Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)
5. szám - Ziegler Károly: A Magyar Hidrológiai Társaság 1966. április 28–29-i konferenciája. „Az 1965. évi dunai árvíz műszaki tapasztalatairól”
Hidrológiai Közlöny 1967. 5. sz. 243 VÍZÉPÍTÉS A Magyar Hidrológiai Társaság 1966. április 28—29-i konferenciája* „Az 1965. évi dunai árvíz műszaki tapasztalatairól" ZIEGLEB KÁROLY Hővezetés Magyarország területének mintegy harmadrésze folyóink árvízszintje alatt fekszik, lakott településeinek, iparának több mint 50%-át veszélyeztetik az árvizek. Érthető tehát, hogy az árvízvédelem hazánkban évszázados múltra tekinthet vissza. A hosszú évtizedek során kiépült több mint 4000 km védtöltésen való árvédelemben mérnök generációk nőttek fel, és alakították ki az árvízvédelem mai rendszerét. Az 1954. és 1956. évi, de különösen a magasságban és tartósságban minden eddigit meghaladó 1965. évi dunai árvíz elleni sikeres védekezés olyan próbatétele volt a szervezetnek, melynek csak a legmagasabb fokú szervezettséggel, rendkívül nagyarányú emberi, anyagi erőfeszítéssel, a népgazdaság erőforrásainak széleskörű mozgósításával tudott megfelelni. A rendkívüli árvíz elleni védekezés során — éppen a maximális megterhelés miatt — egyes olyan jelenségekre figyeltünk fel, melyeknek fontosságára a védvonalak fokozatos kiépítése során a múltban nem fordítottak kellő figyelmet, illetve azokra az akkori ismeretek nem terjedtek ki, de amelyek az árvédelem sikeres lebonyolítására különös jelentőségűek. Az ezek által okozott veszélyek elhárításában újszerű védekezési eljárások alkalmazására is sor került. A felmerült kérdések megvizsgálására ós megvitatására a védekezés során alkalmazott eljárások és tapasztalatok közkinccsé tétele céljából hívta össze a Magyar Hidrológiai Társaság „Az 1965. évi dunai árvíz műszaki tapasztalatai" címen konferenciát Budapestre 1966. április 28—29-re. A konferencián 36 külföldi és mintegy 350 hazai szakember vett részt. A konferenciát dr. Vitális Sándor egyetemi tanár, a Magyai- Hidrológiai Társaság elnöke nyitotta meg. Megnyitójában részletesen körvonalazta a konferencia célját. (1. kép) I. Az 1965. évi dunai árvíz összefoglaló műszaki értékelése A konferencia vitanyitó előadását Dégen Imre, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője tartotta ,,Az 1965. évi dunai árvíz összefoglaló műszaki értékelése" címmel. Előadásában kiemelte, hogy az 1965. évi árvíz úgy magasság, mint tartósság tekintetében meghaladta az 1830 óta észlelt legnagyobb jégmentes árvizek értékeit, megállapította, hogy az árvízi időszakban a budapesti szelvényben lefolyt 74,3 km 3 vízmennyiség meghaladta az évi átlagos vízhozam *A konferencia teljes anyaga a Magyar Hidrológiai Társaság különkiadásában jelennik meg. (A szerk.) mennyiségét. Az árvíz jellegzetességeként az egymásra futó árhullámok és az alsóbb fekvésű mellékfolyók áradásának vízszint emelő hatására mutatott rá. Szerencsés körülményként értékeh azt, hogy a Felső-Duna és az Inn árvízi csúcsai nem találkoztak; egy ilyen összeesés a többi kedvezőtlen adottsággal együtt biztos árvízi katasztrófát idézhetett volna elő. Tömören ismertetve a Duna magyarországi védvonalának adottságait, elsősorban a töltések heterogén kiépítésének és az altalaj rétegzettségének hatására hívta fel a figyelmet hangsúlyozva, hogy a védekezés során mindenkor a töltések átázása, a töltéseken és főként az altalajon keresztül történő szivárgás és csurgás elleni védekezés jelentette a legnehezebb feladatot. Értékelve a védekezés során a töltésszivárgások és csurgások elfojtására mintegy 10 000 m hosszúságban alkalmazott pátrialemez szádfalak hatását, a csúszásveszélyes rézsűk megtámasztására alkalmazott homokzsák-bordákat és a fakadások és buzgárok elfojtására hosszú szakaszokon az árvíz alatt rögtönzött szorítógátakkal létesített ellennyomó medencék hatékonyságát — a munkák nagyfokú gépesítése mellett alkalmazott technikai újításokra (fóliaszigetelés, geoelektromos és izotópos tömörség és nedvességmérés stb.) hívta fel a figyelmet. 1. kép. Elöntött ártéri terület 1. picture. Inundated flood area
