Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

12. szám - Ijjas István: Öntözőcsatornák tömörített talajszigetelésének tartóssági vizsgálata

Ijjas I.: Öntözőcsatornák talajszigetelése Hidrológiai Közlöny 1966. 12. sz. 559 lemondanunk a tömörített szigetelések alkalmazásáról. Laboratóriumi kísérleteink során a legkedvezőtlenebb körülményeket állítottuk elő, amelyek a szigeteléseket érhetik. Kedvezőbb üzemi feltételek esetén (egész évben vízzel töltött vagy a fagyhatás előtt időben víztelenített csatornák), a szigetelést védő réteg alkalmazásával egyes talajokban valószínűleg a külföldi példákhoz hasonló kedvező eredmények érhetők el. 6. A tömörített szigeteléssel kapcsolatban végzett tartóssági vizsgálataink — az öntözőcsatornák szigetelésének kérdésén túlmenően — érdekes adatokat szolgáltattak egyéb vízépítési földmunkák várható tartósságáról is. Megmutatták, hogy az árvízvédelmi vagy egyéb célokat szolgáló, gondosan töipörített töltések felső rétegének áteresztőképessége milyen gyorsan és nagymértékben változik az általunk vizsgáltakhoz hasonló talajokban a fagyperiódusok, valamint az ismételt száradás és nedvesedés hatására. Laboratóriumi kísérleteinket sokfajta talajból készült tömörített szigetelések mélyebben fekvő rétegeinek vizsgálatával, a valóságban biztosítható kedvezőbb körülmények figyelembevételével, nagyszámú vizsgálat végzésével kívánjuk folytatni. Ezek eredményei alapján valószínűleg kedvezőbb és reálisabb képet kaphatunk a tömörített szigetelések tartósságáról. IRODALOM [1] Bozóky—Klimes—Szolnoky: A fagyott talajok vízáteresztésének laboratóriumi vizsgálata. Hidrológiai Közlöny. 1963/6. [2] Chester W.—Lowitz C. A.: Csatornaszigetelések tömörített lösztalajból. (Compacted Loessial-Soil Canal Livings) Proc. ASCE 1962/1. Journal of the Irrigation and Drainage Division. [3] Di Gleria—Klimes Szmik—Dvoracsek: Talajfizika és talajkolloidika, Akadémiai Kiadó. Bp. 1957. [4] Földmérő és Talajvizsgáló Iroda 1957. évi szivárgási kísérlet kiértékelése. Kézirat. [5] W. G. Holtz: Tömörített földszigetelések építése csatornákban. Proceedings. 3. Nemzetközi Talajmechanikai és Alapozási Kongresszus, Svájc, 1953. £6] W. G. Holtz: Csatornák vastag tömörített földszigetelései. Proceedings. Nemzetközi Öntözési és Lecsapolási Bizottság (ICID) 3. Kongresszusa. San Francisco, 1957. [7] Ijjas I.: Az öntözőcsatornák kapilláris vízvesztesége. Hidrológiai Közlöny, 1965/7. [8] Kezdi A.: Talajmechanika II. Tankönyvkiadó. Bp. 1954. [9] Kopácsi J.: Földmunkák tömörségi előírásai. Vízügyi Szakmai Irodalmi beszámolók. 1965/1. VIMTI, Budapest. [10] IApták F.—Ölli ">s G.: Burkolt és szigetelt öntözőcsatornák szivárgása. Vízügyi Közlemények, 1964/4. [11] Magyarország Éghajlati Atlasza. Akadémiai Kiadó, Bp. 1960. [ 12] Németh E.: Hidrológia, Tankönyvkiadó, Bp. 1954. [13] Németh E.: Hidromechanika, Tankönyvkiadó. Bp. 1963. | 14] Pikalov F. I.: Az agyagburkolatok, a kolmatáció ós a tömörítés szerepe az öntözőcsatornák szivárgása elleni küzdelemben. Hidrotechnika i Meliorácija. 1950/11. [15] Rétháti L.: A talaj kapillaritásának mérnöki vonatkozásai. Vízügyi Közleniények. 1960/1. [16] Salamin P.—Ijjas I.: Öntözőcsatornák tömörített talajszigetelésónek tartóssági vizsgálata. Kutatási jelentés. Kézirat. 1965. [17] Vastagh G.: A talajok tömöríthetősógét befolyásoló főbb tényezők meghatározása. VITUKI témabeszámoló, 1964. MccjieAOBaHHe nPOMHOCTH ynJIOTHCHHOÍÍ rpyHTOBOÍt H30JlflUHH OpOCMTejIbH blX KaHajlOB Hüüaui, H. B CTaTbe aaeTCH OTqeT o jiaöopaTopHbix oribiTax, npoBeaeHHbix B RHAPABJIHMECKOH jiaöopaTopmi ByaanemTCKoro HHweHepHO-OrpoHTejibHoro H TpaHcnopTHoro TexHMHecKoro YHHBEPCHTETA, B xo/ie K0T0pbix HccJieflOBajiH npoiHOCTb ynjioTHeHHOtt rpyHTOBOH H30JIHUHH opocnTejibHbix KaHajioB. noi<a3biBaioTCH pe3yjibTaTbi uccjiefloBaHitií Tpex 06pa3tt0B rpyHTa. KpHBbie rpaHyjiOMeTpHnecKoro cocTaBa o6pa3uoB noKa3biBaioTca Ha puc. 1, a Ha puc. 2 H3o6pa>KaK)Tca KpHBbie npoKTop. CreneHb ynjtoTHeHHOCTH u nponycKHoft cnocoŐHocTH 0Öpa3U0B rpyHTa HaXOAHTCfl B B3aHMH0ÍÍ CBÍI3H, 3aBHCHM0CTH n0Ka3bIBaIOTCH Ha pite. 3, 4 H 5. Han6onee Ba>KHbie onpeAeJiemia iiccjteAOBaHHíí cjieAyioinHe : 1. non BJiitHHHeM Mopo3a nponycKHan cn0C06H0CTb rpyHTOB, ynJiOTHeHHbix Ha 95%, hjih SoJibuie, yBejiHHHBajiacb B 6ojibmofi Mepe (puc. 6). yBejiHHeHHe 6biJio SoJibiue MEM MO>KHO 6bIJ10 OWHAaTb BCJieACTBHe H3MeHeHHH ynJIOTHeHHOCTH. 3T0 03HAMAET, MTO npn nOBTOpHOM 3aMap

