Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

12. szám - Egyesületi és műszaki hírek

Végvári R.-né: Az öntözési norma meghatározása Hidrológiai Közlöny 1966. 12. sz. 573 ment Station Bulletin, Utah State, Agricultural College Division of Sciences, 1956. [8] Criddle, W. D.: Methods of eomputing consumptive use of water. Proceedings of American Society of Civil Engineers, 1958. [9] Deli, M.: Az öntözés néhány vízháztartási kérdése külföldi kutatások tükrében. Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Tudományos Közleményei, Budapest, 1964. X. kötet, 4. sz. 3—24. o. £10] Frank, M.—Hank, 0.: Kísérletek egyes gazdasági növények dinamikai vízigényének megállapítására. Agrártudomány, Budapest, 1949. {11] Frank, M.—Hank, 0.: Újabb adatok néhány gazdasági növény vízfogyasztásához. Öntözési és Talajjavítási Kutató Intézet évkönyve, 1950. >[12] Jahnert, H.: Die potentielle Evapotranspiration als Grundlage für Berechnungen des Wasserhaushaltes bewasserten Böden. Zeitschrift für Acker und Pjlanzenhau, Berlin, 1960. 110. kötet, 2. sz. 163— 172. o. :[13] Wilcox, J. C.—Korven, H. C.: Somé problems encountered in the use of evaporimeters for scheduling of irrigation. Különnyomat. [14] Wilcox, J. C.: Effects of weather on evaporation from Bellani plates and evapotranspiration from lysimeters. Canadian Journal of Plánt Science, 1. sz. 1—11. o. [15] Wilcox, J. C.: Olivér-Osoyoos Irrigation Experiments. Különnyomat. [16] Wilcox, J. C.: Scheduling of irrigation of Perennial Crops by use of evaporimeters. Különnyomat. [17] Kosztyakov, N. A.: A melioráció alapjai. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1955. [18] Pycha, II.: Water Consumptive Use. The economicquantity of irrigation water conference, Czehoslovak National Committee ICID. Praha 1963. 366. sz. 53—116. o. [19] Salamin, P.: Vízháztartási vizsgálatok. Kézirat. A Mérnöki Továbbképző Intézet 1953/54. évi előadássorozatából : 2169. [20] Szesztay, K.: Magyarország öntöző vízszükséglete és a Kárpátmedence vízháztartása. Beszámoló a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet 1961. évi munkájáról. 274—287. o. Budapest, 1964. [21] Saumjan V. A.: Planovoe vodopol'zovanie pri orosenii. Szel'hozgiz, Moszkva 1952. {Folytatás a 541. oldalról.) A Szennyvíz Szakosztály 1966. szeptember 28-án vitaülést rendezett. Az ülés előadója Goldoványi Béla volt. Előadásának címe: Konzervipari szennyvizek tisztítása. A tárgyra vonatkozó külföldi és hazai irodalmi adatok összefoglalása után a Budapesti Konzervgyár Dunakeszi Üzemében tervezett szennyvíztisztító telep tervezési és üzemi tapasztalatait ismertette, s bemutatta az ennek alapján tervezett, illetve ajánlott tisztítási rendszereket. Foglalkozott e tisztítási módok gazdaságosságával is, az elérhető tisztítási hatásfok figyelembevételével. y j Rétegvízhasználattal kapcsolatos felszíni elmozdulások vizsgálata Debrecen területén vizsgálatot végeztek arra vonatkozólag, hogy a rétegvízkitermelés következtében milyen mérvű felszíni terepdeformáció következett be. A geodéziai jellegű vizsgálati eredmények azt mutatták, hogy a város területén olyan depressziós tölcsér alakult ki, amelynek középpontja a vízművek I. és II. sz. telepének környéke. Ez a terület 1927 és 1966 között mintegy 40 mm-t süllyedt. A térszintsüllyedés időbeli lefolyására jellemző, hogy a vízműtelepek környéke 1927 és 1955 között (28 év alatt) mintegy 18 mm-t, 1955 és 1966 között (11 év alatt) pedig további 22 mm-t süllyedt, vagyis a vízkitermelés növekedésével együtt a térszintsüllyedés sebessége is arányosan nőtt. A vizsgálatot dr. Miskolczi László és Ódor Károly az ÉKME Felsőgeodézia Tanszékének munkatársai végezték. ö. G. 150 éves a magyar gőzhajózás A magyar technika történetének egyik elfelejtett alakja BERNHARD ANTAL pécsi lakos. Feltaláló, ós több szabadalom birtokosa, az északi vámos-híd bérlője, az árvízgátak felügyelője, aki elsőnek hajózott saját tervezésű ós készítésű „CAROLINA" gőzhajójával a Dunán. Korát megelőzte, mert az amerikai Fulton CLERMONT nevű gőzhajóval 1807-ben jelent meg a Hudson folyón, Széchenyi-féle FRANZ 1836-ban indította meg járatait. 1967-re, a nevezetes 150 éves évfordulóra való megemlékezésül, egy Bernhard-ról szóló kiadvány terve merült fel ós az első gőzhajóról emlékplakett készítésével és elhelyezésével, hajóút megszervezésével stb. a nemzetközi megünneplésről (jugoszláv- csehszlovák, osztrák) gondoskodni indokolt. BERNHARD A. a CAROLINA gőzhajót Bólyén (Jugoszlávia) építette, először Bécsben (Ausztria) mutatta be. Gépét Pozsonyban (Csehszlovákia) építették és végül Budapesten átkelő forgalmat létesített és ezzel a dunai gőzhajózást megkezdte. (A dunavölgyi népek részéről Bernhard története iránt az osztrák Dr. Néveklovszky, a csehszlovák Anton Spiczi és a jugoszláv Bernhard Stidly mutattak érdeklődést. A Magyar Közlekedési Múzeum elkészítette a CAROLINA modelljét is.) Az ünnepség megszervezéséről a „Hajózástudományi Együttműködés MTESZ Egyesületközi Bizottság"-a előkészítő és szervező tárgyalásokat kezdeményezett, melynek során több figyelemre méltó javaslat került megvitatásra. Gépipari Tudományos Egyesület Az iparosodás okozta nagymérvű vízszennyezések hatását, a vízvezetéki vizek ós általában az ivóvizek minőségének fokozatos romlását mi sem jellemezhetné jobban, mint az a körülmény, hogy egyes amerikai cégek újságokban és folyóratokban palackozott ivóvíz eladását hirdetik. Az egyik ilyen kereskedelmi hirdetés címe: „emlékszik-e még a víz ízére?". Az árusító cég egyébként biztosítja vevőit, hogy az általa forgalomba hozott víz csak a természetes vizeket jellemző oldott anyagokat tartalmazza, kiváló minőségű kávé és tea készítésére, nemkülönben tisztán ivóvízként való fogyasztásra. . . S. 0.