltetett szivattyúzással, az előírt indítási vízszint bevárása nélkül, c) jégtelenítette az eljegesedett műtárgyakat és egyes kritikus helyeken a csatornákat is. A hóval telt csatornaszakaszokat szükség szerint kitisztíttatta, d) üzemkész állapotba helyezte a hordozhaté) szivattyúit. A rendkívüli helyzet kialakultával, 1966. február 8-án az Igazgatóság vezetője elrendelte a belvízvédelmifokozatokat, továbbá a központi, szakaszmérnökségi, és gépüzemi műszaki szolgálat felállítását. Az 1966. évi védekezés folyamán néhány öblözetben ugrásszerűen alakult ki a veszélyes helyzet, ezért több helyen közvetlenül III. fokú védelmi készültséget kellett elrendelni, a közbenső fokozatok átlépésével. Megtörtént az ár- és belvízvédelmi összekötők behívása is, akiknek munkájára a védekezés kritikus időszakaiban igen nagy szükség volt. Az Igazgatóság ezen kívül javaslatot tett az érintett községek tanácsainak az állandó ügyeleti és postaszolgálat megszervezésére. Az akkor már látható és közvetlenül küszöbön álló belvízvédekezés elrendelése előtt került sor az Árvíz- és Belvízvédelmi Területi Bizottság összehívására. Ennek ülésén már a részletes feladatok is körvonalazhatók voltak. A hozott határozatok közül fontosként kiemelhetjük az útárkok kérdésében hozott határozatot és állásfoglalást. Az utak mentén húzódó árkok ugyanis jelenleg csupán az össze4. kép. Orosháza utcái belvíz elöntés alatt Bild. 4. Oassen in Orosháza durch Polderwasser überschwemmt 5. kép. Orosháza házait nyúlgáttal védi a lakosság az elöntéstől Bild 5. Die Gebaude von Orosháza werden durch Zeilenwehre vor Überschwemmung geschützt 6. kép. Csatornamélyítés lápkotróval Bild 6. Kanalaustiefung mit Hilfe von Moorbaggern