Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

4. szám - A Magyar Hidrológiai Társaság 50 éves jubiliumi ülésének előadásai - Ihrig Dénes: A vízrendezési munkák fejlődése

156 Hidrológiai Közlöny 1967. 3. sz. A vízrendezési munkák fejlődése IHEIfl DÉNES

1 A vízrendezés a vízgazdálkodás kezdetének és — bizonyos vonatkozásban — egyszersmind kiteljesülésének is a munkája. Legtöbbször költséges beruházásokat igénylő nagy vízgazdálkodási munkák. E munkák során szabályozzák a vízfolyásokat és állóvizeket, védik meg a területeket az elöntésektől, és vezetik el a felesleges vizeket úgy, hogy ezek a területek a település, a közlekedés és a gazdálkodás számára alkalmassá váljanak. Ilyen területek a folyók árterei, a természettől fogva lefolyástalan vagy mesterségesen azzá tett területek, és a csapadék vagy talajvíz felesleges mennyisége által állandóan vizenyős, vagy időnként vizenyőssé váló talajok. Ezért a vízrendezés a vízgazdálkodásnak igen széles területét fogja át, és végső kiteljesülésében — amikor a cél már közvetlen a talaj optimális nedvességi állapotának biztosítása — a vízgazdálkodási vagy műszaki módszerek mellett a mezőgazdasági vagy biológiai módszerek is döntő szerepet kapnak. A vízrendezési munkák mindenkori helyes irányának megállapítása a vízrendezési munkák fejlődésének ismeretén és értékelésén alapszik. A fejlődésnek vonalát a vízrendezés módszerei, eszközei, elvei, település és gazdaságföldrajzi vonatkozásai mellett a legnagyobb mértékben a geológiai, hidrometeorológiai és vízrajzi viszonyok határozzák meg. Ezért a Kárpát-medence, és ezen belül Magyarország területére vonatkozóan ez utóbbiak közül elöljáróban a geológiai és vele összefüggő vízrajzi viszonyok — mint a vízrendezés főmeghatározóinak — - kialakulását vázoljuk csak pár szóval úgy, ahogy azt, mint hosszú és viharos fejlődés eredményét, a geológiai kutatás megírja. 1. A Kárpát-medence ősvízrajza A Kárpát-medencében — utolsó tengerének, a harmadkori Pannon tengernek (1. ábra) megszűnésével a változó mértékű földszerkezeti mozgások, emelkedések, süllyedések következtében — a pannon utáni időszakban, a felsőpliocénben alakult ki a mai vízrendszer őse. A fejlődést röviden így foglalhatnánk össze: a Kárpát-medence mai vízhálózata három nagy szerkezeti változás következtében alakult ki.

2 1. A geológia becslése szerint a harmadkor végén, körülbelül 2—2,5 millió évvel ezelőtt — a felsőpliocénben — az „Ősduna" a Keleti Alpok és a Nyugati Kárpátok lefolyó vizeit a Dunántúlon át 1 Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest. 2 Fink, ./.: Die Paláogeographie der Donau (Limnologie der Donau, Liefg. 2., Stuttgart, 1966.) ós dr. Erdélyi Mihály kézirata alapján. ^NNN

N Vízfelületek a pannonban ^ÖÖÓ

d Vízfelületek a felsőpliocénban ^ Vízfolyásirányok y^ Vízfohjásirányok a felsőpliocénban a pannonban Országhatár l.ábra. A Kárpát-medence vizei a felső pliocénban. J. Fink: Die Paláogeographie der Donau c. tanulmánya után Puc. 1. Boöbi KapnamcKoeo öacceúna e eepxHeM riAUOifeHe (no cmambe FI. <PUHK) Abb. 1. Die Gewasser des Karpatenbeckens im oberen Pliozan (nacli J. Fink: Die Paleographie der Donau