Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

2. szám - Egyesületi és műszaki hírek

Orlóci 1.—Török L.: A vízgazdálkodás fejlesztése Hidrológiai Közlöny 1967. 3. sz. 99 Ezenkívül az OVF által kijelölendő feladat megoldására külön pályázatot ír ki. Társaságunk Elnöksége — az e célra alakult bizottság javaslata alapján — tiszteleti taggá vá­lasztásra javasolja Ziegler Károly tagtársunkat, a Vízgazdálkodási Szakcsoport elnökét. Ziegler Ká­roly mérnök a felszabadulás óta vesz részt a Magyar Hidrológiai Társaság életében, amelyben értékes szakmai irányító munkát végzett és végez. 1924 óta tagja a magyar vízimérnöki karnak. Kezdetben ármentesítő és belvízrendező társulati szakaszmérnök a Duna mellett, majd igazgató fő­mérnök a Körösök vidékén. Működésének e terüle­tén a belvízrendezés fejlesztése és öntözések úttörő létesítése fűződik nevéhez. A háború után az álla­mosított és egységes vízügyi igazgatás szervezésén és munkájának irányításán dolgozik. Előbb vízügyi igazgatóságok élén állt, majd 1952-től mint az országos irányító szervezet osztályvezetője, főosztály­vezetője és végül főigazgatóhelyettese fejtette ki munkáját. Mint ilyen ment néhány éve nyugdíjba — de nem nyugalomba. Ma is szakértő dolgozója a Vízügyi Főigazgatóságnak és a VIZITERV-nek. 42 évi kiváló vízimérnöki munkájából belvízren­dezési és öntözési terveit és fejlesztési tanulmányait, árvédelmi munkáit és a nemzetközi vízügyekkel fog­lalkozó dolgozatait emelhetjük ki. A legnagyobb érdemeket a vízgazdálkodás fejlesztése terén sze­rezte, amiért több kormánykitüntetésben részesült. A Sajó Elemér emléklapot a vízgazdálkodás területén és a Szegedi Csoportban kifejtett munkás­ságáért Halló Iván, az Eatz Géza emléklapot hidrológiai; limnoló­giai és felsőoktatási munkásságáért dr. Berezik Árpád, a Zsigmondy Vilmos emléklapot vízszerző művek és völgyzárógátak telepítésével kapcsolatos hidroló­giai és hidrogeológiai munkásságáért Zoller József. és a Péch József emléklapot az árvízi és kisvízi előrejelzésekkel kapcsolatos hidrológiai munkássá­gáért dr. Zsufia István nyerte el. Vásárhelyi Pál emléklapot kapott tudományos tevékenységéért Csanády Mihály vegyészmérnök és Ilock Béla mérnök, társasági szervezői tevékenysé­géért pedig dr. Márki-Zay Lajos, a Békés megyei Csoport titkára és Kováts Zoltáu, a Győri Csoport titkára. A Magyar Hidrológiai Társaság Vezetősége az elmúlt időszakban kiemelkedő szervező munkát végzett tagtársait pénzjutalomban részesítette. A jutalmazottak névsora az alábbi: Boronkay Pál, Cserjés Mátyás, Csoport Dezső. Dévény István, He­rédy Sándor, dr. Kolta János, dr. Molcsányi Endre, Eöry Zoltán, Varró István. A jutalmak kiosztása után dr. Vitális Sándor elnök az ülést bezárta. ( Folytatás 04. oldalról) A Tiszakutató Állomás kutatói és a Tiszakutató Munkaközösség tagjai a Tisza vízi és vízparti élővilágának komplex kutatása elnevezésű kutatási témán dolgoznak. Ez a komplex téma további résztémákra tagozódik. Ezek: 1. A Tisza algáinak kutatása. 2. A Tiszának, holtágainak, mellékfolyóinak ós hul­lámtereinek limnológiai kutatása. 3. A Tisza állatvilágának kutatása. 4. A Tisza növényvilágának kutatása. A Tisza kutatás eredményei szaksajtóbeli közlemé­nyekben és tudományos beszámolókban, valamint elő­adásokban rendszeresen összefoglalásra kerülnek. A Ti­szakutató Bizottság irányította munka eddigi folyamán a legnagyobb előrehaladás az élővíz és egy-két holtág algáinak, alsóbbrendű állati szervezeteinek, egyes hullám­téri szakaszok növénytársulásainak és állatvilágának meg­ismerése terén mutatkozik. Jónak mondható néhány mederszakasz általános limnológiai képének megrajzo­lása, a tiszalöki visszaduzzasztott mederszakasz ós az ab­ból kilépő Keleti-főcsatorna limnológiai sajátságainak ku­tatottsága. Potamolimnológiailag legjobban a szolnoki mederszakasz az ismert. A Tiszakutató Bizottság alapel­gondolása az volt, hogy a kutatások szervezésével el kell érni, hogy az eredményeket , vagy azok egy részét a gya­korlat is hasznosíthassa. A Tisza kutatásban az eddig elért eredményeknek első részleges szintézisére néhány éven belül sor kerül­het. A magyar mezőgazdaság jövőjének alakulásában nagy fontosságú lehet, hogy a Tiszát milyen mértékben sikerül az öntözéses gazdálkodás szolgálatába állítani. Az ipari szennyeződések jövőbeni problémái csak kiterjedt alapkutatások segítségével remélhetnek jó megoldást. A Tisza kutatások támogatásában ós azok intenzívvé té­telében az elérhető eredmények egyre növekvő fontos­ságának feltétlenül tükröződnie kell. Dr. Uherkovich Gábor A Szegcdi Csoport 1966. november 23-i előadó ülésén dr. Illés István „Víz- és szennyvíztisztító telepek egy nyugat-európai tanulmányút tükrében" c. vetített képek­kel kísért előadása hangzott el. Az előadó bemutatott néhány NSZK-beli víz- és szennyvíztisztító telepet, az új szellőztető árkos Rotterdam-i szennyvíztisztító tele­pet, a Zürichi Műegyetem kísérleti telepét, és rámutatott néhány hazai tisztítótelep-építésig alkalmazási lehető­ségre. A Magyarhoni Földtani Társulat 1966. november 1 7-én megalakította szegedi csoportját. Az alakuló ülé­sen dr. Kriván Pál Treitz Péter születésének 100. évfordu­lója alkalmával tartott megemlékezést, majd dr. Mucsi Mihály mutatta be dr. Miháltz István: ,,A Dél-Alföld felszín-közeli rétegeinek földtana" c. poszthumusz mun­káját. Az újonnan alakult csoportot üdvözölte többek között Dévény István, társaságunk szegedi csoportjának elnöko is. Az új csoport dr. Koch Sándor professzort vá­lasztotta elnökévé, dr. Dank Viktort pedig ügyvezető elnökévé. V. I.

Next

/
Thumbnails
Contents