Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

1. szám - Dr. Szigyártó Zoltán: Vízveszteség és mederérdesség vizsgálatok a K. IV-1. öntözőcsatornán

Szigyártó Z.: Vízveszteség és mederérdesség Hidrológiai Közlöny 1967. 1. sz. 23 összefoglalás A tanulmány a K.IV. öntözőfürt vízszolgáltató hálózatának vizsgálatáról, az üzemi viszonyok megjavítása érdekében folyó kísérletek egyes eredményeiről ad képet. Ennek keretében ez a beszámoló a K.IV-1. öntözőcsatornán a szivárgási veszteségek és a mederérdességi viszonyok felderítésére végzett kísérletek általános érdeklődésére is számottartó eredményeit foglalja össze. A kísérleti eredmények elemzése során kitűnt, hogy az 1. ábrán bemutatott helyszínrajzi elrendezésű, s a 2., illetve a 3. ábrán látható hossz-, illetve keresztszelvénnyel jellemezhető, kötött anyagból épített kereken 3,6 km hosszú csatornaszakasz szivárgási vesztesége a földmunka készítés hibái miatt az öntözési üzem során tartott vízszintek mellett eléri a 170 Ijs-os (1. táblázat, 4. ábra) azaz a kereken 50 l/s-km-es értéket. A mederérdességi vizsgálatok a különböző érdességi tényezőkhöz tartozó felszíngörbék (16. ábra), s a méréseket terhelő hibák elemzésén alapultak. A kapott eredményeket a 2. táblázat összesíti, míg az egyes kísérleti szakaszok benőttségi viszonyait szemléltető fényképek az 5—15. ábrán láthatók. A bemutatott adatok mindenben alátámasztják azt a korábbi eredményünket, hogy az 1 -m

