Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)
12. szám - Dr. Szász Gábor–Percze János: A nyári félév csapadékviszonyainak vizsgálata az öntözés szükségességének megítélése szempontjából
Hidrológiai Közlöny 1966. 11. sz. 560 ÖNTÖZÉS A nyári félév csapadékviszonyainak vizsgálata az öntözés szükségességének megítélése szempontjából Dr. SZÁSZ GÁBOR és PEECZE JÁNOS* Bevezetés Hazánk növénytermesztése szempontjából — egyéb természeti tényezők mellett — az időjárási elemeknek jelentős befolyásoló szerepük van. A mezőgazdasági növények terméseredményei akkor alakulnak kedvezően, ha az időjárás egyes elemei külön-külön ós összességükben is megfelelőek a termesztett növények igényei szempontjából. Közismert, hogy a tenyészidőszak ugyanazon hónapjában más hatást vált ki a csapadék túlzott aránya a kapásoknál, mint a kalászosoknál. Ez a különböző mezőgazdasági növények eltérő igényéből adódik. Hazánk éghajlata kontinentális jellegű, amely maga után vonja az egyes éghajlati elemek szélsőséges alakulását. Az ősszel betakaruló növények szempontjából elsősorban az egyes időjárási elemek nyári félévi alakidását kell vizsgálni. Ha visszatekintünk és megfigyeljük egy-egy évben az éghajlati elemeket, valamint a termés eredményeit, akkor látható, hogy a kapcsolat szoros. Ismerünk olyan növényeket, amelyek főként akkor hoznak jó termést, ha a napsütéses órák száma magas. Más növények akkor adnak nagy termést, ha bőséges volt a tenyészidőszak folyamán lehullott természetes csapadék. Ezen belül természetesen nagyon fontos az említett elemek időbeli és térbeli eloszlásának figyelembevétele. Hazánkban gyakran előfordulnak aszályos évek, melyek a vízigényes növények sikeres termesztését akadályozzák. Jelenleg mezőgazdaságunk egyik sürgős megoldásra váró kulcskérdése az, hogy csapadékszegény esztendőkben is sikeres legyen e vízigényes növények termesztése. Bizonyos mennyiségű természetes csapadékra szinte minden nálunk termesztett növénynek szüksége van, ennek az igénynek a kielégítése azonban néhány növény termesztésében döntő jelentőségű. * Debreceni Agrártudományi Főiskola Agrometeorológiai Obszervatóriuma E dolgozat keretében a mezőgazdasági növénytermesztés szempontjából a vízigényes növények termésátlagának és a nyári félév csapadékviszonyainak kapcsolatáról adunk rövid betekintést. 1. A vizsgálatok indoklása, anyaga és módszere Közismert, hogy vízigényes növényeket termeszteni csak olyan éghajlatú termőtájakon lehet eredménynyel, ahol a csapadék elegendő mennyisége ós annak kedvező időbeli eloszlása megtalálható. Hazánk mezőgazdasági termőtájainak egy részén — különösen a Nagyalföldön — a tenyészidőszak folyamán lehulló csapadék mennyisége kevés (300—400 mm), s az időbeli eloszlása igen szeszélyes. Néhány vízigényes növény termésátlaga és a nyári félév hónapjainak csapadékmennyisége közötti kapcsolatot vizsgálva korrelációs és regressziós számításokat végeztünk. A korrelációs együtthatók értékei azt mutatják, hogy egy-egy nyári hónapban lehullott csapadék és az átlagtermés közötti kapcsolat szoros. Ennek igazolására közöljük az 1. táblázatban a regressziós egyenleteket és a hozzátartozó korrelációs együtthatókat. A táblázatban szereplő korrelációs együtthatók közül a két legszorosabb kapcsolatot az 1. ábra mutatja. A számítások eredményei egyértelműen igazolják, hogy a nyári csapadék valóban döntően Itat az említett növények terméseredményére. E szoros kapcsolat teszi szükségessé azt, hogv a nyári csapadékviszonyokat részletesebben elemezzük, mint ahogyan az eddig történt. Rerényi vizsgálatai [1] azt mutatják, hogy a kukorica fejlődése szempontjából legfontosabb a júliusi és augusztusi csapadék, és magas terméseredményeket csak akkor várhatunk, ha a növény ezt a magas csapadék mennyiséget megkapja. A csapadéknak a cukorrépa és lucerna termésátlagával számított összefüggését vizsgálva olyan Növény Kukorica Cukorrépa Lucerna Megye Regressziós egyenlet 1. táblázat Korrelációs tényező Bács-Kiskun y' = 10,01 + 0,01 lx\\ + 0,300 y' = 9,03 + 0,048a;vil + 0,654* y' = 10,96 4- 0,072a;vill + 0,106 Fejér y' = 10,85 + 0,040a;vil + 0,439 Békés y' = 12,34 + 0,035a;vii + 0,243 Győr-Sopron y' = 101,34 + 0,25 lx vii + 0,430 Győr-Sopron y' = 100,98 + 0,330a;vT7i + 0,450 Békés y' = 99,82 + 0,474a;vii + 0,339 y' = 103,88 + 0,545a;viii + 0,475 Baranya y' = 17,03 + 0,044.rv — y' = 18,45 + 0,041a;vil + 0,267 Békés y' = 13,75 + 0,130RI V + 0,539* y' = 15,97 + 0,045a:v + 0,544* y' = 13,68 + 0,071a; Vl + 0,756* y' = 14,82 + 0,076a:vii + 0,584* Megjegyzés: * szignifikáns P = 0,95 esetén. Az x mellett szereplő római számok a hónapot jelentik.
