Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

4. szám - A Magyar Hidrológiai Társaság 50 éves jubiliumi ülésének előadásai - Dr. Papp Szilárd: A vízminőségi követelmények és a víztisztítási technológiák fejlődése a vízgazdálkodásban

190 Hidrológiai Közlöny 1967. 4. sz. Papp Sz.: A vízminőségi követelmények gánsók oxidálását, miközben maga dezoxidálódik, ezért időnként káliumpermanganátos regenerálásra szorul. v Ezen elvek alapján hazánkban a vas- és mangántalanitásra kezdetben permetezés útján oxidáló nyitott rendszerű, újabban azonban egy- és kétszintű zárt, gyors szűrőket használnak. A felső szint többnyire a termikusan kezelt magnezitet tartalmazza, az alsó szinten helyezkedik el a barnakő vagy a bedolgozott kvarc. A nálunk elterjedt eljárásokon kívül még számos egyéb vasés mangántalanítási technológia ismeretes, mint pl. a klóroxidációs eljárás, szárazszűrés stb. Ezekkel kapcsolatban azonban kellő hazai tapasztalat csak kevés áll rendelkezésre (MÉLYÉPTERV [35]). Lágyítás. A vízlágvítás terén a klasszikus csapadékképző eljárások elvén alapuló mész- és mész-szóda eljárásokat kiterjedten alkalmazzák. Manapság sok helyen nulla keménységi fokú vizek előállításához csak előlágyításként használják ezeket. A mészlágyító reaktortípusok mellett több újabb rendszerű reaktorra ismerünk magyar szabadalmi bejelentést. Az előlágvított vizek továbblágyítása az ioncserélés elvén alapuló nátrium cserélő berendezésekben történik. A kationcserélők elé többnyire kvarcszűrőt iktatnak közbe. A lágyítás további lépéseként a sótalanító berendezések is elterjedtek, amelyek részleges és teljes sótalanítást végezhetnek. Részleges sótalanítás esetében a kvarcszűrő után nátriumcserélő és hidrogéncserélő oszlopon, majd gáztalanítón halad át a víz. Teljes sótalanítás esetében a kvarcszűrő után hidrogéncserélőn, majd hidroxilcserélőn veszíti el a víz az összes sótartalmát (MÉLYÉPTERV). Iz- és szagtalanítás. Az ivóvíz ízének és szagának javítására több megoldással folynak kísérletek. Ismeretes eljárs, amely a klóradag fokozásával a töréspontig való klórozással és utólagos deklórozással, más megoldás ózonos kezeléssel vagy káliumpermanganát, esetleg poralakú aktív szén vizes keverékének adagolásával és kiszűrésével, ismét más eljárás aktív szenes szűrőrétegen való átszűréssel kívánja a megfelelő eredményt kisebb-nagyobb sikerrel elérni. Fertőtlenítés. Az ivóvíztisztítás utolsó fázisa a fertőtlenítés. A fertőtlenítés legelterjedtebb módja hazánkban is a klórozás. Ennek oka a klórgáznak és a klórkészítményeknek sok előnyös tulajdonságában rejlik. Mégis a felszíni vizek felhasználásával kapcsolatban éppen a klórozás, illetve a klórozással együttjáró íz- és szaghatás váltotta ki a legnagyobb ellenkezést. Figyelembe kell venni ugyanis a felszíni vizekben a fenoloknak és a különböző fenolszármazékoknak a jelenlétét, melyeknek a nyomai is képesek kellemetlen íz és szag előidézésére. Ezért az utóbbi 10 évben külföldön már sok helyen az ózonos kezelést alkalmazzák az ivóvíz fertőtlenítésére azzal a céllal, hogy a víz kellemetlen ízét és szagát is eltávolítsák. Az ivóvíz ózonos kezelésének kedvező eredményei már hazánkban is magukra vonták a szakemberek figyelmét, és az egyik balatoni vízmű részére behozott berendezés üzemei tapasztalatai minden bizonnyal értékes adatokkal fogják gyarapítani ismereteinket (MÉLYÉPTERV [36]). Sokat foglalkozott társaságunk a fúrott kutak különböző minőségű béléscsöveiben előálló korróziós jelenségekkel is, amelyek végeredményben a vizek minőségének romlásához vezettek. Ennek során rámutatott az általánosan alkalmazott vascsövek korroziójának kémiai folyamataira és ezek alapján a mesterséges védőréteg kialakításának módozataira. (Jendrassik 37 és Papp, OKI. 38, 39, 40) Újabban néhány helyen a katódos védelmet alkalmazzák, mely külső áramforrás felhasználásával vagy anélkül hozott figyelemre méltó eredményeket'(OVIFUV [41]). 3. Szennyvíztisztítás Házi szennyvizek. Hazánkban a szennyvizek tisztítását már a század elején is erősen elhanyagolt kérdésként kezelték. Kezdetben a házi szennyvizek tisztítására sok helyen használtak ugyan mechanikai tisztító berendezéseket, de a meginduló fejlődést az első világháború megszakította. A rendelkezésünkre álló adatok szerint csak az 1920-as évek végén indult meg ismét a szennyvíztisztító berendezések építése, amikoris a szennyvizek tisztítására túlnyomórészt oldómedencéket alkalmaztak. Csak a 30-as évek második felében kezdenek tért hódítani hazánkban a friss vizes ülepítők és kezdenek épülni csepegtetőtestes biológiai szennyvíztisztító berendezések. A kétszintes ülepítőből és kisterhelésű csepegtetőtestekből álló berendezéseket követni kezdik a mesterségesen szellőztetett nagyterhelésű csepegtetőtestek és megindul a elevenített iszapos biológiai tisztítás elvén épült néhány berendezés üzemeltetése, sőt Debrecenben ülepítőtavas előtisztítás után kísérleti szenny vízöntözőtelep is létesült. Ezt a szépen meginduló fejlődést a második világháború megállította. A háború befejezése után az újjáépítés éveiben sem volt mindjárt lehetőség az előrehaladásra, mert a korábban megépült telepek egy része megrongálódott, más része a meginduló ipari fejlődés következtében erősen túlterheltté vált, míg a kisebb berendezések, főleg karbantartás hiánya miatt, tönkrementek. Csak 1950 táján kezdődött meg komolyabb mértékben a szennyvíztisztító berendezések tervezése és indidt meg az építkezés. Ebben az időben a Hidrológiai Társaságban nagyszámú előadás és a Hidrológiai Közlönyben számos cikk szolgálta a szennyvíztisztító berendezések tervezésének és a szennyvíztisztítás elméleti fejlesztésének érdekeit. Ezenkívül mindnyájunk előtt ismeretesek a Hidrológiai Társaság közreműködésével rendezett nagy hírű balatoni, budapesti, szegedi, pécsi, debreceni, miskolci és salgótarjáni ankétok, amelyek nemcsak módot adtak komoly szennyvíztisztítási kérdések felvetésére és megvitatására, hanem a hozott határozatok alapján döntő jelentőségű kormányhatósági intézkedések születtek a szennyvízkérdések megoldására. Ezek hatására újra terjedni kezdtek a biológiai tisztító berendezések, eleinte kizárólag csepegtetőtestes rendszerű megoldásban, majd később