Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

3. szám - Szilvássy Zoltán–dr. Vágás István: Helyszíni tapasztalatok, elméleti megállapítások az 1965. évi szigetközi árvízvédekezésről

130 Hidrológiai Közlöny 1967. 3. sz. Szilvássy Z.—Vágás I.: 1965. évi árvízvédekezés kára és még inkább kémiai összetételére vonatkozóan. Az még elképzelhető, hogy a töltéstől nagyobb távolságban felfakadó buzgár vize a talajban való áramlás alatt felvegye a talaj mélyebb rétegeinek hőmérsékletét, bár az észlelt 10—11 fokos hőmérséklet nagy mélységben történő áramlásra vallana, de az oldott anyag tartalomnak a töltéstől 3,5 km távol levő kút vizével való nagy hasonlósága és a Duna-víztől való eltérése feltétlen további vizsgálatot és feltárást kíván. A buzgárok megjelenésének egy bizonyos árvízszinthez — szerzők szerint — „buzgárfakadási" szinthez való kötődése; e szint elérésekor a buzgárok rohamos jelentkezése, majd a buzgárosodásban beálló bizonyos egyenletessé válás, valamint e szint magasságának az egyes árvizek alkalmával észlelhető eltérése, szerzők megállapítása szerint helyesen arra hívja fel a figyelmet, hogy a buzgárképződésben a töltés altalaján keresztül történő egvszerű beáramláson kívül a vízvezető réteg ö«/ o vízzel való telítettségének és ezzel kapcsolatban a talajvízben jelentkező nyomásnak jelentős szerepe van, vagy lehet. Ezek a nyomások pedig nemcsak a közvetlen töltés alatti kétdimenziós áramlásnak, hanem a víztartó réteg vizének a folvó felsőbb szakaszán történő utánpótlódásának függvényei is lehetnek. A nyomásoknak a talajban történő áramlásnál lényegesen gyorsabb terjedése és a fakadóvizeknek a töltésvonaltól több km távolságban történő gyors jelentkezése, a nagy távolságban levő megfigyelő kutak vízállásainak az árhullámmal közel egyidejű emelkedése közötti kapcsolat is további vizsgálatot kíván. Ennek a körülménynek nemcsak árvédelmi szempontból, hanem a belvízvédelem szempontjából is nagv jelentősége lehet. Kzért szerzőknek a kutatások ilyen irányú kiterjesztésére vonatkozó javaslatával egyet kell értenünk. A buzgárok származására vonatkozó, aránylag egyszerű és gyors, hőmérsékleti és az oldott anyagokra vonatkozó vizsgálatoknak pedig a gyakorlati árvédekező a megfelelő védekezési mód kiválasztásában veheti nagy hasznát. Szükségesnek látom a gyakorlati árvédekező figyelmét még felhívni arra, hogy a „felpúposodó" és „fellágyuló" fedőrétegnek a cikkben ismertetett átszúrása nem veszélytelen eljárás, mert a fokozódó vízáramlás fokozódó anyagkisodrással járhat — erős buzgárképződést okozhat. Véleményem szerint ez csak ott engedhető meg ahol a fedőréteg kötött és közvetlenül durvaszemű kavicsból álló vízvezetőrétegen fekszik, melyben még a fokozódó vízáramlásnál sem alakulhat ki járat, a fedőréteg kötöttsége a furat bővülésének ellenáll. Megfelelő ellennyomás alkalmazásával hasonló eredményt érhetünk el. MecTHbie onbiTbi, TeopeTmiecKHe onpeaejiennfl o őopbőe, npoBeaeHHoii npOTHB naBOAKa 1965 r. B CwreT K33e CüJieauiuiu, 3. u D-p Baaaui, M. KÜHÖ. mexn. HAYK BecHoíi 1965 r. Ha BenrepcKOM YMaCTKe p. flyHafi npoxoflHJi pjifl naBOflOMHux DOJTH, HMeioiuiix AO cnx nop He BHflHMhie npOZtOJDKHTeJIbHOCTb 11 BUCOTy. npOXOflHMbie riaBOAOMHue BOAHH NAMI BO3MO>KHOCTI> BbiBecni cmeHb ueHHbie TeopeTinieCKMe H npaicnmecKiie BbiBOflbi JUISI 3aIUHTHblX paŐOT. ycTofmMBOCTb naB0AK03aiuiiTHbix AaMÖ Ha CurerK33-e, HO II Ha ApyrHX MeCTaX 3aBHCHT OT B03HHKH0BeHMSI rpii(J)OHOB, cosflaioiuiixoi no/; BJiHHHHeM (fniJibTpanHOHHblX ílBJieHHH, np0I130HAflmHX B OCHOBaHHH, II BCJiefl 3a HHMH OT B03HHKH0BeHH5I BO3M0)KH0I'Ö I'HflpaBJIHMeCKOI'O BbiHoca MacTHH rpyHTa. JIJIH 6biCTporo onpeaejieHnn Hanöojiee BbiroflHoro MeTOfla 3amHTbi aBTopu cTaTbii Ha OCHOBaHHH OCHOBHblX XapaKTepilCTIÍK CIICTeMaTH3ajlII (jlOpMbl rioíiBJieHmi BbicTynaiomnxcn Ha 3amnmeHHoii CTopoHe BOA H HawepTHJui CTporyio pa3HHuy MeM<ay rpii<J)OHaMii N HCTGHKaMH. PHAOM C 3THM cflejiajiw yKa3anne Ha npiiHunnHajibHbie OTJIHMHÍI, HMeioiUHecn Me>KAy MeTOAaMH 3aIUHTbl. Flocjie o63opa JinrcpaTypu, 3aHHMaK)inenc>i c B03HHKHOBeHiieM rpii(|)OHOB M3JiaraiOT CBOH onbiTbi, npnofipeTeHHbie no npoTiiBoriaBOAKOBOü 3aninre n Ha OCHOBaHHH 3aBllCHM0CTeÍÍ, HMeiOmHXCH Me>KAy MOMeHTOM B03HI1KH0BeHIIÍI rpillJlOHOB H MeCTHbIMH P0pH30HTaMIl BOABI, 3 TaiOKe H3MepeHHH TeMnepaTypw 11 xiiMimecKoro cocTaBa BOÁM rpH(|)OHOB BHHBJIHIOT, HTO lianpOTllB TeOpHÍÍ, HMeiOIUHXOl paHee oTHOCure.'ibHo BO3iniKH0BeHHH rpii(j)OHOB Hymiio eme yMHTblBaTb II B03MO>KHOCTb B03HHKH0BeHM5I rpil(])0HOB, nnraiomiixcH H3 rpyiiTOBux BOA, naxoA>nunxca IIOA nanopoM. ABTopu CAeJiaioT pa3Jin

