Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

4. szám - A Magyar Hidrológiai Társaság 50 éves jubiliumi ülésének előadásai - Dr. Vitális Sándor: A Magyar Hidrológiai Társaság 50 éves

150 Hidrológiai Közlöny 1967. 4. sz. Vitális S.: A Magyar Hidrológiai Társaság 50 éves Egyletben Vízépítési Szakosztálya, a hidrogeológusoknak a Földtani Közlöny és a Földtani Intézet kiadványai álltak rendelkezésre, de a tágabb értelemben vett hidrológiának nem volt szakegyesülete, vitafóruma. A Hidrológiai Szakosztály megalakulása A vezető magyar hidrológusok azért fogadták nagy lelkesedéssel Marenzi Ferenc Károly gróf 1916-ban megjelent hírlapi cikkeit, melyekbeír Magyar Hidrológiai Társulat létrehozását szorgalmazta. A világháború ekkor nem tette lehetővé önálló egyesület létrehozását ezért Marenzi és Bogdánfy a Magyarhoni Földtani Társulatban javasolták Hidrológiai Szakosztály alakítását. Az elgondolást hamarosan tettek követték. 1917 január hó első napjaiban Bogdánfy Ödön és Kaas Albert báró felkeresték Szontágh Tamás dr-t a Magyarhoni Földtani Társulat elnökét s előadták, hogy a Társulat kebelében hidrológiai szakosztályt óhajtanának létesíteni. Szontágh Tamás — aki maga is szívesen foglalkozott hidrológiával — a javaslatot magáévá tette s ezután gyors egymásutánban folytak le a Szakosztály megalakulásának egyes mozzanatai, amit Bogdánfy Ödön első titkári jelentése alapján az alábbiakban idézek: „A Magyarhoni Földtani Társulat választmánya 1917 január 31-iki ülésén egyhangúlag elhatározza, hogy a társulat kebelében hidrológiai szakosztályt létesít, amelynek feladatát, működéskörét külön ügyrendben a társulat elnöksége 'a szakosztály tagjaival együtt fogja megállapítani. Az 1917. év február 7-én tartott közgyűlés egyhangúlag hozzájárul a választmány határozatához. Ugyancsak ez a közgyűlés a hidrológiai szakosztály részére 1000 K évi segélyt szavazott meg. Majd az 1917. év április 30-án Szontágh Tamás elnökletével Papp Károly titkár tanári szobájában folyt le az értekezlet, melv a szakosztály ügyrendjére a tervezetet kidolgozta. Ennek a tervezetnek megszerkesztésében Papp Károly dr.-nak kiváló érdeme van, úgy hogy az értekezlet jóformán teljesen kész munkálat alapján tárgyalhatott. Ezt az ügyrendet az anyatársulatnak 1917. évi május 9-én tartott választmányi és 1917. évi június 6-án összehívott rendkívüli közgyűlése egyhangúlag elfogadta s ez ügyrend alapján a hidrológiai szakosztály 1917 június 16-án megtartotta első választó ülését." Az első választó ülésen Szontágh Tamás a FöldtaniJTársulat elnöke elnökölt, aki bejelentette, hogy a választó ülésen megjelent társulati tagok egyben a Hidrológiai Szakosztály tagjaivá váltak s így az ülésen már szavazati jogukat gyakorolhatják. Az ülésen az elnökön kívül a következő 44 tag vett részt: Ascher Antal, Ballenegger Róbert, Bartucz Lajos dr., Bekey Imre Gábor, Bogdánfy Ödön, Braun Gyula dr., Dános Miklós, Emszt Kálmán dr., Farkass Kálmán, Földes Lipót, Grosz Lajos, Hoffrnann Alajos, Hojnos Rezső, Hollós András, Horváth Béla, Jekelhts Erich