Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)
12. szám - Végvári Rezsőné: Az öntözési norma meghatározása
570 Hidrológiai Közlöny 1966. 12. sz. Végvári R.-né: Az öntözési norma meghatározása lenül szükséges az öntözési normák ismerete, melyek mint rendeletileg előírt, állandó értékek minden vonatkozásban olyan tényleges vízmennyiségeket jelölnek meg, amelyeknél nagyobb értékeket igényelni, vagy kiszolgáltatni — az öntözőrendszerek telítettsége esetén — nem lehet. 2. Elméleti alapok Az öntözési norma továbbfejlesztését tűzve ki célul az első lépés, mint minden kutatásnál az alapfogalmak áttekintése, s szükség esetén a megadott cél figyelembevételével azok pontos definiálása. Áz öntözési normával kapcsolatos korábbi vizsgálatok értékelése során már rámutattunk arra, hogy valamely időszakban a növény optimális fejlődéséhez szükséges öntözővízmennyiség két tényezőtől, nevezetesen a növény transpirációjától — pontosabban a transpirációtól és a növény testébe beépülő vízmennyiségtől — továbbá a transpiráció ideje alatt bekövetkező veszteségek nagyságától függ. * A transpirációs vízszükséglet és a növény testébe a transpirációval egyidejűleg beépülő víz adja tehát azt a jellemző vízmennyiségi értéket, amely elengedhetetlenül szükséges a növény kielégítő fejlődéséhez, s melyet az öntözéssel a növény részére biztosítani kell. Ezért az öntözési norma meghatározásának alapja ennek a feltétlenül biztosítandó vízmennyiségnek az ismerete az úgynevezett, ,vízigény" megállapítása kell hogy legyen. Megvizsgálva a befolyásoló tényezőket meg kell állapítani, hogy bármely vizsgált növény csak abban az esetben képes a fejlődéshez szükséges vízmennyiséget a talajból károsodás nélkül felvenni, ha az az aktív talajrétegben rendelkezésre áll. Ez azonban természetesen nem jelentheti a talajnedvesség vízkapacitásnak megfelelő értékét, hiszen tudományosan igazolt az a tény, hogy a növény optimális fejlődéséhez a talajban bizonyos növényfajonként változó mennyiségű levegő jelenléte is elengedhetetlenül szükséges. Következésképpen valamely növény csak abban az esetben elégítheti ki a vízigényét károsodás nélkül, ha az aktív talajrétegben a számára legkedvezőbb víz-levegő arány, s az ennek megfelelő ,,optimális talajnedvesség" biztosított. A vízigényt befolyásoló másik alapvető tényező az az időszak, amelyre vonatkoztatják. Kérdés, hogy az öntözési norma meghatározását tűzve ki célul miképpen célszerű ezt az időszakot megválasztani ? Ha a tenvészidő valamely kiragadott időszakában vizsgáljuk a növény vízigényét, nyilvánvaló, hogy annak nagysága — minden ebben az időszakban ható befolyásoló tényezőt azonosnak véve is — változó lesz attól függően, hogy a kérdéses növény a vizsgálati időszak kezdetéig hogyan fejlődött. Emiatt célszerű egy olyan kiindulási időpontot megválasztani, amelyben — természetesen az optimális talajnedvesség biztosítása mellett — valamely növényfaj valamennyi egyede némi, szükségszerűen jelentkező ingadozással közel azonos mennyiségű vizet igényel. Ez az időpont viszont csakis a csírázás kezdetével eshet egybe. így a vízigény fogalmának egyértelműségét tartva szemelőtt a definíció egyik alapjaként szereplő időszakot a növény egyedfejlődésének kezdetétől kell számítanunk. A vízigény fogalmának a fenti szempontok alapján kialakult meghatározása (1. táblázat) azonban egyúttal a növény szempontjából az egyedüli célravezető értelmezés is. Azokat az optimális körülményeket ugyanis, amelyek az öntözéssel elérhető maximális terméshozam érdekében a növény számára biztosítandók, csak ennek a szemléletnek az alapján határozhatjuk meg. * Valamely növény fentiek szerint értelmezett vízigényének biztosítása esetén tehát rendelkezésre 1. táblázat ALAPFOGALMAK Vízigény az a vízmennyiség, amelyet valamely növény az egyedfejlődésének kezdetétől számított időszakban, adott környezeti feltételek mellett az állandóan optimális mértékig átnedvesedett talajból felvesz. Öntözővízszükségklet az az öntözött terület egységére vonatkoztatott öntözővízmennyiség, amely adott környezeti feltételek között valamely növény vízigényének kielégítése mellett fedezi az öntözési módtól és az öntözések számától függő elkerülhetetlen veszteségeket is. Öntözési norma az a növény számára a tenyészidőben folyamatosan adagolandó vízhozam, illetve szakaszos öntözés esetén az egy öntözés alkalmával biztosítandó vízmennyiség, amely mértékadó talajállapot és időjárási helyzet, adott öntözési mód és meghatározott öntözési forduló esetén rendszeresen adagolva az öntözővízszükségletet minden időpontban meghatározott biztonságon belül kielégíti. Öntözési idénynorma folyamatos öntözés esetén az öntözési norma szerint, szakaszos öntözés esetén pedig az öntözési norma és az öntözési forduló betartása mellett az öntözési idényben adagolandó összes vízmennyiség. MEGJEGYZÉS Optimális talajnedvesség az a vízmennyiség, amelyet az aktív talajréteg a növény szempontjából legkedvezőbb víz—levegő arány biztosítása mellett tartalmaz. Mértékadó talajállapot a talaj termőrétegének az az állapota, amely mellett a kérdéses növény a Számára legkedvezőbb talajszerkezet esetén a talaj tápanyagtartalmával szemben támasztott igényét korlátlanul kielégítheti. Mértékadó időjárási helyzet valamely földrajzi helyen a növény fejlődósét befolyásoló időjárási tényezőknek olyan, az öntözési idény kezdetétől számított, halmozott idősora, melynek bármely időponthoz tartozó értéke a szóbanforgó időpontban meghatározott biztonsággal jelentkezik. Öntözési forduló valamely növény bármely két, egymásutáni öntözésének megkezdése közötti időtartam.
