Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

12. szám - Dr. Szász Gábor–Percze János: A nyári félév csapadékviszonyainak vizsgálata az öntözés szükségességének megítélése szempontjából

Szász G.—Percze J.: A nyári félév csapadékviszonyai Hidrológiai Közlöny 1966. 12. sz. 561 26 24 ^22 ^20 | W £ 16 14 12 -? — « • / r=0,756• r=0,756• — — — — alapján az átlagértékek a nagy termésű években az alábbiak: 20 40 60 60

: 100 120 140 160 Csapadék [mm] 13• ír 11 9 ! 75 • * • I * * I =+0,654" =+0,654" —IHónap: IV. mm: 45 V. 65 VI. 75 VII. 90 VIII. 60 IX. 35 20 40 60 80 100 120 Csapadék [mm] 1. ábra a) A lucernaszéna termése (q/kii) és a júniusi csapadék összege közötti összefüggés Békés megyében, b) A kukorica termése (q/kh) és a júliusi csapadék összege közötti összefüggés Bács-Kiskun megyében Puc. 1. a) 3aeucuMocmb Meyicdy ypojtcaünocmbio Awiiepnbi (q/xoAbd-eemepcKaH eduHuya nAoufadu) u cyMMOü ocadKoe e uwne e oöAacmu Estceui 6) 3aeucuMocmb Meoicdy ypoxcaüHOcmbw Kyicypy3bi (q/xonbö) u cyMMoü ocadnoe e uwAe oöAacmu Ban-Kuurnyu Fig. 1. a) Belationship between aljalfa yield (q/hold = hungarian area unit) and june precipitation in the county of Békés, b) Relationship between maize yield (q/hold) and juli precipitation in the county of Bács-Kiskun magas korrelációs együtthatókat kaptunk, melyből kiderül, hogy e két vízigénves növényünk eredményes termesztése is a csapadékellátottság függvénye. Ha a cukorrépa számára a nyári negyedévben — különös tekintettel júliusra — a nagyobb csapadékmennyiség biztosított, akkor kiemelkedő terméseredményre számíthatunk. Lucerna termesztés szempontjából is júliusban a legnagyobb a csapadékigény. Aszályra hajló éghajlatunk alatt igen gyakran nagy gondot okoz vízigényes növényeink számára a megfelelő vízmennyiséget biztosítani. Vizsgálataink anyagául Kéri M.—Kidin I. által összeállított csapadóksorozatok (1901—50) szolgáltak [3]. A téma kidolgozásában nélkülözhetetlenek voltak a fontosabb csapadékigényes növények termésátlagai, melyeket termelési körzetenként a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján számítottunk ki a vizsgált időszak valamennyi évére (1951—63). A korábban közölt vizsgálatok alapján megállapítható, hogy az átlagon felüli termések azokban az években következtek be, amikor a nyári csapadék is átlag feletti volt. A továbbiak során kiválasztottuk a 4 legjobb termésű évet (1951, 1955, 1957, 1959) és kiszámítottuk azoknak havi átlagos csapadékösszegeit. Magyarország területileg nagyjából egyenletesen elosztott csapadékmegfigyelő helyeinek adatai A rendelkezésre álló csapadéksorozatok nyári féléves havi összegeit aszerint vizsgáltuk meg, hogy azokból az egyes években hány hónapban lépték túl az egyes hónapok összegei a standard sor megfelelő havi értékét, illetve hány maradt alatta. Az összehasonlítások 7 variációs típus kialakítását teszik lehetővé, s ezek az alábbiak: + 0,-6 +3,-3 +5,-1 + 1,-5 +4,-2 +6,-0 + 2,-4 A pozitív előjelű számok a standard értékekkel egyenlő vagy annál nagyobb, a negatívok pedig standard érték alatti csapadékú hónapok számát adják. E vizsgálati módszer alkalmazása lehetőséget ad arra, hogy betekintést nyerjünk az ország különböző területein jó termés kialakulásának előfeltételeihez. Rendkívül hasznos annak az ismerete, hogy az egyes termelési körzetekben a különböző variációk milyen gyakorisággal következnek be, mivel ez dönti el jelentős mértékben a szóbanforgó növények termesztésének eredményességét. A vizsgálati módszer tehát sajátosan agroklimatológiai módszer és alkalmazása olyan megállapítások tételére ad lehetőséget, amelyek az eddigi hazai agroklimatológiai kutatások eredményeit gazdagítják. 2. A variációs típusok gyakoriságának területi eloszlása A magyar éghajlati kutatás eredményei szerint [3, 4] megállapítható, hogy valamennyi éghajlati elem közül a csapadék értékei mutatják a legnagyobb változatosságot hazánk területén. A csapadék időbeli eloszlása egy-egy évszakban nagy eltéréseket mutat. Hazánk éghajlata szárazságra hajló és Péczely munkája [5] is ezt a megállapítást erősíti meg: „Száraz jelleg esetén minden évszakban majdnem teljes bizonyossággal állíthatjuk, hogy az ország területének több mint 50%-a száraz, sőt a nyár kivételével nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy a szárazság az ország területének több mint 70%-ára kiterjed." Péczely-nek e megállapításai Magyarország 120 csapadék megfigyelő állomásának adatai alapján születtek. Magyarország 52 éghajlati megfigyelő állomásának 50 éves csapadéksora alapján végzett vizsgálataink is azt mutatják, hogy a nyári félévben a korábban említett standard sortagjaihoz viszonyítva az egyes nyarak havi csapadékösszegei igen nagy változékonyságot mutatnak. A változékonyság abban jut kifejezésre, hogy adott helyen a standard sor havi átlagaihoz képest némely években néha tartósan magas havi összegek alakulnak ki, míg máskor több hónapon át a standardok alatt maradnak. A 2. táblázatban közölt adatokra pillantva könnyen megállapítható, hogy az ország különböző tájain a standard sor havi értékei alatti vagy feletti hónapok átlagos számában jelentősek azok az eltérések, pl. Jászberényben igen nagy gyakorisággal fordulnak elő azok a nyarak, amikor a havi csapadékösszeg nagyobb részt az átlag alattiak s csak né-