3/s nagyságrendű maximális vízszállítóképességgel rendelkező, kötött agyagból készített földcsatornák Strickler—Manning—Lindquist-féle ,,k" érdességi tényezőjére a csatorna karbantartás megfelelő és gyakorlatilag is elérhető színvonala esetén mértékadó értékként a k = 52 érték adható meg. Ez pedig lényegesen magasabb érték, mint amit ma ilyen célra számításba vesznek. A tervezés során a földcsatornák megfelelő karbantartását előírva, s ennek alapján a benőttség mentes meder érdességi tényezőjével számolva, e téren tehát igen jelentős megtakarítások érhetők el. IRODALOM [J] Szigyártó Z.: Vizsgálatok a K. IV. fürt főcsatornáján a vízveszteségek és a mederérdességi viszonyok meghatározására. Vízügyi Közlemények, Budapest, 1965. 2. sz. 204—225. o. [2] Szigyártó Z.: A K. IV. öntözőfürt-főcsatorna üzemére jellemző műszaki hatásfok javítása. (Az 1963. évi hatásfok vizsgálatok és értékelésük.) Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet. Közbenső jelentés, témaszám: 8.04.02.04. Budapest, 1965. [3] Szigyártó Z.: A K. IV. öntözőfürt-főcsatorna üzemének értékelése. (Javaslat a szükséges műszaki és üzemszervezési módosításokra.) Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Közbenső jelentós, témaszám : '8.04.02.04., Budapest, 1963. [4] Szigyártó Z.: Az alulról és felülről vezérelt öntözővízelosztó rendszerek és alkalmazási körük. Vízügyi Közlemények, Budapest, 1964. 1. sz. 151—-160. o. [5] Szigyártó Z.: A K. IV. öntözőfürt-főcsatorna üzemére jellemző műszaki hatásfok javítása. (A felülről vezérelt öntözőcsatorna-rendszerek bögéinek méretezése.) Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet. Közbenső jelentés, témaszám: 8.04.02.04. Budapest, 1964. [6] Szigyártó Z.: Vízhozam-hullámképek meghatározása valószínűségelméleti alapon. Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, Budapest, 1965. 3—4. sz. 387—432. o. [7] Szigyártó Z.: A turbulencia hatása a forgóműves sebességmérő útján meghatározott vízhozam pontosságára. Beszámoló a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet 1957. évi munkájáról. Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1963. 108— 128. o. HCCJlEflOBAHHE I10TEPH BOflbl H IHEPEXOBATOCTH PyCJlA HA OPOCHTEJlbHOM KAHAJ1E K-IV Cudapmo, 3. i<aHfl. TexmmecKHx HayK B CTaTbe aaeTCH o63op 06 uccjieaoBaHHH cem BO.HOTpaHcnopTHpyromHx KaHajioB opocHTejibHoií bctkh K-1V ii 06 oTflejibHbix pe3yjibTaTax HCCJieflOBaHHfi, ocymecTBJieHHbix B ueJiHX yjiymneHHH np0H3B0flCTBeHHbix ycjioBHÍÍ. B paMKax Bbimeci<a3aHHbix B CTaTbe cyMMHpyioTCH pe3ynbTaTbi HCCJieaoBaHHií, npoBeaeHHbix ajui BbijiCHeHHH (JiHJibTpauHOHHbix noTepb H ycjiOBHÍi uiepexoBaTOCTH pyCJia opocHTejibHoro KaHajia K-IV, KOTopue noAJiewaT BceoömeMy BHHMaHmo. B xoae AHANH3A PE3YJIBTAT0B HCCJIEAOBAHHÜ BHHCHHJiocb, ITO (jmjibTpauHOHHbie noTepH KaHajia, H.weiomero TpaccHpoBKy, noKa3aHHyio Ha puc. 7, xapai<Tepn3yeMoro c npoflOJibHbiMii H nonepeMHbiMH ceneHHHMH, noKa3aHHbiMH Ha puc. 2fi 3, nocmpoeHHoeo U3 cen3Hoao Mamepuam c ÖAUHOÜ 3,6 KM u3-3a HenpaeuAbHO npoeedeHHbix 3CMASIHUX paöom docmuzawm 170 A/CÍK npu zopu3onmax, coomeemcmeywufux opocumeAbHOMy npou38odcmey (maöA. 1 u puc. 4), mo ecmb paeHHwmcn 3naienueM 50 A/ceK. KM. HccjieflOBaHMH, npoBeaeHHbie B CBH3H C mepexoBa-rocTbio pycjia ocHOBbiBanHCb Ha AHAJIH3E OUIHÖOK, nojiyqaeMbix npn H3MepeHHíix H Ha AHAJM3E KpiiBbix noBepxHOCTefí BOflbl, COOTBeTCTByiOIHHX pa3HbIM K03(J)HUHeHTaM LuepexoBaTocra (puc. 16). nojiyneHHbie pe3y.ribTaTbi cyMMHpyH)TCH B maÖA. 2, 3ap0CJieHH0CTb OTaejibHbix onbiTHbix ynacTKOB noKa3biBaioTCH Ha CHHMKax puc. 5—15. I~IoKa3aHHbie aaHHbie noaiepKHBaioT Te paHHee nojiyMeHHbie pe3yjibTaTbi, <JTO 3eMJiíiHbie KaHajiu, nocTpoeHHbie H3 CBH3Horo waTepnaJia c MaKCHManbHoft TpaHcnopTHOÍÍ CnOCOÖHOCTblO 1 Mf'/CeK OTHOCHTejIbHO K03(})HUHeHTa UlmpuKAep—MaHHum—Jlundmcm ,,K" MO>KHO 3aaaBATBCA 3HaneHHeM 52, B cjiynae, ecjin yxon 3a KaHaJiaMH HaxoflHTca na oooTBeTCTByiomeM H npaKTHnecKii AOCTHraeMOM ypoBHe. yi<a3aHHoe 3HaieHHe SHa^HTeJibHO öojibrne, neM oőbmHO YHHTBIBAETCH B T3KHX pacneTax. B xode npoeKmupoeanuH c yiemoM coomeemcmeywu/eeo codepwaHua 3eMAsmux KanaAoe, u KOdipunuenmoM uiepexoeamocmu He3apocAbix pyceA Mozym 6bimb docmuznytnu 3HanumeAbHbie pe3yAbmamu e smoü oöAacmu. Seepage Losses and Bed Roughness in the Irrigation Canal K. IV—1 By Dr. Szigyártó, Z. A report is presented on the investigations conducted in connection with the water distribution network of the K. IV irrigation system, as well as on somé of the results attained in attempts to improve the operation thereof. Conclusions of a more generál interest are deseribed, concerning studies of seepage losses and bed-roughness conditions over the irrigation canal K.IV—1. The analysis of observation data revealed seepage losses from the round 3.6 km long canal reach -— the layout. of which is shown in Fig. 1, while profilé and eross section are given in Figs. 2 and 3, respectively — as high as 170 litres/sec (Table I, Fig. 4), or round 50 litres/sec per kilometre at stages maintained during irrigation. The canal was constructed in rich clay soil and this loss may be attriböted to poor earth construction. Bed roughness studies were based on the analysis of surface profiles pertaining to different roughness coefficients (Fig. 16) and errors of observation. Results obtained have been summarized in Table 2, while photographs illustrating vegetation growth in different experimentál reaches are shown in Figs. 5 to 15. These results provide full support to the earlier conclusion, according to which in earth channels of rich clay, conveying a discharge not exceeding about 9 cu.m/sec. for Strickler—Manning—Lindquist's "k" roughness coefficient the design value k = 52 may be assumed, provided the maintenance of the channel attains a suitable, yet practicable standard.