Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

4. szám - A Magyar Hidrológiai Társaság 50 éves jubiliumi ülésének előadásai - Illés György: A települések és az ipari üzemek vízellátása

Illés Gy.: A települések és az ipari üzemek Hidrológiai Közlöny 1967. 4. sz. 183 3. kép. A lábatlani vízmű reaktorai <t>omo 3. Peanmopbi eodonpoeoőHoií cmamfuu JlaöamMH Bild 3. Die Reaktoren des Wasserwerks in Lábatlan 4. kép. A fővárosi felszíni vízmű szűrőháza <Pomo4.<t>ujibmpbinoeepxHOcmHOü eodonpoeodnoü cmanifuu CmOAUlfbl Bild 4. FiUerhaus des Hauptstadtischen Oherflachenwasserwerks kompresszorok-, kondenzátorok-, vegyipari készülékek hűtése, továbbá kazánok táplálása stb.). Az ipari termelő munka a felsorolt alkalmazási területek egyikén sem nélkülözheti az eredményeinek eléréséhez szükséges mennyiségű és minőségű vizet. Az országos vagy területi vízgazdálkodás számára a víz ipari alkalmazása három problémát jelent: — más célú vízigények egyidejű kielégítése idején az ipar használatba veszi a frissvízkészlet jelentős hányadát, — a frissvízkészlet egy további részét felhasználja (elpárologtatja, bedolgozza a termékbe stb.) és ezáltal azt csökkenti, végül — a használt vizeket szennyezetten vezeti vissza a természetes vizekbe, amelyeknek minőségi romlása miatt ismét készlet-csökkentő hatása és káros gazdasági következménye is van (halállomány pusztulása, üdülési lehetőségek kiesése stb.). Az ipar vízfogyasztását nagy távlatokra csak becsülni tudjuk, az 1961—70. időszakra a kialakult tervek alapján a fogyasztást az alábbi adatok jellemzik: millió m

3/nap 1965 1970 Vízforgalom Többszörös vízhasználat Frissvíz-szükséglet A mennyiségi és minőségi részből összetevődő jövőbeni ipari vízgazdálkodási feladatok teljesítése mind nehezebb, a megoldással járó vízgazdálkodási költségek egyre magasabbak. Ezeket a költségeket jelentősen növeli a víz távolsági szállítása, használat előtti kezelése, használat utáni tisztítása stb. Törekedni kell tehát — a vízmennyiségi és vízminőségi igények legkedvezőbb értékeinek megállapítására és szabályozására, — a frissvíz-szükséglet további csökkentése, valamint a természetes vízszükségletek szennyezés elleni védelme érdekében a vizek többszörös használatára (,,mesterséges" vízkészlet képzése), vízgazdálkodási szempontból is kedvező ipari technológiák kialakítása és alkalmazására, — a vízgazdálkodás szempontjait is figyelembe vevő ipari fejlesztésre és ipartelepítésre. A vízellátás fejlesztését elősegítő hatósági intézkedések A vízgazdálkodás feladata a társadalom víz iránti igényének a természeti adottságokkal történő összehangolása. Ezt a célt egyrészt szolgálják azok a technikai berendezések, amelyek a vizet kitermelik, feldolgozzák (tisztítják) és a fogyasztókhoz szállítják, másrészt azonban preventív intézkedést is kell tennünk a telepítés szabályozásával a vízhozamok és vízfogyasztás időbeni harmóniájának biztosítására. A vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény a vízellátás fejlesztését is hatékonyan elősegíti. 5. kép. A budapesti felszíni vízmű csőhídja <Pomo 5. Tpyőo-Mocm noeepxmcmuoü eodonpoeodnoü. cmanifuu cmoAUifbi Bild 5. Rohrbrücke des Hauptstadtischen Oberflachenwasserwerks