Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)
12. szám - Dr. Szász Gábor–Percze János: A nyári félév csapadékviszonyainak vizsgálata az öntözés szükségességének megítélése szempontjából
Szász G.—Percze J.: A nyári félév csapadékviszonyai Hidrológiai Közlöny 1966. 12. sz. 563 I I 0-5EZ3 5-10 E23 10-15. 15-70 20-25 fTTTTTTTI > 75. EZU w-20) VT A 20-30 5 >30 \ CZH 0-5] V77 \-5-10 v m w-20 r 7' m ® 20-30 nTTr m >30 2—4. ábra. A + 1 — 5 típusú (2. ábra), a + 3 — 3 típusú (3. ábra), a +5—1 típusú (4. ábra) variáció gyakoriságának területi eloszlása hazánkban (1901—1950) Puc. 2—4. TeppumopuaAbHOe pacnpedeAenue noemopneMocmu eapuawnoe +1 —5 (puc. 2), +3 —3 (puc. 3) u +5 —1 (puc. 4) e Harneü cmpane (1901—1950 zz.) Fig. 2—4. Areal distribution of the frequency of variations oftypes +1-5 (fig. 2), +3-3 (fig. 3), +5-1 (fig. 4) in Hungary (1901 — 1950) a terület —a keleti és a déli peremvidékek kivételével — ahol az említett variáció legnagyobb gyakorisággal következik be. Míg Kecskeméten e variációnak aránya 44% — mely szerint 2 hónap a standard érték feletti, 4 hónap pedig a standard érték alatti —, addig a Délnyugat Dunántúlon e típusnak a gyakorisága 4—12% között váltakozik. + 3—3 típus Érdekes megfigyelni, hogy milyen gyakorisággal fordul elő e variációs típus hazánk területén, mely szerint a nyári félév folyamán 3 hónap csapadék összege a standard sor megfelelő havi értékeit meghaladja, 3 hónapé pedig az alatt marad. A 3. ábráról kitűnik, hogy a gyakorisági százalékos értékek közötti különbség nem olyan nagy, mint a többi típusoknál. Kalocsától hazánk nyugati határáig húzódó közép-dunántúli területen találhatók a legmagasabb százalékos értékek. Észak-déli irányú kiterjedése Mórtól—Kaposvárig határolható el. Magas gyakorisági értékek figyelhetők meg az Északibegyvidéken is. Ezzel szemben viszonylag kisebb e típus előfordulása a Duna—Tisza köze északi részén és a debreceni löszháton. + 4—2 típus i Hazánk csapadékosságát vizsgálva e típus gyakorisági eloszlása jellemző képet mutat. Míg a Dunántúl délnyugati területein 28—36% értékek találhatók — melyek vízigényes növények termesztésére igen kedvező lehetőséget nyújtanak — r addig a Közép—Tisza vidékén, a Körösök vidékén és a Dél-Alföldön e típus gyakorisági értékei 2—10 százalék körül alakulnak. (Fegyvernek 2%, Jászberény 4%). A Duna—Tisza közén is igen alacsony (8—14%) gyakorisági értékek találhatók. A + 4—2 variációs típus gyakorisági százalékos eloszlása útmutatást ad arra, hogy a Nagyalföldön és a Duna— Tisza közén a természetes csapadék mennyisége a tény ész időszakban nem elégíti ki a minimális szükségletet sem és ennek pótlása növénytermesztési szempontból nagyon fontos. + 5—-1 típus Igen fontos megvizsgálni, hogy milyen gyakorisággal fordulnak elő hazánk különböző területein azok a nyarak, melyekben 5 hónap csapadékos, 1 pedig száraz. Legmagasabb értékkel hazánk legnyugatibb pontja Szentgotthárd emelkedik ki (34%). Nagy gyakorisági értékek találhatók Nyugatés Délnyugat-Dunántúlon, kelet felé haladva azonban fokozatos csökkenés figyelhető meg. Igen kedvezőtlen csapadékellátottságú a Nagyalföld, a Duna— Tisza közének a Gödöllői dombvidéktől délre eső része és a Dunántúli Középhegység területei. Mivel e típus gyakoriságának eloszlása élesen elhatárolva mutatja hazánk csapadékhiányos területeit, pontosabb tájékozódás céljából közöljük a 4. ábrát. +6—0 típus A hazánk csapadékos, illetve száraz területeiről alkotott képünk nem lenne teljes, ha nem vizsgálnánk meg annak a variációs típusnak a gyakorisági eloszlását, amely azt mutatja meg, hogy Magyarországon mely területeken fordul elő az a helyzet, amikor a nyári félévnek mind a 6 hónapja csapadékos. E típust vizsgálva azt látjuk, hogy a Dunántúl déli és nyugati területein a gyakorisági értékek magasak 4—10% (Kaposvár 8, Szentgotthárd 10%), mely igen kedvező. A mezőgazdasági szempontból jóval nagyobb jelentőségű Nagyalföld területének 80%-án és a Duna—Tisza közén 50 év alatt egyszer sem fordult elő, hogy a nyári félévnek mind a 6 hónapja átlagon felüli csapadékos lett volna. Ugyanezt mondhatjuk el a Dunántúlnak a Somogyi-dombvidéktől északra eső részéről is kivéve a Dunántúli Középhegység egy részét és az ország legnyugatibb peremét. E típus területi eloszlása igen kedvezőtlen a növénytermesztési szempontból legfontosabb tájaink csapadék ellátottságára.
