Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

4. szám - A Magyar Hidrológiai Társaság 50 éves jubiliumi ülésének előadásai - Illés György: A települések és az ipari üzemek vízellátása

182 Hidrológiai Közlöny 1967. 4. sz. Illés Gy.: A települések és az ipari üzemek 2. kép. A balatonszéplaki víztorony <t>omo 2. BodOHanopnan öamHH e c. EammoncenAaK Bild 2. Der Wasserturm in Balatonszéplak vították a termékek minőségét. Folyamatosan kialakultak az azonos jellegű termékeket előállító iparágak. A termékféleségek számát és mennyiségét növelő folyamat szükségszerűen magával hozta a termelési vízszükségletek arányos emelkedését. Kezdetben a vízzel nem gazdálkodtak. Nem törekedtek az ipari használat folyamán, igen változatos módon elszennyeződő vizek tisztítási módszereinek kialakítására, mert azokat minden nehézség és költség nélkül bevezethették a bővizű vízfolyásokba. Az utóbbi két évtizedben az iparosodási folyamat egyre gyorsult, egyes területek túliparosodtak. Az összpontosult ipar vízigénye és a rendelkezésre álló frissvíz-készlet közti különbség gyorsan csökkent. Az új ipartelepek számára szükséges, megfelelő mennyiségű és kellő minőségű frissvíz biztosítása mind nehezebbé vált. Ezek a nehézségek vezették az üzemeket is arra a felismerésre, hogy a vizet ma olyan ipari nyersanyagnak tekintsék, amellyel gazdálkodniok kell. Á mai feladatok szoros összefüggésben jelentkeznek a víz ipari alkalmazásaival, amelyek három nagy csoportba sorolhatók. Az ipari termelésben vizet alkalmaznak — a termékek alapanyagaként (pl. a termékbe bedolgozott feltöltő-, oldatképző- stb. vizek), — a termékek gyártástechnológiai folyamataiban (pl. mosó-, öblítő-, áztató-, szállító-, úsztatóstb. vizek), valamint —- a termelés berendezéseinek üzemeltetéséhez (pl. nagyolvasztók-, belsőégésű motorok-, JRMAGYAMZAT3. ábra. Az épülő és tervezett nagyobb regionális vízművek Puc. 3. CmpoHüiuecn u 3anpoeKmumupoeaHHue peeuonaAbHbie eodonpoeodHbie cmanifuu Abb. 3. Entwicklnng der Versorgung der Stadte mit Wasserleitungen Amiak ellenére, hogy városaink túlnyomó része ma már vízvezetékkel rendelkezik, jelentős feladataink vannak a városi vízművek továbbfejlesztésénél és különös gondot okoz, hogy a helyi vízkészletek sok területen már elfogytak, a jövőben szükséges vízmennyiséget mind nagyobb távolságból kell a településekre szállítani. 1930-ban még csak 2 városunk kényszerült a víznek más államigazgatási területről történő szállítására, ma már 14 ilyen településünk van és számuk egyre növekszik. A nagyfogyasztású ipari területeken és üdülőövezeteken a vízellátó művek regionális rendszerét kell kialakítani kényszerűen a településektől és ipari fogyasztóktól nagy távolságra levő közös vízkészletek felhasználásával (3. ábra). 1955-ben ilyen nagy műveknek még csak a gondolatával foglalkoztunk és az alapkoncepciókat dolgoztuk ki, ma pedig már épülnek ezek a művek a borsodi ipari területen, a Balaton térségében, a Mátrában, illetőleg előkészítés alatt vannak Tata—Tatabánya—Oroszlány térsége, a Pécs—komlói iparvidék és több más, vízben szegény terület vízellátásának biztosítására. 1980-ig az ország 11 területén kell regionális vízműveket építeni vagy ezek építését megkezdem, hogy 1980-ig és az új századfordulóig a vízellátásnak az ipar és a települések igényével összehangolt arányos, tervszerű fejlesztését biztosítani tudjuk. A vízellátás fejlesztése az energetikai rendszerek fejlődéséhez hasonlóan alakul. A helyi villamoserőműveket a regionális művek követték, ma pedig országos hálózati rendszer biztosítja a hő-, a vízi- és az atomenergia felhasználásával előállított villamosenergia elosztását, átszelve országrészeket, közigazgatási határokat, sőt országhatárokat is. A térben és időben egyenlőtlenül elosztott természeti kincsek és a fogyasztók közötti kapcsolatok szállítás útján történő kiegyenlítése a vízkészletekre és a vízfogyasztókra is érvényes. A/, ipari és az ipari-üzeini vízgazdálkodás A nagyüzemi gyáripar kialakulása következtében az ipar termelési módszereiben és szerkezetében alapvető változások következtek be. Űj gyártási eljárások születtek. Több gondot fordítottak az üzemi egészségügyi követelményekre, ja-