Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

7. szám - A „Szervesanyag meghatározási problémák édesvizekben” című 1966. szeptember 25–28. között Tihanyben rendezett Szimpózium előadásai

T. Bratán M.—-Mohos P.—Zsuffa 1.: A Gerence patak Hidrológiai Közlöny 1967. 5. sz. 293 2. táblázat tartozó egységnyi árhullámbép számítása t'uénod módszerével fíassin Experimentál de Bakonynána 6.— au moyen des méthodes de Cuéiiod 20,10 17,25 14.53 12,22 9,36 7,20 5,05 3,60 1,66 1,58 1,30 20,10 + 5,51 25,61 + 120,00 17,25 + 5,75 145,61 + 89,20 23,00 + 124,00 14,53 + 5,95 234,81 + 157,00 147,00 + 92,00 20,48 +128,00 12,22 + 6,13 391,81 —391,81 239,00 + 160,50 148,48 + 94,00 18,35 + 130,80 9,36 + 6,27 0 399,30 —399,50 242,48 + 163,80 149,15 + 96,00 15,63 + 133,50 7,20 + 6,40 0 406,28 —406,28 245,15 + 166,60 149,13 + 97,50 13,60 + 135,80 5,05 + 6,49 0 411,75 —411,75 246,63 + 168,60 149,40 + 98,80 11,54 + 137,50 3,60 + 6,59 0 415,23 —415,23 •248,20 + 170,40 149,04 + 99,60 10,19 + 138,50 1,66 + 6,65 0 418,60 —418,60 248,64 + 171,80 148,09 +100,50 8,31 +140,00 1,58 + 6,70 0 420,44 —420,44 249,19 + 172,50 148,31 + 101,00 8,28 + 140,50 1,30 + 6,75 0 421,69 421,69 249,31 148,78 8,05 0,00 391,81 383,28 399,50 391.81 406,28 399,50 411,75 406,28 415,23 411,75 418,60 415.23 420,44 418,60 421,69 420,44 421,81 421.69 422,38 421,81 422,30 422,38 8,53 7,69 6,78 5,47 3,48 3,37 1,84 1,25 0,12 0,57 0 kapott jellemző árhullámkép görbéjének hullámossága mutatja. Végeredményben tehát rendelkezésünkre áll a szelvény jellemző árhullámképe, amelyből számítható 1. az összegyülekezési idő, 2. bármilyen csapadékhoz tartozó idősor, ha ismerjük a csapadék idején a lefolyási tényezőt. A számítások további feltétele tehát a lefolyási tényező helyes megválasztása. A lefolyási tényező állandó volta mellett a terület karsztos jellege szól. Ha egyáltalán valahol, úgy csak karsztos területeken lehet a lefolyási tényező többé-kevésbé állandó, hiszen a karszt emésztőképessége az eső időtartamával általában nem változik. A jellemző árhullámképből a T összegyülekezési idő egyértelműen meghatározható, 12 óra. A hidrológiai gyakorlatnak megfelelően tehát a maximális árvízcsúcs számításához a 12 órás mértékadó csapadékok lesznek kiinduló adataink. A csapadék valószínűségi függvények elméleti problémáival nem foglalkozva elfogadtuk az Igazgatóságunknál használt Rabos-féle ,,A Dunántúl nagycsapadékai" című segédletek adatait.