Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

12. szám - Pyber László: A nagymarosi duzzasztómű betétgerendás elzárásának kismintavizsgálata

Hidrológiai Közlöny 1966. 11. sz. 542 A nagymarosi duzzasztómű betétgerendás elzárásának kismintavizsgálata P YBER LÁSZLÓ' II. Modellezés és mérés megoldása I. Bevezetés Duzzasztóművek gátszerkeztének meghibásodásakor a javítás érdekében a felvízi oldalon, a pillérek között, ideiglenes betétgerendás elzárást kell létesíteni. Általában a betétgerendákat zárt gáttáblák előtti állóvízbe szokták lebocsátani és így lebocsátás közben, a vízfelszín alatti mélységtől függetlenül, csak a vízkiszorításuknak megfelelő hidrosztatikus felhajtóerő csökkenti önsúlyukat. Előfordulhatnak azonban olyan esetek is (pl. a gátszerkezet beszorulása), hogy a gerendákat áramló vízbe kell elhelyezni. Ekkor az áramlás hatásából származó hidrodinamikus erőket is figyelembe kell vennünk. Az erőket a sokféle ható tényező következtében szabatos matematikai úton meghatározni nem lehet. Megfelelő pontosságú eredményeket kaphatunk viszont gondosan kivitelezett modellkísérletek segítségével. A VITUKI Nagylaboratóriumában a VIZITERV megbízása alapján vizsgáltuk a nagymarosi duzzasztómű modellkísérletével [1] kapcsolatosan a betétgerendákra ható erőket a billenőtáblás szegmens gát különböző üzemi állapotaiban.** Ilyen vizsgálatokat eddig hazánkban nem végeztek [3, 4, 5, 6, 7]. Hazai előzménynek módszertani szempontból néhány felhúzóerővizsgálat tekinthető, amelyet tervezett duzzasztóműveinkkel kapcsolatban ugyancsak a VITUKI laboratóriuma végzett [1, 8, 9, 10, 11]. 7. Méretarányok, átszámítási tényezők A kísérleti üvegcsatornába egyetlen gátnvílást építettünk be pillérközéptől pillérközópig. A modell hossz-szelvényének (a gerenda keresztszelvényének) méretaránya 1: 25, a modell szélességéé (a betétgerenda hosszáé) pedig 1: 30 volt. Az erők átszámításánál a Froude-féle modelltörvény alapján 1 kg ( = ) 18,75 tonna. A vízhozamokat és vízállásokat az együttműködő nyílások feltételezett számának és az előírt duzzasztási szintnek és alvízi vízhozamgörbének megfelelően állítottuk be, figyelembe véve az erőművön átbocsátandó vízhozamok vízszint módosító hatását is. 2. A betétgerendák kialakítása A tervek alapján modellezett gerendák Vierendel (í. kép) és szekrénytartós (2. kép) kialakításúak. A teljes elzárást öt gerendával lehet megvalósítani. Az alsó két gerenda mindkét változatnál kisebb, a felső három gerenda nagyobb szerkezeti magasságú (1. ábra). A gerendákat a szegmenstábla felvízi oldalán az 1. ábrán megadott távolságra kell elhelyezni. A * Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet. Budapest. ** A vizsgálatok Haszpra Ottó irányításával folyriak és mérések végrehajtásában a szerzőnek Decsi Sándorné volt nagy segítségére. A szabod nyitás szélessége Utofenek 1. ábra. A betétgerendák elhelyezkedése a pillérhez és a (játtáblához képest Puc. 1. Pacn0A0MceHue uiandopnux őaAOK no cpaeHeuuio K öbttKy u 3ameopy Abb. 1. Anordnung der Dammbalken zu Pfeiler und Stauklappe 1. kép. A Vierendel-tartós gerendák kismintái <t>omo 1. Modem ÖÜAOK muna QupendeA Bild 7. Modelle der Vierendel-Trager-Balken 2. kép. A szekrénytartós gerendák kismintái <t>omo 2. ModeAU ÖÜAOK uiKatpHOü KOHcmpyKtfuu Bild 2. Modelle der Kastentrager-Balken