Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

8. szám - Könyvismertetés

Kozák I.: Műanyagtömlős öntözőberendezések Hidrológiai Közlöny 1966. 8. sz. 367 Javaslat Indokoltnak látszik, hogy a tömlős öntözőberen­dezés üzemi használatában szerzett tapasztalatok bőví­tése céljából a berendezésből 1966. évben ,,0" sorozat készüljön. Ezeket változott helyi viszonyok között kell üzemeltetni, s az erre vonatkozó adatokat be­gyűjteni, és feldolgozni. A nagyüzemi kísérlet alap­ján 1967. évre, nagyobb sorozat gyártását lehet elő­rányozni. IRODALOM 11] Bogárdi I.—Perényi K.: Műanyagtömlők alkalma­zása az öntözésben. Vízügyi Közlemények, 1963. 4. £2] Bogárdi I.: Egymástól egyenlő távolságú vízkivé­teli nyílásokkal ellátott csővezeték hidraulikai vizs­gálata. Vízügyi Közlemények, 1964. 3. -[3] Bogárdi I.: Műanyagtömlők súrlódási vesztesége a lapultság figyelembevételével. Hidrológiai Közlöny, 1964. 12. f 4] Csókay I.—Oroszlány I.: Műanyagcsöves egyszerű öntözőberendezések. Hidrológiai Közlöny, 1962. 5. £5] Eck Kálmán: Munkatan. Agrártudományi Egyetem. Gödöllő, 1965. (Kézirat). £6] Frasser A. K.—Lugg. G. W.: Work study in Agri­culture. (Munkatanulmányok a mezőgazdaságban) 1962. Land Books. London. [7] Kozák Imre: Közlemények az „Egyesületi és mű­szaki hírek"-ben. Hidrológiai Közlöny, 1963. 6. £8] Oroszlány I.—Kozák I.: Műanyagtömlős öntöző­berendezések. Agrártudományi Egyetem, 1965. (Zárójelentés). £9] Perényi K.: A tömlős öntözés méretezése. Vízügyi Közlemények. 1964. 4. HCCJ1EJIOBAHHH I1PH nOMOUJH IlJlACTMACCOBblX OPOCHTEJlbHblX UIJlAHrOB H. KO3ük CTpeMjieHHH, HanpaBJieHHbie na MexaHH3auHio opo­uieHHH h Ha yMeHbmeHwe noTepb (|)iuibTpannn 0Ö0CH0Bbi­BaioT pa3BHTiie BHyTpimeKOBoro pacnpe,nejieHH>i boabi b cjiy^ae opomemifl c BpeweHHbiMH KaHaJiamn. B uejiflx SToro öbiji npo.BeaeH pna onuTOB. B TeneHmi Heci<0jibK0 jieT paccMaTpHBajni B03M0>KH0CTb pacnpejeJieHHfl boám npn noMouui njiacT.viaccoBoro uuiaHra. j\nfi ne;iH C03,na­HHn npuroAHofi flJiH KpynH0X03ancTBeHH0i-0 np0H3B0fl­CTBa ycTaHOBKH SbiJiH npoBeaeHbi paőoTbi, peőpoM koto­pbix flBJlflJIHCb paŐOHHe OnblTbl. OnpeaejiHjiH, hto CKOJibKO paSo^Hx sjicmchtob Tpe­SyeTCH ajih nJiacTMaccoBoii ycTaHOBKH bo BpeMeHH w %­Hoe cooTHomeHHe MHCToro cTpoHTeJibHoro BpeMeHH. VCTaHOBKH, KOTOpbie yBeJlHMHBaiOT HHTeHCHBHOCTb OpOUieHHH (})OpMHpyiOTCH ŐJiarOnpHHTHO npOTHB 3JieMeH­TOB, He yBejIHHHBaiOIUHX np0H3B0flHTej!bH0CTb. C TOMKH 3peHHH TeXHHKH OpOUieHHflnO CpaB HeHHK) c opouieHHeM c BpeMeHHbiMH KaHanaMH opouieHHe npn no­Momn nJiacTMaccoBoii ycTaHOBKH nojiyMaeTcyi KaqecTBeH­Hoe yjiyiiueHHe, őojiee np0H3B0«HTeJibHaa paőoTa, a c TOMKH 3peHHfl 3aTpaT őojiee aeuieBoe opouieHHe. Ha ocHOBe HecKOJibKO aHajiH3HpyioiueH paőoTbi pa3­paSaTbiBajin TaKYío ycTaHOBKy, KOTopan paöoTaeT nocTO­HHHO, H KOTOpaH MOWeT ŐblTb IipHHflTa B KpynH0X03ÍIÍÍCT­BeHHbix ycjioBHHx. IlpeflJiaraeM ee cepniíHoe npoH3Boa­CTBO. Untersuchungen an Beivásscrungscinrichtungen mit Kunststoff-Schláuchen I. Kozák Die auf die Mechanisierung der Bewásserung ge­richteten Bestrebungen und die Minderung der Sicker­verluste, rechtfertigen die Ausgestaltung der Wasser ­verteilung innerhalb der Parzelle durch provisorische Kanálé. Hierfiir habén wir eine Versuchsreihe in An­griff genommen. Mehrere Jahre hindurch wurden die Möglichkeiten einer Wasserverteilung mit Schláuchen