Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

1. szám - Az 1966. évi téli–tavaszi belvízvédekezés az Alsó-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén

Az 1966. évi belvízvédekezés Hidrológiai Közlöny 1967. 1. sz. 27 2. ábra. A belvízzel elöntött területek kiterjedésének, valamint az elvezetett belvíz mennyiségének változása a védekezési időszakban Abb. 2. Veránderlichkeit der Ausdehnung der durch Polderwasser überschivemmten Fláchen sowie der abgeleiteten Polderwassermengen in der Abwehrperiode A belvízi elöntések kiterjedésének változásai a belvízvédelmi időszakban Az 1966. februárjában szükségessé vált rendkívüli belvízvédekezést megelőzően az 1965. december 15.— 1966. február 8. időszakban is voltak belvízi elöntések az Igazgatóság területén. Ezeknek a kiterjedése 6- és 12 ezer kh között váltakozott és csupán február első napjaiban növekedett fokozatosan 18 ezer M-ra. Február 8-tól 11-ig, annak ellenére, hogy az Igazgatóság összes állandó szivatytyútelepei, sőt az ideiglenes szivattyú-állásain elhelyezett szivattyú-egységek is gyors ütemben működésbe léptek, a belvíz által elöntött teriilet 151 ezer kh-ra növekedett (2. ábra). Ez is mutatja, hogy a belvizek hirtelen képződését elsősorban a február 6. és 8. közötti, mértékadónak tekinthető időszak hóolvadása befolyásolta. Az olvadékvizek összegyülekezése és lefolyása február 11-ét követően természetesen tovább tartott. Az elszivattyúzott, illetőleg a gravitációsan elvezetett vizek mennyisége ekkor már nagyobb volt az utánpótlódó víz mennyiségénél, tehát az elöntött területek innen kezdve folyamatosan kisebbedhettek. A belvízi elárasztások időszakával nagyjából egyidejűen árhullám indult meg a Körös, majd röviddel ezután a Tisza folyón, amelyeknek következtében árvízvédelmi készültség elrendelése is szükségessé vált. A Tiszán és a Körönön kialakult árhullámok által előidézett magas vízállások a belvízvédekezés február végi és március eleji időszakában szivattyútelepeink teljesítőképességére is viszszahatottak és a belvizek gyors elvezetését kétségtelenül akadályozták. Igazgatóságunk területén a szivattyúzással befogadóba emelt belvizek mennyisége február 8 és 15 között 0,4 millió m

3/nap értékről5,0 millióm

3/napra emelkedett. Február 15 és 22 között, a belvízvédekezés Igazgatóságunkra vonatkoztatott csúcsidőszakában, naponta 4,7—5,0 millió m

3 összes vízmennyiség szivattyús átemelését végezték el. Február 22-e után is átlagosan 4 millió m

3 víznek a naponkénti elvezetésére volt szükség. Március folyamán ezek a vízmennyiségek fokozatosan csökkentek: a hónap első negyedében 2—2,5 millió m

3/nap-ra, majd a hónap második ós harmadik negyedében 1—1,2 millió m

3/nap-i-a (2. ábra). Igazgatóságunk területén a február 8 és március 20 között számított időszakban összesen kereken 120 millió m

3 víz szivattyús elvezetésére került sor, amely érték március végéig mintegy 130 millió m

3-re emelkedett. A gravitációs elvezetések vízmennyiségeinek változása kiegyenlítettebb volt. Február 8-án 1,3 millió m

3 vizet vezettek el gravitációs úton, ez február 15-ig napi 2 millió m

3-re növekedett, majd lassan csökkenni kezdett. Február utolsó napjáig 1,3 millió ?n

3-ig, majd márciusban rövidesen a napi 1 millió m

3 alá süllyedt. A gravitációs vízelvezetés összege kereken 50 millió m

3 volt, ebből 40 millió m

3 elvezetése február hónapban történt. (2. ábra) A belvízelvezetés fajlagos vízhozamai és egyéb jellemzői A belvízvédekezés időszakában az egyes tájegységekre, vízrendszerekre és öblözetekre vonatkozóan (1. táblázat) folyamatosan meghatároztuk az elvezetett vizek mennyiségét. A meghatározásnál figyelembe vettük a szivattyútelepi feljegyzéseket, a főcsatornákon rendszeresen végzett vízhozammérések eredményeit, illetőleg a főcsatorna mértékadó vízállásainak változását. Másrészről ismeretesek voltak a területre hullt csapadék mennyiségei, és rétegvonalas helyszínrajzon (1.