Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

12. szám - Végvári Rezsőné: Az öntözési norma meghatározása

572 Hidrológiai Közlöny 1966. 12. sz. Végvári R.-né: Az öntözési norma meghatározása 5. A kiválasztott növények optimális talajnedvesség igényének meghatározása. 6. A kiválasztott növények mértékadó talajállapot igényének megállapítása. 7. A kiválasztott talajtípusokon termesztendő' növények vízigényének megállapítása folyamatosan biztosított optimális talajnedvesség, mértékadó talajállapot és időjárási helyzet esetén, klímaházakban végrehajtott mérések alapján, illetve a természetes adottságok között végzett vizsgálatok eredményeinek átszámítása útján. 8. Az öntözővízszükséglet megállapítása, továbbá annak a biztonságnak a meghatározása, amellyel az öntözővízszükséglet az egyes öntözési módok esetén gazdaságosan kielégíthető. 9. A meghatározott öntözővízszükséglet, valamint, a megkövetelt biztonság ismeretében az egyes öntözési módokra az öntözési normák, illetve öntözési fordulók számszerű értékének megállapítása. * Megjegyezzük, hogy az öntözési norma megállapítására javasolt módszer csak az elvégzendő vizsgálatok vázlatát adja, a szükséges kutatási munkák elvi megalapozása érdekében. Azt, hogy ezeket az elvégzendő vizsgálatokat milyen részletességgel és milyen időbeosztással célszerű elvégezni a gyakorlati lehetőségek, az időszerűség és a munka elvégzésére rendelkezésre álló kutatói és anyagi kapacitás határozza meg. A különböző adottságok és lehetőségek felmérése során azonban feltétlenül tekintettel kell lenni arra, hogy az eddigi kutatási eredményekből — mind az éghajlati, mind a talajtani és növénytermesztési kutatások területén — ehhez az elvégzendő munkához számos jól felhasználható adat, adatsor, részeredmény áll rendelkezésre. Ezek az öntözési norma ismertetett módszer szerinti meghatározását nagymértékben elősegíthetik. Le kívánjuk még szögezni, hogy a javasolt módszer szerint megállapított öntözési normák a növény vízgazdálkodása szempontjából meghatározott értékek. Az öntözésnek a talaj sóháztartására gyakorolt befolyása miatt szükségessé válhat az öntözővízszükségletnél (a talaj és az öntözővíz minőségétől, valamint a csapadékviszonyoktól függő mértékben) nagyobb mennyiségű víz adagolása. E kérdés vizsgálatára azonban csak a későbbiek során kerülhet sor akkor, ha a növény vízgazdálkodásának alapján meghatározott öntözési norma értékek ismertek. A gazdasági helyzet és a vízkészletgazdálkodás változó körülményei azonban helyenként és időszakonként olyan mértékben módosíthatják az öntözés céljára fordítható víz összes mennyiségét, hogy a növény vízgazdálkodásának alapján megállapított öntözési norma értékektől szükségképpen el kell térni. Az eltérés gazdaságos mértékét meghatározni azonban az öntözés által igényelt vízmennyiség pontos ismerete nélkül nem lehet. Ezért az általunk értelmezett öntözési norma kidolgozása népgazdasági szempontból is elengedhetetlenül szükséges. Összefoglalás A tanulmány az öntözési normával foglalkozó korábbi vizsgálatok tapasztalatait értékelve javaslatot tesz az öntözési norma meghatározási módszerére, amelynek elméleti megalapozását ismerteti. A bemutatott gondolatmenet a növény vízfogyasztását tekinti kiinduló pontnak. Ezzel kapcsolatban szükséges volt a „vízigény", „öntözővízszükséglet", „öntözési norma", „öntözési idénynorma" fogalmaknak, s az ezekkel kapcsolatos alapvető kifejezéseknek a növény vízfogyasztása szempontjából egyértelmű meghatározására, amelyet az 1. táblázat tartalmaz. Az alapfogalmak meghatározása során az alábbi lényegesebb szempontok merültek fel. Valamely növény vízfogyasztása a környezeti tényezők — a talaj és időjárási jellemzők — változékonysága miatt, a tenyészidőben állandóan változik. A tervezés és az üzem szempontjai miatt azonban az öntözési norma a tenyészidőben és — a norma érvényességi ideje alatt — az évek során is állandó érték kell legyen. Ezért meg kell találni a változó talajtényezőknek, valamint a számításba veendő időjárási jellemzőknek egy olyan értéksorát, amely mellett a növény vízfogyasztása a tenyészidő bármely időpontjában állandó érték. Az öntözés céljaként az elérhető legnagyobb terméshozamok biztosítását tekintve természetes, hogy a talajtényezők közül a szerkezetet és a tápanyagellátottságot a növény szempontjából optimálisnak kell venni. Az időjárási jellemzők hosszúidejű adatsorai alapján pedig meg kell határozni azt a mértékadó időjárási helyzetet, amely valamely területen — a gazdaságosságra is tekintettel — meghatározott biztonsággal következik be. Csak a növény szempontjából optimális talajszerkezet és tápanyagellátottság, valamint a mértékadó időjárási helyzet esetén bekövetkező növényi vízfogyasztás lehet ugyanis az az érték, amelynek alapján az öntözési norma megállapításakor megfelelő biztonsággal járhatunk el. A közölt elméleti meggondolások szerint az öntözési norma meghatározása érdekében számos feladat elvégzése szükséges, s ezeknek vázlatos ismertetésével fejeződik be a tanulmány. IRODALOM [1] Achtnich, IV.: Eine Methode 7.ur Berechnung des Wasserverbrauehs mit Hilfe Klimatologischer Daten. Zeitschrift für Pflanzenernahrung, Düngung und Bodenkunde, Berlin 1957. 2. sz. 97—101. o. [2] Gserkaszov, A. A.: Talajjavítás — öntözés és mezőgazdasági vízellátás. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1952. [!!] Alekszejev, V. I.—Danilcsenko, N. V.: Raszcset polivnogo rezsima szel'szkohozjajsztvennüh kultur metodom deficita iszparjaemoszti, Gidrotechnika i Me.lioracia, Moszkva, 1960. 8. sz. 10—15. o. [4] Alpatyev, A. M.: Vlagooborot kul'turnüh rasztenij. Gidrometeoizdat, Leningrád, 1954. [5] A Ture-féle képlet alkalmazása az öntözővízszükséglet megállapítására. Comples Rendus Hebdomadaires des Seéances de VAcadémie d'Agriculture de Francé, 1962. [6] Btaney, H. F.: Consumptive use of water. Proceedings of American Society of Civil Engineers, 77. kötet, 91. sz. [7] Blaney, H. F.—Criddle, W. D.: Evaluation of Sprinkler irrigation systems. Agricültural Experi-