untersucht. Den Rückgrat unserer Forschungsarbeit für die Entwicklung einer den grossbetriteblichen Verhált­nissen entsprechende Einrichtung bildeten verschiedene Arbeitsstudien. Wir habén die Zeitbedarfe für die einzelnen Ar­beitselemente der Schlauchbewásserung und den Pro­zentsatz der reinen Aufbauzeit festgestellt. Die die Bewáserungsleistung erhöhenden Arbeits­elemente gestalten sich bei der Schlauchbewásserung zu Lasten der die Leistung nicht erhöhenden Arbeitsele­mente ausserst günstig. Die Schlauchbewásserung bringt aus bewasserungs­technischer Sicht eine qualitative Verbesserung gegen­über der Bewásserung aus provisorischen Kanalen, hinsichtlich manueller Arbeit eine grössere Produkti­vitást, aus der Sicht der Kosten eine biliigere Bewásse­rung. Aufgrund dieser mehrjahrigen Analyse, habén wir eine kontinuierlich arbeitende Schlauchbewásserungs­einrichtung entwickelt, die auch bei grossbetrieblichen Verháltnissen angewendet werden kann und die wir zur Serienerzeugung in Vorschlag bringen. Könyvismertetés Dr. Vitális György—Korpics Gyula—Szitkey László : „Vízgazdálkodás és műszaki tervezés". KÖZ­DOK. Budapest, 1964. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság, Víz- és Csa­tornamű üzemvezetői tanfolyamának hallgatói számára készült tankönyv, három szerző műve. Az első fejezet a vízföldtan alapjait adja, a második és további fejezetek a hidrológiával, hidraulikával, víz­gazdálkodással, a vízellátás és csatornázás műszaki ter­veivel foglalkoznak. A vízföldtani fejezet az alapvető, általános földtani ismeretekbe vezet be. A föld felépítése, magmás-üledékes és átalakult kőzetek. A föld változásai, külső ós belső földtani erők, a földkéreg szerkezeti mozgásai és rövid földtörténeti vázlat. A fejezet második része tér rá a tulajdonképpeni •vízföldtani alapismeretekre. A felszíni vizek igen rövid felsorolása után a felszín alatti vizekkel foglalkozik és a keletkezésük magyarázata folytatásaként a kis terje­delem ellenére részletes osztályozását adja ezeknek a moszkvai kongresszus felosztása szerint. Fogalmat ad a karsztvizekről, forrásvizekről stb., példákkal, ábrákkal illusztrálva. Végül az ország fő vízföldtani tájegységeit mutatja be, szelvényekkel és vázlatos térképekkel téve szem­léltessó az ismertetést. Magyarország kőszén, kőolaj és földgázterületei térképet azonban az utóbbi években feltárt nagy kőolaj- és földgáz előfordulásokkal is ki kellett volna egészíteni. Gyakorlati tudnivalókat ad ugyanitt az egyes táj­egységek vízszerzési lehetőségeiről, ezenkívül a területek dióhéjban összefoglalt földtani viszonyait és a vízadó rétegeket ismerteti. A hidrológia fejezet hazai példákkal ellátott alap­ismereteket ad. Hasznos összefoglalás a Magyarország hidrológiai adottságaival foglalkozó rész. A hidraulika a leglényegesebb alapokat, — a vízellátás fejezet például a mezőgazdasági vízhaszno­sításról, vízerőhasznosításról, árvízvédelemről, bel­vízrendezésről stb. tájékoztatja az olvasót. A könyvet záró ,,vízellátás és csatornázás műszaki tervei" fejezet gyakorlati tanácsokat ad, valamint több táblázatba foglalt ábrát a vízellátási és csatornázási műtárgyak ábrázolási módjáról és rajzjeleiről. A jó szerkesztés, az egyszerűségében is szemléletes ábrák haszonnal forgatható tankönyvet eredményeztek. Rásonyi László

Next

/
Thumbnails
Contents