Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

4. szám - Egyesületi és műszaki hírek

Fapp Sz.: A vízminőségi követelmények Hidrológiai Közlöny 1967. 4. sz. 195 lichsten Ansprüche treten bei der Wasserverwendung in der Lebensmittelindustrie auf, die den Anspriichen an Trinkwasser von guter Qualitát gleieh sind. Die in den Vordergrund rückende Verwendung der Oberflaehenwasser maehte die Einführung der sanitaren Normen bezüglieh Trinkwasserversorgung, Badeweaen, Erholung und Wassersport und im Anschluss an diese, das Einreihen der Oberflaehenwasser in 4 Gruppén notwendig. Die durch die wasserwirtschaftlichen Organe verwendeten Grenzwerte sind von jenen des GeSundheitswesens derzeit stark abweichend, diese müssen einander náhergebracht werden. Die weitere Güteuntersuchung der Oberflaehenwasser, maehte auch Aufmessung der radioaktiven Grundstrahlung der Oberflaehenwasser, weiters ihres Fluor-, Jod- und Urangehalts notwendig. Auf dem Gebiet der Wasseranalyse wurde das ungarische Schrifttum infolge der Tátigkeit der Ungarischen Hydrologischen Gesellsehaft um die Ausarbeitung der analytischen Felduntersuchungen, um die Berechnung des pH-Wertes des Wassers, um Bestimmungsmethoden des freien Kohlensáure-, agressiven Kohlensáure-, Fluorid-, Harte-, Kalzium-, Magnesium-, Sulphat-, PhenolGehalts und des Gehalts an organischen Stoffen der Wásser reicher. Unter den Industriewasserreinigungs-Technologien ist die Entdeckung des die Klarung beschleunigenden Polyakrilamids auch im Weltmassstab eine der bedeutendsten Resultate, Auch die Entwicklung des für die Entsáurung, Entmanganung und Énteisenung der Wásser verwendeten thermisch behandelten magnesiumhaltigen Filtermateri als bedeutete in der inlándischen Wasserreinigung einen grossen Fortschritt. In der Entwicklung der Wasserenthartungsverfahren, Geschmack- und Geruchbeseitigung sowie Desinfizierungsfragen spielen die Tátigkeiten der verschiedenen Faehleute der Hydrologischen Gesellsehaft ebenfalls eine grosse Rolle. Die Faehleute der Gesellsehaft befassten sich eingehend auch mit den Korrosionsfragen und habén Verfahren zur Ausbildung einer künstlichen Schutzschicht in Brunnen und Rohrleitungen und für einen Katodenschutz ohne áussere Stromquellen ausgearbeitet. Für die Abwasserreinigungdienten vor 50 Jahrenin überwiegender Zalil meehanische Kláranlagen. Nacli Ende des ersten Weltkriegs verbreiteten sich die Lösebecken und nur in der zweiten Halfte der 30er Jahre werden die Frischwasser-Absetzbecken und die biologischen Wasserkláranlagen mit Tropfkörper allgemein. Trotzdem begann nur nach Beendigung des zweiten Weltkriegs die Projektierung und der Bau von biologischen Abwasserklaranlagen mit Tropfkörpern. Seit 1960 werden in rascher Folge auch Lebendschlamm-Kláreinrichtungen errichtet. Auf diesem Gebiet ist neuestens die Errichtung der auf vollstándiger Oxydation ruhenden Lebendschlamm-Einrichtungen das Ziel. Es ist zweifellos, dass dieses Bestreben — ohne Berührung der sanitáren Einzelheiten — aus teclinologischem Gesiehtspunkte als ein vielversprechender Anfang zu betrachten, und auf diesem Weg weiter foi'tgesehritten werden muss. Neuestens erwecken bei kleineren Abwassermengen die Belüftungs-oder Oxydationsgráben oder Einrichtungen das IntereSse. Im Verlaufe der Entwicklung der Industrieabwasserreinigung tritt die Reinigung der Industriewásser innerhalb des Betriebs immer mehr in den Vordergrund. Von den für die Reinigung' der grosszahligen und in ihrer Zusammensetzung áusserst mannigfaltigen Industrieabwássern dienenden Verfahren kann in unserem Land die Reinigung der aus Konservfabriken, Fleischwarenindustrie, teils aus der Milchaufarbeitungsindustrie, den Lederfabriken und den Galvanisierbetrieben stammenden Abwásser zyan-, chlor- und sáurehaltigen Charakters, zum grössten Teil als gelöst betrachtet