Q>KHBAHHH B rpyHTe np0H30HflyT H3MeHeHita He TOJibKO c TOHKH 3peHHH ynjiOTHeHHH, HO 3HamiTejibHbie H3MeHeHHH npon30UIAH H B CTpyKType rpyHTa. 2. BjutHHHe n0BT0peHH0r0 BbiCHxaHHji H yBJia>KHeHHÍI 3HaMHTejibH0 MeHee BJiHíieT Ha nponycKHyio cnocoőHOCTb 06pa3U0B, MeM UHKJ10B 3aMapa>KHBaHHH (puc. 7 H 8). 3. M3Jio>KeHne B CTaTbe uccjieaoBaHHH oTHocHJincb caMOMy BepxHeMy CJIOIO ynjiOTHeHHOH rpyHTOBOH H30JIHUHH, B npeAnojioraeMbix MaKCH.wa;ibH0 ÖJiaronpHHTHbix ycjiOBHHX. Bojiee rjiy60K0.ne>KamHe CJIOH öy^yT HCCJieaoBaHbi Tai<>Ke B ŐJiaronpuflTHbix ycjiOBHax B xofle np0A0JiweHHji uccjieaoBaHHH. CTaTbe noKa3biBaeT Ha TO, HTO HCCJieAOBaHHe rHApaBJUMECKHX BJIHJIHHH HE jierKoe. Pe3yjibTaTbi HCCJIEAOBAHHÍÍ AEIÍCTBHTEJIBHBIE TOJtbKO B paccMOTpeHHbix rpyHTax H B oöecneMeHHbix ycjiOBHHX. Dauerhaítigkeitsuntersuchung der gestampften Bodenverdichtung bei Bewasserungskanalen Ijjas, I. Die Abhandlung berichtet über die im Hydraulischen Laboratórium der Technischen Universitát für Bau- und Verkehrswesen Budapest durehgeführten Laboratoriumsversuche, in deren Verlauf wir die Dauerhaftigkeit der gestampften Bodenverdichtung der Bewásserungskanále untersucht habén. Wir zeigen die Versuchergebnisse von drei Bodenproben. Die Mischungskurven der Bodenproben sind in Abb. 1. und ihre Proctor-Kurven in Abb. 2 ersichtlich. Den Zusammenhang zwischen Verdichtungsgrad und Durchlássigkeit der Bodenproben zeigen Abb. 3, 4 und 5. Wichtigere Feststellungen der Untersuchungen: 1. Auf Einfluss der Frostperiode hat die Durchlássigkeit der mit 95% igen oder noch gröSserem Verdichtungsgrad eingebauten Bodenproben in grossem Masse zugenommen (Abb. 6). Die Zunahme der Durcli lássigkeit war stárker als dies infolge der Dichteanderung zu erwarten gewesen wáre. Dies bedeutet, dass wiederholta Frostwirkung im Boden nicht nur eine Dichtigkeitsveránderung sondern auch eine erheblicho strukturelle Veránderung herbeiführte. 2. Der Einfluss der wiederholten Trocknung und Befeuchtung auf die Durchlassigkeit der Bodenproben war bedeutend kleiner als der der Frostperioden (Abb. 7 und 8). 3. Die in der Abhandlung besprochenen Untersuchungen bezogen sich auf die oberste Schicht der gestampften Bodenverdichtung, unter den vermutlich ungiinstigsten Umstánden. Die Untersuchung der tiefer liegenden Schichtcn unter günstigeren Verháltnissen folgt in der Fortsetzung der Laboratoriumsversuche. Die Abhandlung weist darauf hin, dass die Untersuchung der hydrologischen Einflüsse nicht leicht ist. Die erlialtenen Ergebnisse sind mit weitláufigen Untersuchungen zu bestátigen, weiterzuentwickeln und auch für andere Böden auszuai'beiten.