ime MOKAV „TeruibiMH rpni{)OHaMii", niiraiomHMHCíi 113 noBepxHOCTHbix BOA H ME>KAY „XOJIOAHWMH rpnc[)OHaMn", TpaHcnopTHpyioiniiMii rpyiiTOBbie BOAW- B CBETE HOBOPO IIOAXOAA aBTopaMH oueHHBaioTcsi AO cnx nop HMeiomneoi MeTOflbi 3aiiuiTU nponm rpll(l)OHOB, C OCüOeHHblM BHHMaHHeM H3 CHCTeMV n0CT0HHiibix npoTHBOAaBjiiiBaioiuiix öacceiÍHOB, co3AaHHbix Ha CnreTio3-e. Field cxperineces and theoretical eonsidoralions concerniiif!' flood control operations in 19(15 along the Szigetköz levecs By Szilvássy, Z. and dr. Vágás, I. Cand. Techn. Sc. In Spring, 1965 a sei'ies of flood vvaves, exceeding as regards both duration and height of stages those on recoi'd so far, travelled down the Hungárián stretch of the Danube River. The experienees gained during the flood wave provided opportunity for arriving at conelusions of theoretical as well as praetical nature on flood eontrol measures. The stability of flood levees along the Szigetköz region, yet elsewhere as well, is endangered first of all by the formation of boils and subsequent hydraulic soil failure, due to seepage phenomena in the subsoU. To facilitate rapid selection of most opportune and efficient methods of proteetion various forms of appearance of water emerging on the protected side of the levee have been classified aecording to their main cliarueteristics into a uniform system, distinguishing at the same time between boils and subsoil leakage. In this connection substantial differenees in appropriate methods of proteetion have alsó been pointed out. After a brief review of literature on boil development experienees gained during the flood are describeil. Relying on temperature observations and chemical analyis of water emerging from the boils, further on the relationship between the time of boiling and local river stages attention is called to the possibility of boils supplied from groundwater. Distinction has been made between "warm boils" supplied from the high river and "cold boils" discharging groundwater. In the light of this new approach boil control measures are given a critical discussion, with special regard to the permanent system of sublevee basins developed along the Szigetköz levees. On the basis of these experienees a revision of conventional underseepage control methods (relief wells and intercepting canals) is suggested. The two-dimensional seepage theory underlying their dimensioning should be extended to include hydrogeological conditions as well. For the better understanding of pressure propagation phenomena in saturated groundwaterbearing formations the network of groundwater observing wells should be expanded and different layers should be observed separately.