Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

12. szám - Ijjas István: Öntözőcsatornák tömörített talajszigetelésének tartóssági vizsgálata

558 Hidrológiai Közlöny 1966. 12. sz. Ijjas I.: Öntözőcsatornák talajszigetelése esik szét, csupán duzzadás és zsugorodás következik be. Fokozatos szárítás és nedvesítés esetében több periódus után is alig változik a minták tömörsége. Ha azonban gyorsan szárad ki és hirtelen nedvesedik a talaj, összerepedezik és szétesik. Vizsgálataink során — tekintettel arra, hogy a legveszélyesebb körülményeket kívántuk modellezni, gyors szárítást és hirtelen nedvesítést végez0 12 3 4 6 6 7 F Szárítási és nedvesítés/ periódusok száma, n 7. ábra. Az ismételt szárítás és nedvesítés hatása a A és B talajminta áteresztőképességére (O-az első szárítás előtt, 3-a harmadik szárítás után, F-afagysztás után ) Puc. 7. Bjiusmue noemopnoü cymKU u yenaJicnenuH HÜ nponycKnyw cnocoGnocmb oőpa3ifoe apynma A u B (o neped nepeoü cyuiKoű, 3 nociie mpembeü cymKU, F nocne 3aMapajKueanusi) Abb. 7. Einfluss der wiederholten Trocknung und Bejeuchtung auf die Durchlássigkeit der Bodenprobe A und B (0 vor der ersten Trocknung, 3 nach der dritten Trocknung, F nach dem Gefrieren) 0 1 2 3 4 6 S V 8 ,9 10 Fogyasztási periódusok és szárífás-nedvesítésiperiódusom száma, n •8. ábra. A fagy periódusok, valamint az ismételt szárítás és nedvesítés hatása a A„ A„ és A., talajminta áteresztőképességére Puc. 8. B/iunnue quKjioe 3aMapa3icueanu!i, a maKitce noemopnoü cyuiKü u yeAüMCHeHUfi na nponycirnym cnocoőtiocmb odpa3ifoő apynma A„ A., u A

3 Abb. 8. Einfluss der Frostperioden ferner der wiederholten Trocknung und Befeuchtung auf die Durchlássigkeit der Bodenproben A

v A „ und A 3 tünk, ellentétben a fagyperiódusok hatásának a vizsgálatával, ahol lassú fagyasztást és felengedést biztosítottunk. A 7. ábra bemutatja két talajminta áteresztőképességének a változását az ismételt szárítások és nedvesítések hatására. Látható, hogy a változás — a szakirodalom megállapításaival megegyezően — lényegesen kisebb, mint a fagyperiódusok hatására tapasztalt. A 7. szárítási és nedvesítési periódus után a mintát telített állapotban megfagyasztottuk. Egyetlen fagyasztás hatására nagymértékben nőtt a talajminták áteresztőképessége. Az áteresztőképességi vizsgálatokat az egyes szárítás-nedvesítési periódusok után 72 óráig végeztük. A 7. ábrán bemutatjuk, hogy visszaduzzadás hatására a vizsgálatok végére milyen értékre csökkent az áteresztőképesség. Szemléletesen mutatja az ismételt szárításnedvesítés és a fagyperiódusok hatása közötti különbséget a 8. ábra. 8. összefoglalás Vizsgálataink módszertani jellegűek voltak. A kísérletek eredményei csak a vizsgált talajokban és az általunk előállított körülmények között érvényesek. Eredményeinket kellő kritikával kezeljük és a továbbiakban szélesebbkörű vizsgálatokkal kívánjuk bizonyítani, illetve továbbfejleszteni. Tartóssági vizsgálataink eredményei alapján a következőket állpíthatjuk meg: 1. A fagyperiódusok hatására a 95%-os, illetve ennél is nagyobb tömörségi fokúra beépített talajminták áteresztőképessége a tömör állapotban mért értéknek körülbelül ezerszeresére nőtt (6. ábra). Az áteresztőképesség sokkal nagyobb mértékben változott, mint a tömörség változása miatt várható lett volna. Ez azt jelenti, hogy a talajban az ismételt fagyhatásra nemcsak tömörségi, hanem jelentős szerkezeti változás is történt. 2. Valószínű, hogy gondos üzemelés esetén csökkenteni lehet a fagyhatást. Feltételezhető ugyanis, hogy kisebb relatív nedvességtartalmú talajban kisebb a fagy hatására bekövetkező áteresztőképesség-növekedés. Ezt a tartóssági vizsgálatok folytatása során laboratóriumi kísérletekkel kívánjuk igazolni. 3. Az ismételt szárítás és nedvesítés hatása az áteresztőképesség növelésében kisebbnek mutatkozott, mint a fagy periódusoké. A tömörített szigeteléseket tehát a fagyhatás ellen jobban kell védeni. 4. Eddig végzett vizsgálataink során a talajminták leterhelése a fagyhatásra bekövetkező áteresztőképesség változást nem csökkentette. A kérdés tisztázása további vizsgálatokat kíván. Vannak olyan talajok, amelyekben mutatkozik a terhelés hatása, hiszen Chester és Lowitz vizsgálatai során a terhelés jelentős mértékben csökkentette a fagyhatást. Hasznosnak tartjuk a szigetelésnek védőréteggel történő megóvását, mert ez hőszigetel, véd a külső mechanikus behatásokkal szemben és egyes talajokban a szigetelés leterhelésével csökkenti a fagyhatást. 5. Tartóssági vizsgálataink kedvezőtlen eredményei ellenére az a véleményünk, hogy nem szabad