Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

4. szám - A Magyar Hidrológiai Társaság 50 éves jubiliumi ülésének előadásai - Dr. Vitális Sándor: A Magyar Hidrológiai Társaság 50 éves

Vitális S.: A Magyar Hidrológiai Társaság 50 éves Hidrológiai Közlöny 1967. 4. sz. 151 1. táblázat A Hidrológiai Közleményekben 1918—1920 közi megjeleni tanulmányok stb. szakterületek szerinti eloszlása (Földtani Közlöny melléklete) Év 1918. 1919. 1920. Összesen Megjelent számok Oldalterjedelem . . . 3 78 1 38 1 l(i 5 132 Hidrológiai Szakosztály munkaköre Hidrogeológia Vízkémia Beszámoló évzáró ülésről Hidrográfia 1 1 1 1 1 1 2 1 4 1 1 1 Összesen .... 5 1 2 8 1000,— K, úgyhogy a Szakosztály vagyona 1917 év végén 1832 K 50 f. Az évzáró ülésen hangzott el idősb. Lóczy Lajos értekezése: ,,A Balatonfelvidék forrásairól". Röviden iparkodtam vázolni a Szakosztály megalakulásának és első évi működésének történetét. (A Szakosztály részletes történetét alakulásától 1948-ig bezárólag Vendl Aladár dr. írta meg: „A Százéves Magyarhoni Földtani Társulat Története" című kiadványban. Tankönyvkiadó 1958.) A Szakosztály első 3 évének tudományos munkásságát a Földtani Közlöny 1918., 1919. és 1920. évi köteteiben magyar és német (1 közleményt francia) nyelven a Hidrológiai Közleményekben találjuk. A megjelenés, terjedelem stb. adatokat az 1. táblázatban foglaltam össze. A Hidrológiai Szakosztály működése a két világháború között Az első világháború és az azt követő forradalmak a Szakosztály működését erősen korlátozták, úgyhogy 1919-ben csak egy szakülést és 1920-ban két szakülést tartottak. 1919-ben elnökké Bogdánfy Ödönt választották majd 1920ban Sehafarzik Ferencet, aki haláláig 1927-ig viselte ezt a tisztséget. Sehafarzik Ferenc bámulatos energiával fogott hozzá a teljesen elszegényedett, már alig működő Szakosztály szervezéséhez. Ha nem volt előadó előadott Ő, ígv 1920-ban a két szakülésen 0 volt az előadó. 1921-ben a Szakosztály 1 évzáró és 3 szakülést tartott s a négy ülésen Sehafarzik öt előadással szerepelt. 1921-ben a Szakosztály elhatározta, hogy ezentúl önálló folyóiratot indít Hidrológiai Közlöny címen. Sajnos a terv kivitelét olyan titkárra bízta akinek képességeit e feladat messze meghaladta ahogy ezt Mauritz Béla a Földtani Társulat elnöke 1928-ban a Hidrológiai Közlöny I. kötetének Beköszöntőjében megállapította. A Földtani Társulat elnökének támogatásával a Hidrológiai Közlöny 1921—1926. évi I—VI. kötete Zeller Tibor dr. az anyaegyesület titkárának szerkesztésében 1928ban megjelent s az 1927 -1928. évi VII—VIII. kötet 1929-ben. Ettől kezdve a Közlöny folyamatosan megjelent egészen 1944-ig. A Szakosztály élete és működése 1928-tól felfelé ívelt, a taglétszám és a tagok aktivitása megnövekedett, ami főleg a Szakosztály elnökeinek Farkass Kálmán (1928), Weszelszky Gyula dr. (19291939), Horusitzky Henrik (1940) és Vendl Aladár dr.-nsk (1941—1943) volt köszönhető. A Szakosztály taglétszáma az 1944. év végén 366 fő volt. 1942. január hó 27-én a Szakosztály 25 éves fennállását ünneplő ülésen elnöki megnyitójában Vendl Aladár dr. jogosan állapította meg, hogy ,,A Hidrológiai Szakosztály sok tekintetben egészen különleges jellegű. Más egyesületek szakosztályaiban rendszerint az azonos foglalkozású szakemberek tömörülnek. A mi Szakosztályunkban éppen ellenkezőleg, különböző foglalkozású emberek, mérnökök, vegyészek, geológusok, agrogeológusok, orvosok, meteorológusok stb. egyesültek azért, hogy a vízről szóló tudományt, a hidrológiát műveljék. Szakosztályunk tagjai között az összekötő kapocs a víz". Ezt bizonyítja a Hidrológiai Közlöny XXII. jubileumi kötete is melyben: geológusok, vízimérnökök, hidrológusok, meteorológusok, bányamérnökök, geográfusok, orvosok, vegyészek írtak tanulmányokat. A Hidrológiai Szakosztály működése a második világháború után 1945 1948-ig A világháború nem kímélte meg Szakosztály u likat sem. A romok eltakarítása után 1945 augusztus hó 17-én tartottuk első választmányi ülésünket, melyen összesen heten jelentünk meg, majd szeptember hó 19-én évzáró ülésünket 38 tag részvételével és november hó 25-én első szakülésünket 37 tag részvételével, végül december hó 27-én második szakülésünket 34 tag részvételével. Ebből a pár számadatból is látható, hogy 1945-ben teljesen úra kellett kezdeni a Szakosztály életét, a tagokat újra beszervezni ami rövid idő alatt sikerült is úgyhogy 1946-ban már 1 évzáró, 10 választmányi és 10 szakülést tartottunk melyen 21 előadás hangzott el, jelezve tagtársaink aktivitását és Szakosztályunk újraéledését, melyet az is jelez, hogy az év végén már ismét 376 tagot tartottunk nyilván. Egy tudományos egyesület munkásságát legjobban a hivatalos kiadványából értékelhetjük. Itt nincs módunkban részletesen kitérni a Hidrológiai Közlönyben megjelent, legtöbbször még ma is alapvető rövidebb-hosszabb tanulmányokra, így csak arra szorítkozunk, hogy a 2. táblázatban bemutassuk szakonként számszerűleg a Hidrológiai Közlöny 1921—1946. I—XXVI. kötetét. A táblázatból világosan kitűnik, hogy az alapítók elgondolását sikerült valóra váltani s a Szakosztályban a hidrológia minden ágával foglalkozó szakembereket tömöríteni. A Szakosztály 1917—1946. évek közötti működése a hidrológia minden ágának tudományos művelésén túlmenően főleg az volt, hogy felhívja a figyelmet az ország elmaradott ivóvíz ellátására,