werden. Auf dem Gebiete der Abwasserlandbehandlung wurde die Entwickhing dadurch begünstigt, dass das Ministerium für Gesundheitswesen und die Staatshauptdirektion für Wasserwesen, unter Mitwirkung der Faehleute der Hydrologischen Gesellsehaft, die Grundsátze der Abwassei'landbehandlung festgesetzt hat. Die Erhöhung der Wassergüteanssprüche, macht den Schutz der Wassergiite immer mehr erforderlich. Dies kann an dieht bevölkerten und industrialisierten Gebieten bloss durch Abwásserreinigung nicht erreicht werden. Deshalb muss der Güteschutz der Wásser schon innerhalb der Industrieanlagen beginnen, damit die weitere Verschlechterung der Verunreinigung unserer OberfláchenwáSSer mit dem möglichst vollstándigen Ausbau einer planmássigen, qualitativen Wasserwirtschaft verhindert werden kann. {Folytatás a 186. oldalról) Beszámoló a Békés megyi Csoport működéséről A Magyar Hidrológiai Társaság Békés megyei •Csoportja 1964. szeptemberében alakult meg. Az alakuló ülés leszögezte, hogy a víz minden cseppjóvel ésszerűen kell gazdálkodni. A vízkérdés megoldása nélkül nincs lakásépítés, nincs iparfejlesztés és nincs korszerű mezőgazdaság. A leghelyesebb megoldást akkor lehet megközelíteni, ha a legújabb kutatási és kísérleti eredmények alapján kialakult elméletet iparkodunk átültetni a gyakorlatba. A Csoport a fenti célok szolgálatában igyekezett mindenkor a megye legidőszerűbb vízügyi problémáihoz hangolni rendezvényeinek anyagát. A Körös-rendszer vizeinek tisztításával és a szennyvizek hasznosításával & Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság részvételével a Csoport ismételten foglalkozott, és ezzel kapcsolatos előadásai során az ország legjobb szakemberei fejtették ki nézeteiket. Békés megyében fontos téma a termálvizek komplex hasznosítása is. 1966 ősze folyamán két napos bejárás során a különféle szakágazatokat, képviselő kutatók a megye jelentősebb termáikútjait megszemlélve meghallgatták a helyi érdekelt szervek hasznosítással kapcsolatos igényeit, ós megvizsgálták a további hasznosítás lehetőségeit. A Csoport rövid fennállása alatt is több előadást tartott a városi és falusi vízellátás, csatornázás és szennyvízkezelés köréből, valamint az öntözés szakterületéről. Megvitatta az érdeklődés középpontjában levő I 965. évi balatoni halpusztulás témakörével kapcsolatosan a Hortobágy-Berettyón bekövetkezett biológiai pusztulást is. A Társaság Limnológiai Szakosztályával közösen tartott, megbeszélés fontos javaslatokat tett és a Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály irányítása mellett munkabizottságot hozott létre. Foglalkozott a Csoport a Körösökön kialakítható természetes vízi halászat kérdéseivel is, valamint foglalkozott a növényevő halak szerepével. Mindezt kapcsolatba hozta a Körösök vízminőségvédelmével. A Csoport a Körösök idegenforgalmi jelentőségének tudatában, továbbá a termálfürdők értékes tulajdonságainak ismeretében az érdekelt megyei szervek bevonásával kezdeményező lépéseket tett a vízisportok és az üdülés fellendítése érdekében. A MTESZ különböző bizottságaiba beválasztott csoporttagok — elsősorban a Műszaki Fejlesztési Bizottságban — különböző tanulmányok kidolgozásával rendszeresen segítik a kitűzött célok elérését. A Békés megyei Csoport -— dr. Hartyányi László elnök vezetésével — igyekszik hasznosítani a budapesti szakosztályokkal kialakított kapcsolatait, fokozza együttműködését a területileg közelálló Szegedi Csoporttal, illetőleg a MTESZ kebelén belül működő többi egyesület megyei csoportjával. Az 1967-re összeállított munkaterv ós a zömmel Békéscsabán, Gyulán ós Szarvason dolgozó tagok klubhelyiségeinek kialakítását biztosító építkezések a rendezvények sikeres lebonyolításán túlmenően az egyesületi élet fokozottabb megszervezésére is lehetőséget fognak biztosítani. Dr. Márki-Zay Lajos (Folytatás a 203. oldalon)