Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

3. szám - Dobos Alajos: Hordozható esőztető berendezések gazdaságos kialakítása

Dobos A.: Hordozható esőztető berendezések Hidrológiai Közlöny 1967. 3. sz. 117 segítségével a berendezések elemeinek — ideértve a vegyes csővezetékű és beépített berendezéseket is — olyan jellegű kapcsolatait is feltárjuk, amelyeket eddig megfelelő módszerek hiányában, a változatok kidolgozásával is csak bizonyos mértékig közelítettünk meg. Alapadatok és megoldandó feladatok A hordozható esőztető berendezés hidraulikai, gépészeti, mezőgazdasági és üzemi alapadatai közül, tervezés során a következők szükségesek: a szivattyú-gépcsoport műszaki adatai és jelleggörbéi, az alkalmazható csövek, szerelvények és szórófejek adatai és jelleggörbéi, továbbá a mezőgazdasági és üzemi adatok. A gazdaságossági vizsgálathoz pedig az előzőeken túlmenően az alkotóelemek (csővezetékek, szórófejek, szerelvények stb.) beruházási költségei és a felmerülő üzemi vonatkozású egységárak (Ft/LEó; Ft/kWó) is szükségesek. A hordozható esőztető berendezések vizsgálatához — az eddigi tapasztalatoknak megfelelően — a kiindulásijeltételek rendszerint adottak: rendelkezésre áll az esőztető szivattyú vagy szivattyú-sorozat (esetleg kizárólag esőztetés céljára készülő szivattyú nincs, de adott a vízellátási szivattyú sorozat, valamint a gyártás alatt álló hordozható csövek, szerelvények és szórófejek). A tervezőnek tehát az a feladata, hogy a rendelkezésre álló alkotóelemekből az adott helyen leggazdaságosabban alkalmazható esőztető berendezést tervezze meg. Esetenként a tervezőnek másjellegű feladatokat is meg kell oldani. Ilyenek lehetnek a következők : adott a szivattyú, meg kell határozni a berendezések céljára gyártandó csövek átmérőjét, adott a szivattyú és olyan szórófejek, amelyek alkalmazása különleges feltételeket igényel (pl. igen nagy vízszállítású stb.) meg kell határozni az alkalmazandó (esetleg gyártandó) csővezetékek átmérőjét, adott a szivattyú és a fővezeték, meg kell határozni a gyártandó, illetőleg alkalmazandó szárnyvezeték átmérőjét, adott a szivattyú Q vízszállítása, valamint a csövek, meghatározandó a szivattyú H szállítómagassága és adottak a csövek, meghatározandó a szivattyú Q vízszállítása és H szállítómagassága. A berendezéssel öntözhető terület nagysága Az adott Q vízhozammal öntözhető terület (F) nagyságát a következő összefüggés segítségével számíthatjuk: O.t.T ahol Q [l/s] az szivattyú vízszállítása, t [óra] a berendezés napi üzemideje, T [nap] két öntözés kezdete közötti időszak és h [mm] az egy alkalommal kiadagolandó öntözővíz magassága. A vízszállítás (Q) — mivel az esőztető szivattyúk adottak — ismert. A napi üzemidő (t) függvénye a mezőgazdasági üzem adottságainak (munkaerőellátottság,^szervezettség stb.), általában 13—18 óra. A két öntözés kezdete közötti időszak (T) tartama a tenyószidő folyamán nem állandó, hanem a növényfajta, az időjárási elemek (hőmérséklet, csapadók, párolgás stb.) a víznorma, a talaj és altalajviszonyok stb. függvényében változik. (Meghatározása nem műszaki feladat.) A tervező részére meg kell adni azt a mértékadó időtartamot, amelyen belül a mezőgazdasági és üzemi igények jól kielégíthetők. (Szántóföldi öntözés esetén: T= 18—21 nap.) Az egy alkalommal kiadagolandó öntözővíz-oszlop, a párolgási veszteségek figyelembevétele nélkül, rendszerint h = 30—60 mm. A vegyes csővezetékű és beépített csöves esőztető berendezések esetén az öntözendő területet (F) a csővezetékek kellő sűrűséggel behálózzák. Hordozható berendezés esetén ez a megoldás nem biztosítható, a berendezés egy-egy telepítésben csak az F területnek egy meghatározott hányadát — az egy fővezetékálláshoz tartozó F

e területet — képes megöntözni. Az egész terület öntözése T idő alatt, ebben az esetben is megtörténik, de közben az egész berendezést több alkalommal át kell telepíteni. Az áttelepítések, vagy fővezetékállások száma: F S = - = 3-5 (2) r e Az egy fővezetékállásból öntözhető terület nagysága Az egy fővezetékállásból öntözhető terület nagyságát (F

e) mezőgazdasági igények és a berendezés vízszállítása együttesen határozzák meg. Az öntözés a terület különböző helyein, a szárnyvezeték áttelepítési ütemterve szerint időben eltolva történik, ezért a növények egyenletes fejlődésében hiányosságok jelentkezhetnek. Növénytermesztési szempontból az egyidejű öntözés (pl. az eső) lenne a legkedvezőbb, beruházási szempontból viszont ez a megoldás lenne a legdrágább. E két véglet között, növénytermesztési szempontból, a tábla 6 nap alatti öntözése még megengedhető, mert ekkora időbeli eltérés az öntözött növények fejlődésében, úgynevezett „szétnövést" nem eredményez és a táblán ennyi ideig ott fekvő csövek sem akadályozzák az egyéb üzemi tevékenységet. A mezőgazdaságban alkalmazott táblák nagysága rendszerint nagyobb, mint F

e. Ilyen esetekben a táblára több, egymás mellett üzemelő hordozható berendezést kell telepíteni. Az F

e nagysága az (1) összefüggés szerint számítható '-IsSm (

3> ahol T

e — Q> nap. A T~IS—20 napon belül az áttelepítések a gyakorlatban a következők szerint alakulhatnak: T

e=Q nap S= 3 F

e=F/3 T=18nap 5 nap 4 F/4 y = 20 nap 4 nap 5 F/5 T=20nap Az előző adatokkal kapcsolatban a következő megállapítások tehetők: a berendezés beruházási költsége annál nagyobb, minél kisebb az áttelepítés száma,