dr., Jugovics Lajos dr., Kaas Albert báró, Kalamaznik Nándor, Kormos Tivadar dr., Kovács Sebestyén Aladár, Kulcsár Kálmán dr., Leidenfrost Gyula, Lengyel Zoltán dr., ifjú Lóczy Lajos dr., Löblovitz Zsigmond, Marenzi Ferenc Károly gróf, Maucha Rezső, Oelhofer Henrik, Papp Károly dr.,Pálfy Mór dr.,Pitter Tivadar, Réthly Antal, Roller Benő, Schafarzik Ferenc dr., Schréter Zoltán dr., Szalay-Ujfalussy László dr.. Toborffy Géza dr., Vigh Gyula dr., Vogl Viktor dr., Weszelszky Gyula dr., Zalányi Béla clr., Zielinszky Szilárd dr., Zsigmondy Dezső. A Szakosztály alapításában résztvett tagok közül heten: Ballenegger Róbert, Jekelius Erich dr., Jugovics Lajos dr., ifjú Lóczy Lajos dr., Réthly Antal, Schréter Zoltán dr., Zalányi Béladr. ma is élnek, de közülük egyedül Schréter Zoltán dr. mai napig is leghűségesebb, egyik legbuzgóbb aktív tagunk. A választó ülés a Hidrológiai Szakosztály tisztikarát és választmányát az 1917—1918. évekre az alábbiak szerint alakította meg: Elnök: Kovács Sebestyén Aladár, társelnök: Kövesligethy Radó dr., Schafarzik Ferenc dr., titkár: Bogdánfy Ödön, választmányi tagok: Eötvös Loránd báró dr., Farkass Kálmán, Kaas Albert báró, Lengyel Zoltán dr., Lóczy Lajos dr. (idősb.), Marenzi Ferenc Károly gróf, Oelhofer Henrik, Prinz Gyula dr., Réthly Antal dr., Treitz Péter, Weszelszky Gyula dr., Zielinszky Szilárd dr. A megválasztott vezetőség július hó első napjaiban tartott értekezletén megbízta a titkárt, hogy a Szakosztály munkakörét ismertető értekezést írjon. Az ismertetést a titkár elkészítette, az 1917 október hó 31-én tartott választmányi ülés azt elfogadta és elhatározta kinyomatását. (Megjelent a Földtani Közlöny 1918. évi kötetében a Hidrológiai Közlemények 1. füzetében). Bogdánfy Ödön a Szakosztály munkakörét bámulatra méltó előrelátással szabta meg úgyhogy Társaságunk 50 éven át ennek alapján működött s hiszem és remélem, hogv még sokáig ennek alapján fog működni. A szakosztály 1917-ben még két választmányi ülésttar tott,november 28-án és december 19-én, melyeken elhatározták, hogy a Földtani Közlönyben Hidrológiai Közlemények fejcím alatt teszi közzé tanulmányait. A Szakosztály 1917 november 29-én tartotta első felolvasó ülését, melyen Schafarzik Ferenc: ,,A budapesti Duna paleohidrográfiája" című tanulmányát ismertette. (Ezen az előadóülésen mint fiatal egyetemi hallgató magam is résztvettem s annak hatására kezdtem foglalkozni hidrológiával.) A második felolvasó ülésen december hó 19-én Weszelszky Gyula: ,,A forrásvizek hőmérsékletének méréséről" értekezett. A szakosztály élete megindult s az 1917. évet záró ülésen 1918. január hó 23-án Bogdánfy Ödön titkár jelenthette, hogy a szakosztálynak már 82 tagja van. A pénztári forgalom bevétel: az anyaegylet adománya 1000,— K, és tagdíjakból 205,— K. kiadás: irodai költségek 55,— Knyomdai költség 317,50 K, maradvány 832,50 K. Alapítványt tettek: Marenzi Ferenc Károly gróf 200,— K, Roller Benő 200,— K, Schréter Zoltán dr. 150,— K, Szontágh Tamás dr. 150,—K, Papp Károly dr. 150,— K és Zielinszky Szilárd dr. 150. K. összesen