Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

6. szám - Nekrológ

HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 47. ÉVFOLYAM 6. SZÁM Budapest, 1967. június 297—344. oldal Rokonok, barátok, ismerősök nagy csoportja búcsúzott 1966. május 24-én a budapesti farkasréti temetőben Fazekas Károlytól. A Vízügyi Szolgálat értékes és eredményekben gazdag munkatársát búcsúztattuk. A közel négy éve nyugalomba vonult kollégát sokan kísérték utolsó útjára munkatársai közül is. Utolsó munkahelye, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet saját halottjának tekintette, mert sem nyugdíjas volta, sem betegsége nem akadályozta meg abban, hogy élete utolsó napjáig tevékenykedjék. 1897. július 8-án született Budapesten. Édesapját, a MÁV főméi 'nőkét kisgyermek korában veszítette el. Özvegy édesanyja nevelte. Alighogy leérettségizett, behívták katonának. 1918 végén szerelt le és iratkozott be a Műegyetemre, ahol 1924-ben szerzett mérnöki oklevelet. Rövid hányódás után a Vízügyi Szolgálathoz került, ahol is tehetségét, szorgalmát felismerve, mint fiatal mérnök sok különböző poszton szogált. Volt a Budapesti Kikötő építkezéseknél, a szombathelyi, majd a budapesti Kultúrmérnöki Hivatalnál, a nyíregyházai Folyammérnöki Hivatalnál; ezután a miskolci Kultúrmérnöki Hivatal, majd az Országos Halászati Felügyelőség voltak munkahelyei. 1940-ben a Földművelésügyi Minisztérium Vízügyi Főosztályán kultúrmérnöki felügyelővé léptették elő. Innen került az Országos Vízgazdálkodási Hivatalhoz 1948-ban. a Vízrajzi Osztály élére. Ezután a Vízrajzi Intézetben, majd 1952-től, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet megalakulásától 1962-ben történt nyugdíjaztatásáig, illetően haláláig ennek az Intézetnek volt a munkatársa. Élete és munkássága egybeforrott a Vízügyi Szolgálattal. Érdeklődése és munkássága három fő irányban bontakozott ki. A természet és ezen belül a vízisportok iránti szeretete megkönnyítette a medermorfológiai ismereteinek kibővítését és ezen keresztül a természet megismerését. Ezermester barkácsoló hajlandósága a vízgazdálkodási feladatok megoldásához szükséges méréstechnikai és műszerszerkesztési kérdésekben volt segítségére. Munkásságának harmadik ága a Balatonhoz kapcsolódik. Kedvelte és féltette a magyar tengert és jelentékeny szerepet játszott abban, hogy a Lóczy Lajos halála után elsorvadt Balatonkutatást felélessze. Nem nagyon kedvelte az írást. Ezért viszonylag kevés tanulmánya maradt hátra. Amit azonban leírt, és amit kitűnő didaktikai érzékkel szerkesztett rajzaival alátámasztott, az maradandó emléket állított munkásságának a magyar vízügyi irodalomban. Morfológiai ismereteit ipari technikumi jegyzetben, Mérnöktovábbképző Intézet-i előadásokban és jegyzetben és más tanulmányokban foglalta össze. M űszerkonstruktőri tevékenységének eredményeit elsősorban a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Hidraulikai Laboratórium hasznosította. Az általa szerkesztett kúptárcsás vízszintmérő a külföldi szakemberek figyelmét is felkeltette. A vízrajzi műszerekkel kapcsolatos elképzeléseit, javaslatait esetenkénti tanulmányokban, Mérnöktovábbképző Intézet-i előadások során és jegyzetben örökítette meg. A VITUKI egvik legeredményesebb újítója volt, méltán érdemelte ki a többszörös újítói címet, majd 1960-ban a „Szocialista munkáért" érdemérmet. A Balaton iránti rajongása következtében semmilyen áldozattól sem riadt vissza. Céltudatos tevékenysége eredményéképpen az ő tervei alapján készült el a VITIJKI kezelésében működő „Balaton" kutatóhajó, amely évről évre otthont nyújt a Balatont kutató mérnököknek, kémikusoknak, limnológusoknak, biológusoknak egyaránt. A balatoni nyári egyetem kedvelt előadója volt. Eleven, színes előadásai mindig nagy közönséget vonzottak, ezzel is sokat tett a Balatonnal kapcsolatos tudományos eredmények népszerűsítéséért. A Vízügyi Szolgálat egyik legképzettebb szakfordítója volt. A magyar vízügyi irodalmat az ő német nyelvű kivonatai alapján ismerhették meg a német ajkú olvasók. Egyéb eredményein felül ez a nívós szakfordítói munka is hozzájárult ahhoz, hogv a Magyar Hidrológiai Társaság 1963-ban legmagasabb kitüntetésével, a „Bogdánfy érem"-mel jutalmazta munkásságát. Szerettük és munkásságát becsültük! Dr. Hankó Zoltán